Pesti Hírlap
Pesti Hírlap
KOSSUTH LAJOSnak jutott az érdem, hogy a modern magyar hírlap-irodalmat igazában megalapította az 1841. január 2-án megindúlt Pesti Hirlapjával, mely mindenben megfelelt az akkori műveltebb igényeknek; a szabadelvű haladást és fokozatos reformot tűzvén zászlajára, merész eszméit hangoztatá; mint bátor harcos a meggyőződés fegyverével küzdött mindaddig, mig a bécsi körökben politikai iránya veszedelmesnek tűnt föl, s kiadója, Landerer Lajos, hogy lapját megmentse, megvonta tőle a szerkesztést és 1844. júl. Szalay Lászlóra bízta, kit egy év múlva Csengery Antal váltott fel. Tájékozásúl álljon itt az 1841. 1. számnak tartalma: Magyarország és Erdély (Kossuth vezércikke), Kinevezések, Megtiszteltetés, Budapesti Lánchíd, Pesten a vontatók eltörölve, Egyesületek, Almanachtársaság, Testgyakorlóiskola, Fővárosi újdonságok, Külhirek, Angolhon, Franciaország, Egyiptus. Tárcza: Journalistica (Szalay László), Magyarország 1841-ben (Gorove István), Nemzeti szinház (T.). Hirdetések.
Ezen hírlap példájára az akkor létezett politikai lapok egytől egyig megváltoztatták alakjukat és az addig követett száraz és egyhangú tudósításaikat élénkebbekké tették. Ilyenek voltak a Hirnök, Világ, Nemzeti Ujság, Erdélyi Hiradó, Mult és Jelen, és a Budapesti Hiradó; utóbbiban jelent meg az első szépirodalmi tárca 1845. január 15-ikén Jósika Miklós Akarat és hajlam c. regényével.
