Horthy Miklós
Horthy Miklós, v. nagybányai (Kenderes, 1868.jún.18. – Estoril [Portugália], 1957.febr. 9.): a Magyar Királyság →kormányzója 1920-1944 között. A fiumei Haditengerészeti Ak. után, 1886-ban kezdi meg szolgálatát az osztrák-m. hadiflottában, ahol a legjobban minősített ti-ek közé emelkedik. Határozott, erőteljes egyéniségnek, jól képzett tengerésznek, előzékeny úriembernek ismerik. Több pol. tapasztalatra tesz szert, mint az Osztrák-Magyar Monarchia fe. erőinek tbk-ai és ti-jei ált. A SAIDA korvett ti-jeként 1892-1894 között megkerüli a Földet. 1901.júl.22-én feleségül veszi jószási Purgly Magdolnát (1881-1959), akitől 4 gyermeke születik: Magdolna (1902-1918), Paula (1903-1940), István (1904-1942), Miklós (1907-1993). 1908-1909-ben Isztambulban szemtanúja a polg.háborúnak. 1909.dec.1-től 1914.júl.27-ig I.Ferencz József szárnysegéde, 1913.nov.1-től sorhajókapitányi rendfokozatban. E szolgálati helyén bizonyos fokú jártasságot szerez a pol-ban. A császárt haláláig példaképének tekinti. 1914.aug.1-től a 3.pc.hajó.o. zászlóshajójának (HABSBURG), dec.1-től a pc. cirkálóosztag zászlóshajójának (NOVARA) kapitánya. 1916.máj. elején harccal kétszer is (oda-vissza) áthalad az Otrantói-szorosban felállított ang-fr. tengeri záron. 1917.máj.15-én ugyanott 3 cirkálóval áttöri az ang-ol. zárat, közben megsebesül, a tengeri csatát hordágyról vezeti. Felépülése után egy rövid ideig a PRINZ EUGEN kapitánya, majd 1918.febr.1-től I.Károly császár (m. kir-ként IV.Károly) kinevezi a hadiflotta fő-pk-ává, egyben ellentengernaggyá. 1918.okt.28-án pcs-ot kap a flotta átadására a Délszláv Nemzeti Bizottságnak, ezt 31-én hajtja végre, altengernagyi kinevezésének napján. – 1919.máj.5-én gr. Károlyi Gyula Aradon ellenforradalmi (a fogalmat maga a rendszer használta így 1944-ig) →kormányt alakít. Károlyi kenderesi birtokán kereste meg üzenettel a nyugdíjas altengernagyot, az elérhető legmagasabb rangú katonák közül azt, aki nem vállalt hivatalt a forradalmak idején, egyben aki az Antant szemében is szalonképes lehetett. ~ jún.6-án elfogadja a felkérést a hadügyminiszteri posztra. 9-én felhívást bocsát ki a Nemzeti Hadsereg (NH) megszervezésére. Júl.12-én P. Ábrahám Dezső vezetésével újjáalakul a korm., a hm. Belitska Sándor tbk. lesz. ~ aug.9-én saját vezetése alatt Szegeden megszervezi a Nemzeti Hds. Fővezérségét, amely független a Hadügyminisztériumtól. A szerb és a ro. csapatok közötti, fr. csapatok biztosította folyosón átvonul Siófokra. 15-én Bp-en Friedrich István me. jelenlétében esküt tesz →József főherceg, kormányzó kezébe, ezzel hivatalosan is az összes m. alakulat fővezérévé válik. A NH-hez csatlakoznak a Dunántúlon a szegedi korm-tól függetlenül létesített alakulatok is, köztük br. Lehár Antal ezds. kir.párti egységei. kat. közig-t épít ki a Dunántúlon. Ott túlkapásokat is eredményező „tisztogatásokat” (a szót ~ használja így, gyakorlatilag fehérterrort) kezd a Tanácsköztársaság hivatalviselői ellen. Okt. elején felveti a me-i és a fővezéri hatalom egyesítésével a kat. diktatúra bevezetését. Mind a környezetében lévő polg. politikusok, mind az Antant képviselői ellenzik ezt az elképzelést, és követelik a terrorcselekmények beszüntetését. ~ felismeri, ez a feltétele annak, hogy a ro. haderő távozása után fe. erejével bevonulhasson a fővárosba. Nov.5-én Sir George Clerk brit diplomata, az Antant Bp-i megbízottja közvetítésével egyességet köt az ún. nemzeti koncentrációs kormányban majd részt vevő pártok vezetőivel, s szavát adja, hogy nem vezeti be a kat. diktatúrát. ~ ígéretet tesz az Antant másik feltételének teljesítésére is, hogy biztosítani fogja a békeszerződés parafálását és ratifikálását. Clerk ennek alapján szavatosságot vállal ~-ért a párizsi békekonferencia Tanácsa előtt, amely hozzájárul ~ és a NH nov.16-án lezajló bevonulásához Bp-re. – 1920 elején, az államfőválasztás napirendre kerülésekor önmagát tekinti a legalkalmasabb jelöltnek. Még korteskörutat is tesz az Alföldön. Sokan látják szívesen mint cselekvőképesnek bizonyult, tényleges hatalommal bíró vezetőt. 1920-1921-ben azért veheti kezébe, ill. tarthatja meg a hatalmat, mert bel- és külpol. téren képes alkalmazkodni a realitásokhoz, s félre tudja tenni pol. pályafutása kezdeti hónapjaiban hangoztatott szélsőséges és militáns nézeteit. 1920.márc.1-én 141 nemzetgyűlési képviselő közül 131 szavazatával kormányzóvá választják. Ideiglenes államfőként gyakorolt →kormányzói jogköre közelíti, de nem éri el a kir. államfői jogkörét, tartalmazza viszont a Legfelsőbb Hadúr jogait, amivel a Monarchiában az uralkodó bírt. Ezzel minden m. fe. erő és testület főpk-ává válik. E jogkörét a →Honvéd Vezérkar közvetlenül neki alárendelt főnökén keresztül gyakorolja. Államfőként azonban elsősorban politikussá kell lennie, s ~ fokozatosan azzá is válik, legfelsőbb főpk-i funkciója idővel névlegessé alakul át. – Az 1920-as évek elején az ország pol. és gazd. viszonyainak rendezésére a kormányzóság intézménye megfelelőnek bizonyul. Az 1921.márc.26-ápr.5-i, ill. okt.20-26. közötti királypuccsok után, amikor az egykori szárnysegéd és flottafőpk. az Antant és a →Kisantant fellépésétől (jogosan) tartva meghiúsítja kir-a visszatérését, sőt belemegy a Habsburg-ház nov.6-i detronizációjába is, beindul az ún. bethleni konszolidáció. Az 1929-1933-as gazdasági világválság okozta visszaesés után 1932-től újabb erős embert talál a korm. vezetésére, Gömbös Gyula személyében. Ezzel azonban elindítja azt a fokozatos jobbratolódási folyamatot, amelyben az egyre erősödő jobboldali ellenzéket a kormányzat mindig jobbról kívánja „előzni”, s amelynek végállomása ismét csak 1944.okt.15-e. – ~ nem marad passzivitásban a Bethlen-korszak alatt sem. Rendszeresen fogadja jelentéstételre a me-t, a minisztereket, a kormányzói hivatalok, a →Honvédség vezetőit. Inkább gyakorlati vezető, rendelkezik a hétköznapi értelemben vett józansággal és helyzetfelismerő képességgel, kiugró államférfiúi kvalitásokkal azonban nem. →Hóman Bálint szerint „a nagy világrengető tehetséget a sorsa megtagadta tőle”. Pol. megnyilatkozásaiban elkötelezi magát a m. nemzeti eszme és az ellenforradalmiság mellett. Államfői tev-ének tartalmát saját maga a felvilágosult abszolutizmus modern változatában és a konzervativizmusban jelöli meg. Konzervatív felfogása nem csupán a baloldallal, de a szélsőjobboldali radikalizmussal szembeni fellépésre is ösztönzi. A fontosabb fordulópontokon, így az 1920-as évek elején és az 1930-as évek második felében ezért utasítja el a fajvédő irányzat fokozottabb érvényesülését és a rendszer diktatórikus irányzatainak erősítését célzó törekvéseket. Bár távol áll tőle a liberalizmus és a demokrácia, államérdekből ragaszkodik a liberális, a demokrata, sőt a szoc.demokrata ellenzéknek bizonyos mozgásteret meghagyó bethleni rezsimhez. A nyilasok ellen nyilvánosan is fellép. Fiainak és testvéreinek (István és Jenő) nyilas- és náciellenes beállítottsága közismert. A →fasizmus, majd a nácizmus és a fajelmélet mint ideológia elutasítása azonban nem zárja ki, hogy ~ a trianoni béke revíziójának támogatóját előbb →Mussoliniben, majd →Hitlerben vélje megtalálni. Utóbbival kölcsönösen nem rokonszenveznek, ~ parvenünek tartja Hitlert, Hitler pedig a kormányzót és rendszerét feudális jelenségnek és maradványnak. Ennek ellenére kénytelenek elfogadni egymást, ~ az 1930-as évek végén már úgy véli, Hitler nélkül nincs revízió, Hitler pedig felismerve, hogy Mo-on ~ a tényleges tekintéllyel rendelkező úr, 1944.szept-ig ragaszkodik megtartásához a kormányzói székben. ~-ban látja biztosítékát a m. államgépezet és hds. zavartalan működésének, s eltávolítását csak akkor dönti el, amikor a kormányzó végleg elhatározza a háborúból való kiugrást. – A II.vh. első éveinek n. sikerei alapján ~ úgy véli, No. ugyan nem képes legyőzni az →angolszász hatalmakat, de képes uralni a kontinenst. Egytényezős gondolkodásával, amellyel elsősorban a →visszacsatolások újabb lehetőségét látja, szakít gr. →Teleki Pál fe. semlegességi pol-jával, az országot hozzákapcsolja a →német szövetségi rendszerhez. No-gal kapcsolatos pol-jában egyre erősebben érvényesül a hds. ti.kara többségének n-barát beállítottsága. A →villámháború 1941 őszi kudarca után tesz ugyan bizonyos lépéseket (így Werth Henrik VKF lecserélését →Szombathelyi Ferenccel), de túlságosan biztos legfelsőbb hadúri tekintélyében, s úgy véli, minden ti. engedelmesen betartja politizálást tiltó utasításait. Nem számol a fiatalabb ti. generáció egy részének (éppen az általa hm-ré, majd me-ké tett Gömbös Gyula idején kialakult) beállítottságával, azzal hogy azok nem elégednek meg a szorosan vett kat. karrierrel, de társ. és pol. szerepet is kívánnak maguknak. Nem méri fel idejében, hogy e réteg számára már nem a bethleni konzervativizmus, sokkal inkább a jobboldali radikalizmus jelenti a nemzetmentő ideológiát. (E hézagba tud benyomulni viszont a →Szálasi Ferenc vezette →hungarizmus.) Saját korábbi tapasztalatai alapján úgy véli, a Monarchiából örökölt szigorú függelmi viszonyok továbbra is abszolút értékűek, s elég csupán beolvasnia fe.szüneti proklamációját, pcs-ait latolgatás nélkül minden ti. teljesíteni fogja. – Elvi meggyőződésű antiszemitának tartja önmagát, de →antiszemitizmusában kivételt tesz a jómódú, általa az ország szempontjából hasznosnak ítélt zsidók javára. Sorra jóváhagyja a zsidóság jogait korlátozó →zsidótörvényeket, de nem ért egyet a zsidóság fizikai megsemmisítésével. Ennek ellenére →Magyarország német megszállása után lemond előszentesítési jogáról a →zsidórendeletekkel kapcsolatban. Sorsára hagyja a m. állampolgárságú zsidók többségét, s csak akkor szánja el magát a cselekvő fellépésre, amikor kül- és belföldi személyiségek, családtagok intései ráébresztik: nem tud kibújni a személyes felelősség alól, ill. amikor látja a →második front megnyitásának sikerét. A fővárosi zsidóság →deportálásához már nem járul hozzá. – A →nyilas hatalomátvétel nyomán 1944.okt.16-án visszavonja fe.szüneti proklamációját, lemond kormányzói tisztségéről és megbízza a me-i teendők ellátásával a n-ek állította egyetlen jelöltet: Szálasit. E naptól végérvényesen elveszti befolyását az ország sorsának alakításában. 17-én a n-ek feleségével együtt elszállítják, és a bajorországi Weilheim közelében lévő Hirschberg kastélyba internálják. – A háború befejezése után mind az angolszász, mind a sz. szöv-ek egyetértenek abban, hogy ~ nem tekintendő háborús bűnösnek. Minden érdekelt egyetért abban, hogy a legjobb megoldás, ha külföldön marad. A →nürnbergi perekben kétszer beidézik, de csak tanúként hallgatják meg a háborús főbűnösök elleni vizsgálati eljárásban. 1948.dec.18-án elhagyja Weilheimet és a portugáliai Estorilban telepszik le családjával együtt. A Ny-i m. pol. →emigrációtól távol tartja magát. Az 1956-os Mo-i forradalmat élénk figyelemmel kíséri, annak leverése lelkileg megviseli, teljesen magába zárkózik, hamarosan meghal. 1993.szept.4-én feleségével és kisebbik fiával együtt Kenderesen újratemetik. ⬩ SP, 474.
A kormányzóhelyettes és a kormányzó díszben
