Hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között
Hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között: a Magyar Királyság belépése a Szu. elleni háborúba. A m. kat. és pol. vezetés 1941 tavaszán mind több értesülést szerzett a Szu. ellen küszöbön álló n. tád-ról. →Werth Henrik VKF többször követelte, hogy a korm. ajánlja fel önkéntes csatlakozását ahhoz (→Werth-memorandumok). 1941.jún.22., a →Szovjetunió elleni támadás megindulása után a kat. vezetés fokozottabb nyomást gyakorolt a pol. vezetésre a (megítélésük szerint) sürgős bekapcsolódás érdekében. A kat. szakértők gyors n. győzelemre számítottak. →Horthy Miklós →kormányzó 22-én közölte →Erdmannsdorf Bp-i német követtel, hogy 22 éve „sóvárogva várta” ezt a napot. 23-án a →minisztertanács elfogadta →Bárdossy László korm.fő javaslatát a diplomáciai kapcsolatok megszakítására. Ebben a helyzetben érkezett meg →Kristóffy József moszkvai m. követ távirata (→magyar-szovjet kapcsolatok). – Bárdossy ellenezte a kat. vez. által szorgalmazott önkéntes felajánlkozást, indokoltnak tartotta, hogy a m. államvezetés várja meg a bekapcsolódásra vonatkozó n. felkérést. Ilyen felkérés azonban nem érkezett Bp-re (→Barbarossa-terv). Bárdossy, Horthyval egyetértésben, (a máig tisztázatlan) →Kassa bombázását és a Bp-Körösmező között közlekedő gyorsvonat kétségkívül sz. rg-ek által történt meggéppuskázását megfelelő ürügynek tekintette a „várakozás vagy csatlakozás” dilemmájának feloldására. A bombázás hírére Horthy, élve a →kormányzói jogkörben biztosított jogával, a Szu. elleni kat. megtorlás mellett döntött, miután Werth VKF és →Bartha Károly hm. sz. tád-ról tájékoztatták. Bárdossy pedig úgy vélte, lényegtelen az akciót végrehajtó gépek nemzetisége, a fontos az, hogy a HVK megegyezett a n-ekkel, hogy a tád. gépeket sz-nek állítják be, mivel ez azt bizonyítja, még ha közvetett módon is, hogy a n-ek tényleg kívánják Mo. hadbalépését. A sz. korm. egyébként cáfolta, hogy sz. gépek hajtották volna végre a kassai bombázást. – A m. kormányzat bekapcsolódását befolyásolta a →Hitler támogatásáért folytatott m-ro. és m-szl. versengés (→magyar-román kapcsolatok, →magyar-szlovák kapcsolatok). →Antonescu ro. →vezér már 22-én „szent háborút” hirdetett, s a n. Dél Hadseregcsoport kötelékében két ro. hds. együtt indult tád-ra a n-ekkel →Besszarábiában és Észak-Bukovinában. →Tiso szl. me. 23-án jelentette be országa részvételét, másnap egy dd. át is lépte a sz. határt. 26-án a m. mt. némi vita után a hadiállapot deklarálása mellett döntött, ill. elhatározta megtorló légitád-ok intézését Szu-beli városok ellen. 27-én a →Honvéd Légierő bombázta Nadwornát, Stanislaut és Sztrijt, egyidejűleg a Beszkidi-hágó előterében Oporzec – Lawoczne, a Toronyai-hágó kijáratánál Viskov – Klause, a Tatár-hágó előtt Voronyenka – Vorochta – Jablonyica – Tatarov körzetét. A 8.hv.dd. 28-án átlépte a határt az Uzsoki-, Vereckei- és Beszkidi-hágóban, az 1.hgy.dd. a Pantyr- és a Tatár-hágóban. Júl.1-én a hdm-ek vezetésére megalakult a →Kárpát-csoport pság. Bárdossy ezen kat. műveletekkel egy időben a →Képviselőházban bejelentette a ~ beálltát. ⬩ SP, 371.
