Szovjet szárazföldi haderő
Szovjet szárazföldi haderő: a II.vh-ban a sz. fe. erők hozzávetőleg 80%-át kitevő →haderőnem. →Fegyvernemei voltak: löv.-, hk.-, légideszant-csapatok, lov. és tü. Szakcsapatai voltak: mű.-, híradó-, vegyivédelmi és légv.csapatok. A szolgálatok állományába a hadtápegységek és az intézetek tartoztak. Alapvető szervezeti köteléke a háború előtt a löv.hdt. volt, mely 3 löv.ho-ból, 2 tü.ezd-ből, légv.o-ból, híradó- és utászzlj-ból állt. A löv.ho. 3 löv., 2 tü.ezd-el, pct., légv., feld., utász- és híradózlj-al rendelkezett. A g.hdt. 2 hk., 1 g.ho-ból és 1 motorkerékpáros ezd-ből állt. A hk.ho. állományába 2 hk., 1 gk. löv. és 1 tü.ezd. tartozott. A g.ho. 2 gk.löv., 1 hk. és 1 tü.ezd-el rendelkezett. – Alkalmazása a →mélyhadművelet elmélete alapján, a tömeges bevetés gyakorlatával történt (→hadászati kultúra). A hdt-eket összfegyvernemi és hk.- →hadseregekbe, ill. a struktálisan a hds-nek megfelelő lovas-gépesített csoportokba sorolták be, kiegészítve hds-közvetlen →csapattestek-kel. Egyes hds-eket és magasabbegységeket a „gárda” címmel tüntettek ki. A hds-ekből →hadseregcsoportnak megfelelő frontokat alakítottak. 1941.jún.22. után a kat. körzetek alakultak át frontokká. – 1941 második felében főleg vezetési hibák miatt gyenge teljesítményt mutatott. 1942 végére egyenrangúvá vált a n. szárazföldi haderővel. 1943. őszétől a tü., hk. és rep. seregtestek tömeges alkalmazásával fokozatosan fölénybe került a n-ekkel szemben. ⬩ SzA, 1106.
