Oláh Miklós
Oláh Miklós
Az iskolát és sajtót az új hit követői egymás ellen is fölhasználták. Az a szakadás, mely a protestantizmus belső erejét annyira meggyöngítette és az ellenreformáció föléledését oly nagy mértékben elősegítette, a magyar irodalomra csak szerencsének mondható. Az ágostai és helvét hitvallások közötti vetélkedésnek és kivált a szentháromsághívők és az unitáriusok között folyt elkeseredett küzdelemnek sokkal több irodalmi terméket, gúny- és vitairatot, továbbá vallásos költeményt köszönhetünk, mint általában a protestantizmus és a katholikus egyház mérkőzésének. A katholicizmuson ugyanis a föllépő új hit a mohácsi vész után rendkívül könnyű diadalt arat; az ó-egyházat első meglepetésében annyira elhagyja az erő-érzet, hívei közül úgy elpártol minden kiválóbb szellem, hogy a szervezete, szertartásai és dogmái ellen intézett támadások egész özönét – mondhatni – némán, megadással tűri. Katholikus vitairatok – legalább magyar nyelven – csak a század második felében állanak elő, midőn a trienti zsinat világszerte megindította a katholikus egyház újraszervezését, midőn a kiváló tudós és államférfiú, OLÁH MIKLÓS esztergomi érsek (1554–65.) új életet lehel a magyar katholicizmus haldokló tagjaiba, és főkép midőn a mindig tanúlni kész Róma hívei eltanúlják a reformátusok két leghathatósabb fegyverének, a magyar iskolának és sajtónak használatát, a miben az egyház új vezetői, a jezsuiták csakhamar mérkőznek mestereikkel, sőt támadóra fogván a dolgot, e korszak legvégén le is győzik elleneiket. A protestánsok módjára, a felekezeti felfogást ők is összekötik hazafias eszmékkel.
A XVI. századi irodalmat tehát legnagyobb részben vallásos mozgalmak, felekezeti küzdelmek teremtik; egynéhány, nagyon is magánosan álló világi terméket kivéve, vallásos íz és szín ömlik el prózán és versen, tanításra és gyönyörködtetésre szánt műveken, a költészetnek minden faján, a lírai, az epikus és drámai költeményeken egyaránt. Az irodalmon uralkodó vallásos szellem pedig első sorban protestáns; katholikus költészetről az egész korszakon végig sem emlékezhetünk.
