Vidéki hírlapírás
Vidéki hírlapírás
Vidéki hírlapirodalmunkban nevezetes tünemény volt a Győrött 1847-ben keletkezett Hazánk, melyet dr. KOVÁCS PÁL szerkesztett és több jelesünknek, ezek közt Petőfinek, közreműködése tett nevezetessé. Kovács Pálnak maradandó érdeme nemcsak az, hogy ő alapította tulajdonképen az első magyar vidéki hírlapot, hanem azon hazafias törekvés, hogy az ottani Vaterland című német hírlapot beolvasztá lapjába s ezzel mindenkorra megakadályozta, hogy Győrött német lap megjelenhessék. Fájdalom, nem mondhatjuk ezt több városunkról; mert Budapesten, Aradon, Kassán, Kőszegen, Nyitrán, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban, Szombathelyt és még 36 városban nem sikerűlt eddig a német hírlapokat megszűntetni.
A márciusi napok (1848) meghozták a cenzúra eltörlését, mi az időszaki sajtót is fölszabadítá békóiból. Ezen kedvező aera, midőn a politikai események iránti érdeklődés is növekedett, gomba módra szaporítá a hírlapokat. A lapok kivétel nélkül a szabadságot és a harcot hirdeték. A harc kitörésekor pedig a költők letették a lantot és fegyvert fogtak. Czuczor harci riadójára (1848. dec.) a szépirodalmi lapok mind megszűntek.
