Trattner-Károlyi és Landerer
Trattner-Károlyi és Landerer
Az ébredő, új magyar szellem hatása már Trattner János Tamás (szül. Budán, 1789-ben, megh. Pesten, 1824.) meglátszik. Benne az üzletembert már sokszor háttérbe szorítja a magyar ember. A halottaiból ébredezni kezdő magyar nyelv zengése elbűvöli, a magyar irodalom, mely a hosszú kórság ágyából, erősödő ifjúként emelkedik fel, elragadja. Azoknak lelkesedése, kik kitartó, önzetlen szeretettel, szent hévvel és megható gyöngédséggel ápolják, erősítik, megszállja őt is. A szellem embereinek odanyújtja munkás-jobbját. Álmaikat és terveiket a gyakorlat terén viszi közelebb a megvalósúláshoz. Megalapítja a Tudományos gyűjteményt és néhány év alatt 418 magyar munkát nyomtat ki. Ha a munka olyannak igérkezik, mely a magyarság az irodalom ügyének szolgálatokat fog tenni, nagyon sokszor megfeledkezik üzleti érdekeiről. A legtöbb könyvet a maga költségén nyomtatja és nem egyszer megelégszik az erkölcsi sikerrel. Az ő szelleme lengi át a nyomda későbbi tulajdonosának, sógorának, Károlyi Istvánnak, királyi táblai ügyvédnek, a Hazai és Külföldi Tudósítások, a Jelenkor, Társalkodó, Világ, Regélő, Honművész, a rohamos lépésekkel közelgő nagy reformkorszak ez előhirnökei nyomtatójának működését is. És nemcsak a hazai nyomdászat fejlesztése, de a hazafias szellem istápolása körül kifejlett buzgólkodásában is méltó versenytársa Landerer Lajos, de hogy az ébredő magyar szellem már most is milyen erős, ifjú varázsában már most is milyen ellenállhatatlan, annak legfényesebb bizonysága, hogy a külföldről hazánkba kerűlt kiadókat is meghódítja. Bűvös körébe vonja a mainzi születésű Hartlebent és a göttingai Wigand Ottót.
