A SZŐLŐRIGÓ. Turdus iliacus L. 1758.
A SZŐLŐRIGÓ.
Turdus iliacus L. 1758.
Turdus iliacus L. 1758.
[Sylvia iliaca SAVI. – Turdus illas PALL.]
Népies nevei: szőlőrigó (FÖLDI J.); csipegőrigó (u. a.).
Jegyei: kisebb az énekes rigónál s így legkisebb rigónk; szemöldöksávolya kirivó, fehér s a fültáj fölé a nyakig nyomul; hasonlít a énekes rigóhoz, csakhogy alul – torka és begye is – fehér alapszínű; foltozása hosszúkás, a pofák alján feketés, egyébként barna; az alsó test oldalai és az alsó szárnyfedők rozsdavörösek; csőre szarubarna, az alsó káva tőfele sárgás; lábai sárgásbarnák; szemei barnák.
Mértéke: H. 20,5–21,7; Sz. 11,2–12; F. 7,2–8; L. 2,7–2,8; Cs. 1,5–1,7 cm.
A magas Északon tanyázik. Izlandon, Norvégiában s keletfelé Ázsiába nyomulva, a Jeniszei folyamig fészkel, azontúl már igen ritka. Észak felé addig hatol, a míg fatenyészetet talál s így itt-ott a 70° é. szél. fölött is fészkére akadhatni. Tromső szigeten gyakran találtam fészkét s gyönyörködtem énekében, melyet a nyirfák sudaráról hallat az éjféli nap világánál egész éjszaka. Nálunk átvonuló madár, mely októberben szokott jelentkezni; a keményebb téli idő beköszöntével még délebbre huzódik s tavaszszal, fészkelő helyeihez való visszatértében márcziusban, április elején érinti megint vidékeinket. Erdőkben s kivált bogyótermő bokrok, fák körül, gyümölcsösökben s a szőlőkben szokott itt létele alatt tartózkodni, néha más rigók társaságában vagy kisebb csapatokban. Hivogatója nyujtott czűh vagy czí s különbözik az énekes rigó hivogatójától, mely rövid czipp, zipp. Az érett szőlőket szivesen csipegeti s kárt tehet szőlőterületeinken, miért is el kell őket onnét riasztani. Egyébként bogyókat, rovarokat eszik. Tavaszszal leginkább erdőszéleken, tisztásokon, erdők és fáshelyek közelében fekvő területen szedegetik rovartáplálékukat – s bogyók nem igen akadván már – majdnem tisztán állati táplálékot vesz magához s így sok hasznot tesz, a mivel azután teljesen jóvá üti őszi szőlőtolvajlását, mert éppen a földön élő hernyókat s kártékony rovarokat, pondrókat tizedeli, sőt a hol sokat talál, onnét addig nem tágít, míg a területet meglehetősen meg nem tisztította.
