A műegyetem keletkezése
A műegyetem keletkezése
Az egyetemen még nem tartottak magyar előadásokat, s a természettudományi tanszékek száma oly csekély volt, hogy egy-egy tanár kezébe két-három olyan szaktárgyat kellett összehalmozni, a melyeknek ma (a tudomány helyes és sikeresebb mívelhetése érdekében még mindig elég sok kivánni valót hagyó viszonyaink közt is) három-négy tanszéke van egyetemünkön. A műegyetem még a távol ködében rejtőzik. Megalapításának még a híre is alig dereng. Gr. Széchenyi István ugyanis az 1832–36-ik évi pozsonyi országgyűlésen terjeszti elő s viszi keresztül a rendek tábláján azon indítványát, melynek elfogadásával törvényjavaslat készűl polytechnikum alapítására. Sajnos, a törvényjavaslatot 1836-ban királyi válasz utasítja vissza, a mi Bezerédy Istvánt, Deák Ferencet és Beöthy Ödönt heves kifakadásra indítja. Már-már a terv elenyészése sejthető, midőn végre hosszú vajúdás után, 1844-ben, a szervezetet mégis szentesítik, de csak 1846 őszén nyílhat meg az az intézet, mely addig is, míg igazi polytechnikummá alakúlhatna, a nagy nádor érdemeinek megörökítésére József ipartanodának neveztetik.* (Az egyetem bölcsészeti karához tartozó mérnöki szak két éves folyamán ugyanekkor, t. i. 1846–47-ben már ötvennégy jelölt készűlt erre a pályára.)
Budapesti és mindez ideig egyetlen műegyetemünk keletkezése és fejlődése történetéhez szerfelett becses, levéltári kutatásokon alapuló adatokkal járultak: Szily Kálmán: »Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig« c. rektori beszédében (1883 november 25. Megjelent Budapest, 1884.). Kisfaludi Lipthay Sándor: »Adalékok műegyetemünk történetéhez« c. dolgozatában (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. XXIX. köt. 1895.), valamint Wartha Vince 1897. szept. 22-ikén tartott rektori beszédében (Budapest, 1897.). Főkép újabb fejlődését tárgyalja Jámbor Gyula: »A felső oktatásügy Magyarországon« c. munka harmadik fejezetében, mely külön kiadásban is megjelent (Budapest, 1896.).
Ilyen, és még számos más bajok és hiányok mellett lehet-e csodálni ha nem volt, mert nem kinálkozott rá alkalom, vagy ha kinálkozott volna is, erőszakosan, mindenféle mesterkedésekkel megakadályoztatott, hogy oly közönség nevelkedjék, a mely ne csak sejtse, de öntudatosan át is érezze és föl is fogja, hogy minő fontosságú a nemzetre és közmívelődésére nézve a természettudományok sikeres művelése s a belőle fakadó ismereteknek elterjedése.
