Szépirodalmi és divatlapok
Szépirodalmi és divatlapok
Szépirodalmunk nagymérvű föllendülésével, csaknem egy időben támadt az Athenaeum (1837–1843), társlapja a Figyelmező (1837–1840), amazt BAJZA és VÖRÖSMARTY, ezt SCHIEDEL (TOLDY) szerkesztette; a három divatlap: Életképek (1843–1848), Honderű (1843–1848) és a Pesti Divatlap (1844–1848). E lapok korszakalkotó mozgalmat létesítettek szépirodalmunkban; nemes irányt és üdvös versengést támasztottak. Az Életképek a komoly, jó ízléssel párosúlt szellemet terjesztette a középosztály rétegeiben; igyekezett a jeles írók csoportjában Petőfivel, Aranynyal, Jókaival a legszebbet nyújtani. A Pesti Divatlap élénk nemzeti irányával a hazafias eszmék felidézésével szintén nem maradt el s szintén birta jeleseink közreműködését. A Honderű a magasabb körök kegyét kereste, kényes ízlésével, válogatott írásmódjával igyekezett bejutni azok hajlamaiba; társait azonban lenézte, sőt irányukat és irodalmi termékeiket pórias irányúnak gúnyolá, a miért azután természetesen azok sem maradtak adósai. Ez a versengés nem ritkán éles polemiára adott alkalmat, amely azonban csak növelé mind a három lapnak nemzeti irodalmunk és különben szépirodalmunk szolgálatában elért sikereit.
Ezen korhoz tartozik a Kisfaludy-társaságtól kiadott és ERDÉLYI JÁNOStól szerkesztett Magyar Szépirodalmi Szemle is; mely rövid egy évi (1847) élete alatt, különösen eszthetikai cikkeivel méltó társúl szegődött az említett lapokhoz.
