Pázmány első munkái
Pázmány első munkái
Az 1602-ik év elején Magyari István sárvári lutheránus prédikátor Az országokban való sok romlásának okairól című könyvet tett közzé. Abból indúl ki, hogy a kath. vallás bálványimádó hamis tanításokat hirdetvén, Isten haragját és bosszúját idézi föl azokra az országokra, a melyekben el van terjedve; és ebből azt a következtetést vonja le, hogy azokért a csapásokért, melyeknek súlya Magyarországra nehezedik, a felelősség a katholikus vallást terheli.
Forgách Ferenc nyitrai püspök felszólítására, az ő radosnyai kastélyában, Pázmány néhány hónap alatt elkészítette a kimerítő választ, mely a következő (1603.) esztendőben, az esztergomi káptalan nagyszombati nyomdájában, 320 negyedrétű lapon jelent meg. (Címe: Felelet a Magyari István az ország romlása okairól írt könyvére.)* Nem elégedett meg a védelemmel; támadólag lépett föl. Ellenfelének kezeiből a fegyvert kiragadván, azt ellene fordította; azt vitatta, hogy Luther az evangélium tanításától elpártolván, új vallást alapított, s ennek terjesztése miatt bünteti Isten a népeket.
»Pázmány Péter összes munkái« a budapesti egyetem hittudományi karától közrebocsátott magyar sorozatának első kötetében (1894.) látott napvilágot.
Szigorú logika és a polemiában való kivételes ügyesség nyilatkozik Pázmánynak ezen első munkájában, mely egyúttal a theologia régi és új irodalmában való nagy tájékozottságáról tesz tanúságot. De el tudja kerűlni a nehézkességet és a túlterheltséget. Széleskörű olvasóközönség figyelmét kívánván felkelteni, tudományos fejtegetéseit a tréfa és a gúny elemeivel élénkítette. Higgadt tárgyilagosságit, kiméletes elbánást, személyeskedésektől való tartózkodást természetesen nem várhatunk tőle. Az ő korának vallási polemiáiból általán száműzve voltak ezek a tulajdonságok. Pázmány arra utalván, hogy mily módon szólanak magyarországi protestáns írók a kath. egyházról, intézményeiről és szolgáiról: nyiltan hirdette, hogy ő is szükségesnek látja »megélesíteni az penna orrát, megmelegíteni az tentát«; mert »a felfuvalkodott dagályokat meg is kell vágni, hogy kifolyjon a genyetség, port is kell az fene-ötte sebekbe vetni, hogy megemésztessék a vadhús, a rozsdát is fövénynyel kell ledörzsölni.«
Pázmány ezen első irodalmi föllépésével megmutatta, hogy hosszú külföldi tartózkodása alatt, idegen nyelven folytatott tanulmányai közepett, meg tudta őrizni lelkében a tiszta, mondhatnók ázsiai magyarság jellemvonásait, különösen a magyar nyelvnek őserejét, a miket Biharmegyéből vitt magával. Olyan erőteljesen ír, mintha a Körös partjairól soha sem távozott volna. Meglepő gazdagságban tárja föl a magyar nép szellemének képekben, hasonlatokban és közmondásokban felhalmozott kincseit. Mesteri biztossággal alkalmazkodik a magyar nép sajátságos gondolat- és érzelem-világának igényeihez. Birta tehát mindazon kellékeket, a mik a szellemekre való hatás biztosítékát képezik.
Magyari István munkájának címlapja.
A siker, a mi első könyvével elért, ösztönül szolgált neki irodalmi munkásságának folytatására. Ebben ezentúl egész haláláig nem állott be szünet. Az 1602-ik éve őszén elöljárói visszarendelték ugyan Grécbe, hol négy esztendőn át a hittudomány tanára volt; de itt is, egy nagyterjedelmű latin iskolai könyv kidolgozásának fáradalmai közepett, mintegy üdülést keresett abban, hogy magyar nyelven írt munkákkal honfitársai legsürgetőbb vallási szükségleteinek kielégítéséről gondoskodott.
Lefordította (1604.) Kempis Tamásnak Krisztus követéséről című elmélkedő könyvét, mely a XV. századtól fogva napjainkig minden keresztyén népnél közkézen forog, úgy hogy a szentírás után a legelterjedtebb nyomtatványnak mondatik. Majd (1606.) az első magyar Imádságos könyvet bocsátotta közre nyomtatásban, mely azóta számos kiadást ért és napjainkig használatban maradt.
A vallási polemia fegyvereit sem pihentette. Az mostani tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága cím alatt (1605.) összefoglalta mindazon érveket, melyekkel a hitujítás létjogát, alapítóinak tekintélyét, tanításának igazságát ostromolja a kath. hittudomány. Egy másik munkája: Keresztyén felelet a megdicsőült szentek tiszteletéről, értünk való könyörgésökről és segítségül hívásokról (1607). Gyarmathi Mikós helmeci prédikátor támadása ellen oltalmazta a kath. hitvallás egyik ágazatát.
Pázmány nagyszombati palotája.
