A KUCSMÁS SÁRMÁNY. Emberiza melanocephala. SCOP. 1769.
A KUCSMÁS SÁRMÁNY.
Emberiza melanocephala. SCOP. 1769.
Emberiza melanocephala. SCOP. 1769.
[Tanagra melanictera GÜLD. – Xanthornus caucasicus PALL. – Emb. granativora MÉNÉTR. – Euspiza melanocephala BP.]
Jegyei: valamivel nagyobb, mint a következő; farkán nincsenek fehér foltok; az alsó szárny- és farkfedők sárgák, mint majdnem egész alsó teste is; a tojó némileg hasonlít czitromsármány tojójához, de farka egyszínű, fejebubja vörnyegesszürke, torka fehéres, az alsó test oldalai nem foltosak; a hím fejének felső részeit és pofáit fényes fekete rajzolat kucsmaszerűen ékíti, alsó teste gyönyörű sárga (mint az aranymálinkó) csak begyoldalai fahéjszínűek, úgy háta és farcsikja is; szárnyai és farka földszínű barnák, valamivel világosabb szegéssel, főleg a szárnytollak. Csőre meglehetős hosszú, erős, szennyes kékesszürke, őszszel világosbarnás; szemei sötétbarnák; lábai szennyes sárgabarnák.
Mértéke: H. 15,2–17; Sz. 9–9,2; F. 6,5–7; L. 1,9–2; Cs. 1,2–1,4 cm.
Az Ádriai-tenger partvidékétől kelet felé terjed hazája s Perzsiában is közönséges. Télen Afrikába huzódik. Nálunk csak a magyar tengerparton, a Karsztok silány bokrozataiban fordul elő, s itt meglehetős gyakori fészkelő. Sajnos, életmódjáról magyar adataink még nincsenek. A zágrábi múzeumban azonban a horvát tengerpartról való, számos példány áll s fészke is, mely száraz, erős növényszálakból, gyökerecskékből készül, megvan.
