A sárospataki főiskola
A sárospataki főiskola
A protestánsok másik nevezetes főiskolájának alapját Sárospatakon a Perényi-család vetette meg a XVI. század elején. A Perényi-család nagy áldozatkészsége után az Egervár ostrománál halhatatlanná lett Dobó István neje és fia, majd a Rákócziak és Lorántfi Zsuzsánna veszik szerető gondozás alá a kollégiumot. I. Rákóczi György a pataki iskolát a Bethlen-kollégium fényére akarván emelni, elsőben épületekkel és kitünő tanárokkal látta el, majd neje Lorántfi Zsuzsánna behívja Comenius Ámos Jánost, a XVII. század legnagyobb pedagogusát, hogy a főiskolát újjászervezze. Comenius hét osztályú schola pansophicát tervezett, melynek három felső osztályában politikát, theologiát és theosophiát is tanítottak volna. Sajnos, hogy Rákóczi Zsigmond kora halála miatt (1654) e terv nem valósúlhatott meg. Lorántfi Zsuzsánna nemcsak nagy alapíványokat tett a főiskola javára, hanem gondozta is, mint »édes anya magzatát, a dajka az ő kicsinydedit és igyekezett nevelni az ifjúságot istennek és szegény hazánknak a szolgálatjára«. Tüneményes áldozatkészsége átszállott fiára: Zsigmondra is, kit Comenius a nemzet szemefényének nevezett, s ki gazdag könyvtárát a kollégiumnak hagyta. Ebben a században a pataki kollégium könyvtára volt a leggazdagabb.
Comenius Ámos János névalírása.
A nagy fejedelemasszony halála után (1660) a pataki kollégiumra s általában a protestáns iskolákra válságos idők következtek. Az 1671-ben kezdődött császári foglalások, majd a Thököly és Rákóczi Ferenc-féle fölkelés alatt történt üldözések miatt a protestáns iskolák nagyrésze majdnem elvérzett. Kivált a pataki főiskola szenvedett sokat, mert a Rákóczi-család a róm. kath. egyházba tért s I. Rákóczi Ferenc a szentkönyvet, melyet nagyatyja magával hordozott a hadakban is, s melyből huszonhétszer ismételt átolvasás közben sok vigasztalást merített: tőrrel keresztül ütve, a tűzbe dobta. Az ő és anyja, Báthori Zsófia mostoha indulata elnézte, sőt elősegítette, hogy fegyveres erővel foglalják el az iskolát, s hogy a belőle száműzött ifjúság majdan húsz évig bolyongjon e hazában. Ezer szerencse, hogy az elűzött kollégium előbb Gyulafehérvárott, majd Maros-Vásárhelyt talált otthont, hazát és iskolát. Az 1687-ben történt új elüzetéskor az ifjak előbb Vizsolyba, majd Göncre vonultak, míg 1695-ben Kassán nyílt meg az iskola, honnan Rákóczi hadai által kiszorítva, 1703-ban tértek vissza ismét Patakra s a szécsényi gyűlés határozata 1705-ben helyezte vissza a sokat szenvedett főiskolát előbbi birtokaiba és jövedelmeibe.
Comenius Ámos és iskolája. (Összes munkáinak címképe.)
