1939
1939
| I.1. | - Önállósul a Honvéd Légierő mint fegyvernem. |
| I.5. | - Hitler és Jozef Beck lengyel külügyminiszter berchtesgadeni találkozóján szó esik Csehszlovákia esetleges közös német-lengyel-magyar likvidásáról. |
| I.6. | - Csehszlovák-magyar határincidens történik Munkácsnál. |
| - Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat. |
| I.15. | - Önállósul a Honvéd Folyamerők mint fegyvernem. |
| I.16. | - Hitler és gróf Csáky István magyar külügyminiszter berlini tárgyalásain szóba kerül a közös német-magyar-lengyel akció Csehszlovákia ellen. Hitlernek nincs kifogása a magyar-lengyel határ helyreállítása ellen Kárpátalján. |
| I.23. | - Megalakul a kassai VIII. hadtest. |
| I.24. | - Göring utasítást ad Németország zsidótlanítására (egyelőre kitelepítéssel és kivándoroltatással), s Reinhard Heydrichet kinevezi a Zsidó Kivándorlási Központ vezetőjévé. |
| II.3. | - A Szovjetunió a diplomáciai kapcsolatok szüneteltetéséről dönt Magyarországgal. |
| II.16. | - A kormányzó Imrédy Béla 15-i lemondásával kinevezi miniszterelnökké gróf Teleki Pált. |
| II.21. | - A kormányzó mellett rendszeresítik a főhadsegédi beosztást. |
| II.22. | - A kormányzó párt, a Nemzeti Egység Pártja felveszi a Magyar Élet Pártja nevet. |
| II.24. | - Magyarország (elsőként) csatlakozik a német-japán-olasz Antikomintern Paktumhoz. |
| II.25. | - A Legfelső Honvédelmi Tanács a győri fegyverkezési program teljesítési határidejét az | eredeti öt év helyett 1940.VIII.1-ben állapítja meg. |
| - Betiltják a Magyar Nemzeti Szocialista Párt-Hungarista Mozgalmat és a Hungarista Pártot. |
| - A Mandzsukuo Császárság csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz. |
| III.8. | - Megalakul a Nyilaskeresztes Párt. |
| III.10. | - Szlovákiában a csehszlovák hadsereg átveszi a hatalmat. |
| - A magyar kormány határozatot hoz, hogy egy csehországi német katonai akció vagy Szlovákia függetlenedése esetén a Honvédség bevonul Kárpátaljára. |
| - A XVIII. pártkongresszuson Sztálin célzást tesz Hitlerrel való tárgyalási készségére. |
| III.11. | - Kihirdetik az 1939:II.tc-t (honvédelmi törvény). |
| III.12. | - Hitler értesíti a magyar kormányt, hogy lehetőséget kap Kárpátalja visszacsatolására. |
| III.14. | - Pozsonyban kikiáltják a független szlovák, Huszton a ruszin államot. (Németország Szlovenszkót elismeri, Ruszinkszkót nem. A Szovjetunió IX.18-án elismeri Szlovákiát.) |
| III.15. | - A német hadsereg bevonul a volt Csehszlovákia nem-szlovák felébe. A megszállt területeket Cseh-Morva Protektorátus néven a Német Birodalomhoz csatolják. Emil Hácha csehszlovák elnök a Protektorátus elnöke marad, de a Protektorátus tényleges vezetője a Hitler által kinevezett protektor, Konstantin von Neurath helyettese, Reynhard Heydrich. |
| - A VIII. magyar hadtest bevonul Kárpátaljára, amelyet a VI.23-án kihirdetett 1939:VI.tc-kel visszacsatolnak Magyarországhoz. |
| III.16. | - Németország garanciát ad Szlovákia határaira. |
| - Románia a Kárpátalja délkeleti felére fennálló területi igénye alapján csapatokat vezényel Máramarossziget térségébe. A Honvéd Vezérkar intézkedik a volt csehszlovák-román határ megerősítésére. |
| III.18. | - A Honvédség a Vereckei-szorosban kijut a történelmi magyar-lengyel határhoz. |
| III.20. | - Németország ultimátumban követeli Litvániától a Memel-vidék átengedését. A német hadsereg és flotta 22-én megkezdi a békés bevonulást a területre. |
| III.21. | - Hitler bejelenti igényét Danzig Szabad Városra, és követeli a kikötővárost Lengyelországgal összekötő, egyben Németországot Kelet-Poroszországtól elválasztó Korridor (lengyel folyosó) területen kívüliségét. |
| III.23. | - Az Ung folyó völgyében összetűzés robban ki a magyar csapatok és az újonnan alakult szlovák hadsereg között. A magyar területnyereséget hozó összecsapások 26-án német fellépésre maradnak abba. |
| - Románia (lengyel közvetítés nyomán) lemond területi igényéről Kárpátalján. A következő napokban a magyar és a román csapatokat visszavonják a Kárpátalján kialakult magyar-román határról. |
| - Német-román gazdasági egyezményt írnak alá. Megkezdődik a gyors német behatolás a | román gazdaságba. |
| - Szlovák-német védelmi szerződést írnak alá. A német hadsereg biztonsági övezetként megkapja Szlovákia területe 5%-ának használati jogát. |
| III.24. | - Szobránc légterében magyar-szlovák légiharc bontakozik ki. A szlovák légierő bombázza Ungvárt és Nagybereznát, a magyar légierő az iglói repülőteret. |
| III.27. | - Spanyolország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz. |
| III.28. | - A madridi helyőrség kapitulációjával katonailag véget ér a spanyol polgárháború. |
| III.31. | - Magyar-szlovák határszerződést írnak alá Kárpátaljára vonatkozóan. A határ a Honvédség által elért vonalat rögzíti, ami nyugatabbra húzódik a korábbi szlovákiai-kárpátaljai belhatárnál. |
| - Nagy-Britannia és Franciaország garantálja a lengyel határok sérthetetlenségét. |
| - Német-dán megnemtámadási egyezményt írnak alá. |
| IV.1. | - Először száll fel a japán Mitsubishi Zero vadászgép. |
| IV.3. | - A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) megkezdi a Lengyelország elleni támadás terveinek kidolgozását. |
| IV.7. | - Olasz csapatok vonulnak be Albániába. Olaszország (formailag perszonálunióban) 12-én annektálja az országot. |
| IV.11. | - Magyarország kilép a Népszövetségből. |
| - Hitler aláírja Lengyelország lehoranásának tervét (Fall Weiss). |
| IV.13. | - Nagy-Britannia és Franciaország garanciát ad Görögország és Románia határainak sérthetetlenségére. |
| IV.15. | - A brit parlament törvényt fogad el az általános hadkötelezettségről. |
| IV.17. | - A Szovjetunió javaslatot tesz az I. világháborús brit-francia-orosz Antant felújítására. |
| IV.27. | - Gróf Bethlen István visszavonul a nyilvános közélettől. |
| V.5. | - Kihirdetik az 1939:IV.tc-et (II. zsidótörvény). |
| V.8. | - Angol-francia-szovjet tárgyalások kezdődnek a háromoldalú szövetségről Moszkvában. |
| V.17. | - A Honvédelmi Minisztérium rendeletet bocsát ki a légoltalom megszervezéséről. |
| V.21. | - Németország és Olaszország támadó jellegű szövetséget köt („Acélpaktum”) Berlinben. |
| V.23. | - Hitler elrendeli Lengyelország megtámadásának katonai előkészítését. |
| V.28-29. | - Az ún. pünkösdi választásokon a Magyar Élet Pártja 183 mandátummal megszerzi az első, a Nyilaskeresztes Párt 31-gyel a második helyet. A Képviselőház VI.14-én ül össze. |
| V. folyamán | -Halhin-Gol térségében japán-szovjet fegyveres összetűzések zajlanak le. |
| VI.7. | - Berlinben német-észt és német-lett megnemtámadási szerződést írnak alá. |
| VII.1. | - Először száll fel a német Focke Wulf Fw-190 vadászgép. |
| VII.7. | - Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás. |
| VII.13. | - Gróf Csáky István külügyminiszter közli Orlowski budapesti lengyel követtel, hogy Magyarország semmilyen körülmények között sem fog fegyvert Lengyelország ellen. |
| VII.24. | - Gróf Teleki Pál miniszterelnök két levélben jelzi Hitlernek, hogy bár a magyar kormány a tengelyhatalmak politikáját támogatja, Magyarország nem vesz részt Lengyelország elleni hadműveletekben. |
| VIII.8. | - Gróf Csáky István külügyminiszter Berchtesgadenben Hitlernél kéri a Teleki-levelek meg nem írottnak tekintését. |
| VIII.11. | - Újabb brit-francia-szovjet katonai tárgyalások kezdődnek Moszkvában, amelyek 21-én eredménytelenül megszakadnak. |
| VIII.23. | - Moszkvában szovjet-német megnemtámadási szerződést írnak alá („Molotov-Ribbentrop paktum”), amelynek titkos záradékában felosztják egymás között Északkelet-Európát. Lengyelországot hozzávetőleg a Curzon-vonal mentén „megfelezik”. Litvánia német, Észtország és Lettország szovjet érdekszférába kerül. |
| VIII.25. | - Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Lengyelországgal. |
| VIII.30. | - Mozgósítják a svájci hadsereget, és felvonultatják a határokon kiépített erődrendszerbe | (a lengyel háború befejezése után leszerelik). |
| VIII.31. | - Mussolini négyhatalmi (olasz-német-angol-francia) konferenciára tesz javaslatot. |
VIII.31/IX.1. – Éjszaka lengyel egyenruhába öltözött német kommandó támad meg egy németországi rádióadót (gleiwitzi provokáció).
| IX.1. | - Németország megtámadja Lengyelországot. |
| IX.2. | - A magyar kormány a honvédelmi törvény alapján kivételes hatalmat léptet életbe. Olaszország nemhadviselőnek nyilvánítja magát. |
| IX.3. | - Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland és India hadat üzen Németországnak, miután az elutasítja az aznap átadott brit-francia ultimátumot Lengyelország kiürítéséről. |
| - A Honvédséget részlegesen mozgósítják Románia ellen. |
| IX.4. | - Japán be nem avatkozási nyilatkozatot ad ki. |
| - A brit légierő bombázza Wilhelmshavent. |
| IX.5. | - Az USA semlegességi nyilatkozatot tesz (Neutrality Act). |
| IX.6. | - A Lengyelországgal kölcsönös segítségnyújtási viszonyban álló Románia hasonló semlegességi nyilatkozatot bocsát ki, mint 1914-ben a Központi Hatalmak irányába. |
| - A francia hadsereg Saarbrückennél behatol Németországba. |
| IX.7. | - Berlinben Ribbentrop német külügyminiszter kéri gróf Csáky István magyar külügyminisztert, hogy Magyarország ne avatkozzon be Románia ellen. |
| IX.8. | - A német hadsereg bekeríti a Varsó környéki lengyel csoportosítást. |
| IX.9. | - A német kormány kéri a német csapatok átvonulásának engedélyezését Lengyelország felé, amit a magyar kormány másnap megtagad. 11-én a szlovák kormány ugyanezt kéri, amit a magyar kormány szintén megtagad. |
| IX.10. | - Kanada hadat üzen Németországnak. |
| IX.12. | - Megkezdik a brit expedíciós erők átszállítását Franciaországba. |
| IX.14. | - Magyarország nemhadviselőnek nyilvánítja magát. |
| IX.16. | - A Szovjetunió fegyverszünetet köt Japánnal. |
| IX.17. | - A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot. |
| - A német hadsereg bekeríti az ország Ny-i részében harcoló lengyel főerőket. |
| - A lengyel kormány Romániába (később Párizsba, onnan Londonba) emigrál. |
| IX.18. | - Magyarország megnyitja határát a lengyel menekültek előtt. |
| - A szovjet hadiflotta behatol az észt felségvizekre, és „átveszi a tengeri térség védelmét”. |
| - Sosnkowski tábornok megkezdi a hazai lengyel partizáncsapatok szervezését. |
| IX.19. | - Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban szólítja fel a Szovjetuniót csapatai kivonására Lengyelországból. |
| IX.22. | - Breszt-Litowskban közös német-szovjet győzelmi díszszemlét tartanak. |
| IX.23. | - Helyreállítják a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat. |
| IX.27. | - Varsó egyhetes ostrom után kapitulál a német csapatok előtt. |
| - A szovjet csapatok az Északkeleti-Kárpátokban elérik a magyar határt. |
| - Németországban megalakul a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA). |
| IX.28. | - Moszkvában német-szovjet barátsági és határszerződést írnak alá. Litvánia átkerül szovjet, a lengyel lublini vajdaság és a varsói vajdaság déli fele német érdekszférába. |
| - A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási és támaszpontszerződést oktrojál Észtországra, X.5-én Lettországra, X.10-én Litvániára. Finnország elutasítja az erre vonatkozó szovjet megkeresést. |
| IX.30. | - A franciaországi Angersben a lengyel emigráció elnökké választja Wladyslaw Raczkiewiczet, aki miniszterelnökké, egyben hadügyminiszterré nevezi ki Wladyslaw Sikorski tábornokot. Sikorski emigráns lengyel kormányt alakít, és francia földön újjáalakítja a lengyel hadsereget. |
| - A francia hadsereg feladja állásait Saarbrücken térségében, s visszavonul a határ mögé. |
| X.5. | - Kleeberg tábornok Polesie-csoportjának fegyverletételével befejeződik a német-lengyel | háború. |
| X.6. | - Hitler burkolt békeajánlatot tesz a nyugati hatalmaknak. A francia kormány 10-én, a brit | 12-én elutasítja. |
| X.8. | - Lengyelország 4 nyugati és északi tartományát Németországhoz csatolják. Ugyancsak | Németországhoz csatolják a litván Mariampol és Suwalki járást. Cserébe 10-én Litvánia | megkapja Wilna (Vilnius) lengyel járást. |
| X.12. | - Megkezdődik az osztrák zsidók deportálása. |
| X.14. | - A Szovjetunió területcserére tesz javaslatot Finnországnak. |
| - A német U-47 tengeralattjáró behatol a Scapa Flow brit flottatámaszpontra, és elsüllyeszti a ROYAL OAK csatahajót. |
| X.15. | - A Honvédségben tábori rabbijelvényt rendszeresítenek. |
| - Német-észt, 30-án német-lett szerződést írnak alá a németajkú lakosság áttelepítéséről a két országból a német Posen tartományba (a volt lengyel posnani vajdaságba). |
| X.19. | - Ankarában brit-francia-török kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá. |
| X.25. | - A Németországhoz nem csatolt, de német megszállás alatt lévő lengyel területeken megalakul a Birodalmi Főkormányzóság. Hitler főkormányzóvá nevezi ki Hans Frankot. |
| X.27. | - Lengyelország keleti tartományait a Szovjetunióhoz csatolják. |
| - Litván csapatok vonulnak be Vilniusba (10-én csatolták Lengyelországtól Litvániához). |
| XI.3. | - Német-szovjet szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről a Szovjetunió területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre. |
| XI.4. | - Az USA feloldja a fegyvereladási tilalmat (Cash and carry). |
| XI.5. | - Kassán megkezdi működését a Horthy Miklós Honvéd Repülőakadémia. |
| XI.13. | - Megszakadnak a szovjet-finn tárgyalások. |
| - A megszállt Lengyelországban megalakul a Fegyveres Harci Szövetség (ZWZ), a későbbi Honi Hadsereg magja. |
| XI.18. | - Brit-lengyel katonai megállapodást kötnek. |
| XI.28. | - A Szovjetunió felmondja a Finnországgal fennálló megnemtámadási szerződést. |
| XI.29. | - Terioki finnországi határvárosban a Finn Kommunista Párt kikiáltja a Szovjet-Finn Köztársaságot. A Szovjetunió ezt elismeri, s kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt vele, egyben megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal. Otto Kuusinen szovjet-finn kormányfő behívja a szovjet csapatokat. |
| XI.30. | - A Szovjetunió megtámadja Finnországot. |
| XII.7. | - A balti államok tallini külügyminiszteri konferenciája semlegességi nyilatkozatot tesz a finn-szovjet háborúban. |
| XII.13. | - A dél-amerikai La Plata folyó torkolatánál brit-német tengeri csata zajlik le. A német GRAF SPEE súlyosan megsérül. |
| XII.14. | - A Szovjetuniót a finn hadjárat miatt kizárják a Népszövetségből. |
| XII.15. | - A magyar Belügyminisztérium gyűjtést engedélyez a finnek megsegítésére, egyben engedélyezi önkéntesek toborzását. |
| XII.19. | - Daladier francia miniszterelnök a brit-francia Legfelsőbb Haditanácsban javaslatot tesz Finnország katonai megsegítésére. |
| XII.21. | - Párizsban megalakul az emigráns Lengyel Nemzeti Tanács. Elnöke Wladyslaw Sikorski | tábornok. |
| XII.29. | - Először száll fel az amerikai B-24 Liberator bombázórepülőgép. |
| XII.30. | - Először száll fel a szovjet Il-2 csatarepülőgép. |
