Klessheimi tárgyalások
Klessheimi tárgyalások (1943): n. szervezésű n-m. csúcstalálkozó. Az 1943.ápr.16-17-i háromfordulós ~-on →Hitler kancellár, Joachim von →Ribbentrop n. küm., →Horthy Miklós, vmint Paul Schmidt tolmács vett részt. A meghívás ápr.11-én érkezett Horthyhoz. A ~-ra olyan körülmények között került sor, amikor a →Kállay-kormány →béketapogatózásokat folytatott az →angolszász hatalmakkal, ill. nem tett eleget a zsidókérdés „megoldására” vonatkozó n. követeléseknek. Horthy azt kívánta képviselni, hogy Mo. képtelen további kat. kötelezettség vállalására, külpol. célja a teljes területi revízió, a történelmi határok békés biztosítása, vmint a →Tengelyhatalmak támogatása a Szu. elleni háborúban. – Hitler magához ragadva a kezdeményezést, rövid történelmi és pol. eszmefuttatás után durva tád-t intézett Mo. ellen: a ro. hds-gel ellentétben a →2.magyar hadsereg nem állta meg a helyét a Donnál; →Kállay Miklós me. defetista külpol-t folytat, nem hisz a tengelyhatalmak győzelmében, ezért meneszteni kell; Mo. képviselői, így →Szent-Györgyi Albert, Mészáros Gyula és →Frey András tárgyalásokat kezdeményeztek brit és am. személyiségekkel; s Mo. nem „oldotta meg” a zsidókérdést. Horthy visszautasítva a vádakat, védelmébe vette a m. hds-t, a külpol-t, a zsidókérdésben folytatott addigi pol-t, és elutasította a Hitler által megfogalmazott követeléseket. Beleegyezett azonban az →SS-toborzás folytatásába, még a →Honvédség soraiból is (amit addig nem engedélyezett) azzal a feltétellel, hogy a jelentkezők elveszítik m. állampolgárságukat, s családjaikat No-ba lehet kitelepíteni. – Horhy nem fogadta el a ~-ról kiadott kommünikét, így Mo. a n-től eltérő közleményt adtak ki. ⬩ BL, 614.
