Magyar humanisták
Magyar humanisták
PANNONIAI ANDRÁS magyar egyházi író, ki ifjú korában Hunyadi János szolgálatában katonáskodott és Mátyás király születése idején Hunyadit Kolozsvárra kisérte (1440). Később Olaszországba megy, karthauzi vikáriusává lesz és Estei Borso herceg (1450–1471) kegyébe jut, ki új monostort építtet. E Pannoniai András a Hunyadi-ház iránt rajongó szeretetét és háláját egy szép latin nyelven írott munka szerzésével rója le. 1467-ben Mátyás számára könyvet ír a királyi erényekről. A művet Márk mester utján küldi, kiben Galeotti Marziot sejtjük, ki ép ez időben Janus Pannoniusnál, majd Mátyás udvaránál megfordult. habár theologiai pályára lépett és testestől-lelkestől szerzetessé lett, ifjúkori klasszikus míveltsége megérzik művein. »Humanista volt ő is: a görög és latin klasszikus írók tanúlmányozása és utánzása által« – mondja róla műve fölfedezője: Fraknói. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Pannoniai András három magyar főrangú ifjúról: Vingárti Lászlóról, Palóczi Zsigmondról és Prényi Miklósról emlékszik meg, kik Ferrarában tanúltak, mi amaz élénk összeköttetés bizonysága, melyet Janus Pannonius a Guarinóról írt remek dicskölteményében örökített meg.
A másik egyházi író NICOLAUS DE MIRABILIBUS, ki Kolozsvárt született, habár olasz származású család sarja volt. Ír a lelkiismeretről Aquinói Szent Tamás szellemében és van egy érdekes vitatkozása arról a kérdésről, hogy az ember bűneseténél Ádám vagy Éva vétke nagyobb-e? E vitát 1489-ben Georgius Benigni de Salviatis híres minoritával tartja. Előbb a Diva Reparata templomban, később Medici Lőrinc udvarában, ahol a két híres platonicus, Marsillus Ficinus és Pico della Mirandola élvezettel hallgatták. Érdekes, hogy Isola Nogarola, e híres humanista nő, ki gróf Apponyi Sándornak volt egyik őse, 1451-ben ugyane kérdésben vitázik Foscarini Lajossal. Sajátságos! A középkori feladatot a humanisták klasszikus zamatú nyelvén próbálták megoldani.
Meg kell emlékeznünk még a magyar humanisták sorában GARÁZDA PÉTERről, kihez Baptista Guarinus meleg hangon ír költői levelet (elégiai versformában), kiről egy Gyulafehérvárott létezett fölirat mint az ausoniai lant zengzetes pengetőjéről emlékszik meg. Egyébiránt Esztergomban esperes volt, meghitt barátja Vitéz Jánosnak és Janus Pannoniusnak. – Ide sorozandó KALOCSAI GYÖRGY (előbb Georgius Polycarus), Pannoniusnak olaszországi barátja. Aeneas Sylvius mint sienai püspök veszi pártfogásába, majd Vitéz János. Mátyás több ízben használja követségre. 1479-ben kalocsai érsek lett. Vespasiano olasz könyvkereskedő híres életrajzai sorában az ő és Janus Pannonius életrajzát adja, kora nevezetes emberei sorában. Mívelődéstörténeti szempontból érdekes adat Vespasianónál, mely szerint György, pécsi prépost korában, a templomban egy nagyon szép könyvtárt rendezett be, jó fizetésen egy papot bízott meg a könyvtár gondozásával. Háromszáz kötetnél többet gyűjtött össze: Firencében 3000 forintért vett könyvet.
