Mátyás és a humanisták
Mátyás és a humanisták
E szellemben növekedett a lánglelkű MÁTYÁS; hiszen a Hunyadi-család nevelője a lengyel származású latin költő: Szanoki György (Georg Sanocensis) lett, kiről Callimachus Buonacorsi a legnagyobb elismeréssel szól, midőn Ulászlónak magyar királylyá történt választásáról ír. E kitünő férfiú életrajz-írója kiemeli, hogy e kör embereit »oly különböző nemzetek között s a nemes tudományok iránt ugyanaz az érzés köté össze«.
Mátyás haditetteinek, békében tündöklő erényeinek dicsősége besugárzott Olaszországba. A divatos dicsbeszédek túlzásainak leszállítása mellett is e nagy király nemes alakja újabb fényt nyer a Fraknói Vilmos és Ábel Jenő által közzétett újabb közleményekből. Carbo Lajos ferrarai híres tanár és költő, Janus Pannonius legjobb barátjának és a pécsi püspöki széken utódjának Ernestusnak tanítója, Mátyás király tetteiről írt párbeszédében a Hunyadi-monda egyes részei újabb vonásokkal fordúlnak elő. A Szibinyáni Jankra emlékeztető Janco névről azt mondja, hogy Hunyadit így a törökök hívták: e névvel rémítgették a rossz gyermekeket. – Alexander Cortesius Mátyás hadi erényeiről írva, a holló s címer meséjét új változatban adja elő s elragadtatással mondja, hogy Mátyás a múzsáknak oly kényelmes, oly szelid lakóhelyet nyitott, hogy azok elhanyagolva az aon hegyeket és Permessus folyó habjait, a király lakóházába költöztek. – Naldi Naldus firencei költő pedig Ugoletti Tádéval, a Corvina rendezőjével, beszélgetvén Mátyás tudományszeretetéről, úgy föllelkesűl, hogy Mátyás könyvtáráról terjedelmes dicskölteményt ír. E költeményben olvassuk, hogy a Corvin János nevelője, Ugoletti Tádé, növendékét a görög nyelvre is oktatta: tehát a humanisták szellemében növelte. Carbo Lajos szintén írt egy nagyobb költeményt Mátyásról, melyből a már fentebb említett párbeszédben egy oly helyet idéz, mely nemzetünk történelmi hivatását, hogy védpaizsa legyen Európának, ép azokkal a szavakkal fejezi ki, melyekkel azóta annyi nagy emberünk. – Ugolino de Vieri (Verinus) Mátyás király diadala és bámulatra méltó élete hősversekben című költeményében Szilágyi Erzsébetről azt irja, hogy áldott állapotában álmot lát. Álmában egy paizsot és egy lándsát szül. E paizs feltartóztatja a barbárok betörését és a lándsától reszket Germánia.
Vitéz János
Rólunk zengett az európai latin költők lantja, de zengett görög nyelven is a mi dicsőségünk és gyászunk. Így ugyane Carbo említi, hogy Hunyadi János csatáit, különösen a várnai csatát, görög prózában és versben örökíti meg.
E humanista mozgalom áthatja a tudomány különböző köreit. Hat a bölcsészetre, hat a theologiára. A bölcsészetben Aristoteles tekintélye csökken: Plato eszmetana, végtelen aspirációi jobban megfeleltek e nagy és szabadságra törő szellemek reformtörekvéseinek. Marsilus Ficinus Platót lefordítja, a Vendégséget Janus Pannoniusnak úgy ajánlja, hogy őt platonikusnak nevezi. A platonizmus a bölcsészetben oly forrongást jelentett, mint egy pár száz év múlva a cartesianizmus. És önérzettel elmondhatjuk, hogy mind a két mozgalom közvetlenül hatott hazánk nagy szellemeire. Platonicus Janus Pannonius és cartesianus Apácai Cseri János. De hatott a theologiára is.
