Zsigmondy Vilmos,
Zsigmondy Vilmos,
bányamérnök, az előbbinek és Fábry Friderikának fia, szü1. 1821. máj. 14. Pozsonyban. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Pozsonyban elvégezvén, 1838. a selmeczi bányászati akadémia hallgatója lett. 1842. végezte itt tanulmányait s 1843, állami szolgálatba lépett mint gyakornok s a nádoraknai bányát vezette. A következő évben a bécsi központi bányaigazgatóságnál, majd az udvari kamaránál nyert alkalmazást. 1846. a resiczai kőszénbánya gondnoka és bányamérnöke lett. A szabadságharcz leverése után mint a forradalmi kormány tisztviselője, ő is fogságot szenvedett, honnan 1850. júl. végével kiszabadulván, a következő évben gr. Sándor Móricz annavölgyi bányáinak igazgatását vette át. 1860. a fővárosba költözött magángyakorlatot folytatni; ez a szándéka azonban eleinte nagy nélkülözésekkel járt s nehezen tudott volna megélni, ha artézi kutak fúrásával magára nem vonja a közönség figyelmét. Az elsőt 1865. fúratta Harkányban, 1866. kezdte meg a margitszigeti, 1868. a pesti városligeti kút fúrását. 1876-ig maga vezette fúrási vállalatait, azután átadta ezeket unokaöcscsének, Zs. Bélának. 1868. az Akadémia levelező tagjának választotta meg. 1875. képviselőnek lépett fel a selmeczbányai kerületben szabadelvű programmal s megválasztatván, egészen haláláig tevékeny tagja volt a szabadelvű pártnak, a pénzügyi bizottság elnöki tisztét is sokáig viselte. 1861 óta a főváros képviselőtestületének is tagja, 1883 óta a Földtani társulat alelnöke volt. A király a Ferencz József-renddel és királyi tanácsossággal, a franczia kormány a becsületrenddel tüntette ki, Erzsébetváros és Selmeczbánya pedig díszpolgárukká választották. Meghalt 1888. decz. 21 Budapesten.
Czikkei: Östr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen (1857. Federnde Schachtbühne. 1879. A Teplitz környékén gyűjtött megfigyeléseiről).Földtani Társulat Munkálatai (1867. A harkányi szökőkút fúrásáról. 1874. Buziás vidékének földtani viszonyai). M. Mérn. és Építész Egylet Közlönye (1872. A Duna budapesti szakaszának szabályozása. 1882. A herkulesfürdői hévforrások). Ellenőr (1882. 39. Fiume és Trieszt geologiai szempontból). Földtani Közlöny (1873. Emlékirat az Alföldön furandó artézi kút tárgyában. 1874. A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban véghezvitt fúrások. 1879. A teplitzi hévvizek és a duxi szánbányák geologiai viszonyairól).
Munkái:
1. Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. I. Budapest, 1865.
2. Tapasztalataim az artézi szökőkútak fúrása körül. (Értek. a természettud. Köréből.) Budapest, 1871.
3. A városligeti artézi kút Budapesten. Budapest, 1878.
4. Denkschrift über die Thermen von Teplitz in Böhmen. Budapest, 1879. Számos tanulmánya maradt kéziratban, felsorolásukat l. Földt. Közl. 1890. XX.
Szinnyei Repertoriuma II.
Petrik Bibliogr. és Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona.
Akad. Almanach 1890.
Pesti Hirlap 1879. 226.
Nemzet 1888. 351.
Pesti Napló 1888. 352.
Egyetértés 1888. 352.
Vas. Ujs. 1888. 53.
Földtani Közlöny 1890. (Böckh János nekrológja, kny.-ban is).
Péch A., Emlékbeszéd Zs. V. lev. tagról (Akad. emlékbeszédek). 1891.
Sárközy I., Régibb vizi mérnökeink életéből. Budapest, 1897.
