Pázmány Péter
Pázmány Péter
Pázmány lángeszmének egész élességével látta be a helyzetet, ismerte föl az eszközöket: s acél-akaratának egész szívósságával egy életen keresztül dolgozott annak megfordításán, ezek teljes kihasználásával. Ismételve hangoztatta mind a király, mind a pápa előtt, hogy magyar katholicizmusnak égető baja a papok hiánya, az eretnekség e miatt harapódzott el; mert a hol tíz kellene, egy is alig található, ki rend szerint tudatlan, nem egyszer erkölcstelen. Mindenek előtt újra szervezi a papnevelést Nagy-Szombatban, hol az érseki intézettel csakhamar a káptalani is versenyre kél a lelkészek kiképzésében; majd megalkotja a bécsi Pázmáneumot, mely ma is virágzik, eleinte nem annyira tudós, mint inkább erényes papok kitanítására, mert úgy az érseki megyében, mint egész Magyarországon főleg nagyszámú áldozópapokra van szükség; azért mielőbb megengedi, hogy saját költségükön más főpapok is oda járathassák növendékeiket, aztán kieszközli, hogy a római német kollégiumba a magyar ifjak minél többen és minél könnyebben juthassanak be. Általában mindent elkövet az egyházi szószék ellátására, a régi vallás régi fényének és papi rendjének emelésére, a király és pápa segítségével; még a főpapi hagyatékok lefoglalásától sem retten vissza, csakhogy a lelkészi nevelésnek minél tetemesebb és szilárdabb alapot vethessen. S minő eredménynyel? Bizonysága lehet, hogy a nagyszombati intézetnek, mely 1622 óta állt újolag, 1633-ig, egy évtized alatt, 95 növendéke vette föl az egyházi rendeket, hogy a bécsi Pázmáneumban, mely 1624-ben 12 ifjúval nyilt meg, 1633-ban már 50, s csakhamar 62 kispap tanúlt; bizonysága lehet, hogy Pázmány három főesperességének, a pozsonyi, sárvári és nyitrainak területén 1635-ben már több áldozó-pap működött, mint húsz esztendővel azelőtt egész érseki megyéjében, sőt szinte egész Magyarországon: Róma, Bécs, Nagy-Szombat oly szaporán eresztette a maga rajait; bizonysága lehet, hogy egyenes befolyása következtében a katholikus fiatalság külföldi iskolázása is nagyot lendűlt. 1616-től 1637-ig a gréci egyetemen 83 magyar hallgató fordult meg, kiknek nagyobb része hasonlókép az egyházi pályára készűlt. Erényes és munkás papi tábort óhajtott teremteni, hogy minden áldozópap példájával vonzzon, ékes-szólásával hódítson; a visszahatás lelkes és elszánt harcosa legyen!
