Hadiállapot Magyarország és az USA között
Hadiállapot Magyarország és az USA között: a m. állam háborús viszonyba kerülése az óceánon túli angolszász nagyhatalommal. Az 1941. dec.7-i Pearl Harbor-i japán tád. után a Japánnal szolidáris No. és Ol. hadat üzent az USA-nak. Ezt követően dec.11-én →Bárdossy László me. rendkívüli →minisztertanácson, ahol szolidarítási nyilatkozatot tettek Japánnal, kijelentette: két lehetőséget lát, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az USA-val, vagy a →hadüzenetet. Néhány miniszter, közöttük →Keresztes-Fischer Ferenc bm. ellenkezésére azt válaszolta, hogy olyan formulát válasszanak, amely rugalmas, így alkalmas bármilyen eshetőségre: nem mondják ki a hadüzenetet, de szükség esetén úgy értelmezhető, hogy az is benne foglaltatik. Még aznap este Bárdossy ismertette a döntést az USA Bp-i követével, Herbert C. Pellel. Kérdésére: „...ez a háborút jelenti...”, a me. nemmel válaszolt. N. és ol. presszióra azonban a me. a mt. jóváhagyása nélkül közölte Pellel, hogy az előző napi szolidarítási nyilatkozat mégis a →hadiállapotot jelenti. Mivel Pell a hadüzenetnek ezt a szóbeli formáját nem fogadta el, Bárdossy még az este jegyzékben jelezte az USA követségének: „...az USA, másfelől a N. Bir., Ol. és Japán között fennálló háborús állapotot Mo-gal szemben is fennállónak tekinti”. A →kormányzó egy, még itt tartózkodó am. diplomata előtt dezavuálta ugyan me-két, de valójában tudomásul vette a →hadüzenetet. Az am. korm. nem fogadta el a ~ beálltát, a m. jegyzéket n. nyomásra tett lépésnek tekintette, s csak 1942.jún.5-én üzent hadat Mo-nak, egyidejűleg Bulgáriának és Ro-nak. ⬩ VGy, 372.
