Apácai élete
Apácai élete
Szegény jobbágy szülőktől 1625-ben született Apácán, a honnan előnevét vette.* Családi viszonyairól, testvéreiről, fejlődéséről keveset tudunk. Csak tizenhét éves korában kerűl iskolába Kolozsvárra, majd Gyulafehérvárra megy, akkoriban a sárospataki mellett az ország leghíresebb kollégiumába. Itt később Geleji Katona, a híres református püspök, figyelmessé lesz reá s a huszonhárom éves ifjú egyháza költségén Hollandia főiskoláit látogathatja: Franekert, Leydent, Utrechtet, Harderwijket. Nagy nyelvismeretet szerez: érti a héber, arab, görög, latin, holland, francia és angol nyelvet; s miután három év múlva, 1651 április havában a theologia doktorává avatják, öt hónappal később, bár nincs állása, sem kilátása rá, megházasodik; neje Aletta (Adél) van der Maet, a kivel ennek szülővárosában, Utrechtben telepedik le.
Tanulókorában még a Csere nevet viselte, s Hollandiában nyomtatott nagy műve címlapján is ez áll: Apáczai Tsere János. Mióta azonban külföldről haza jött, állandóan és következetesen Cseri-t ír ő is, más is. »Johannes Chierj Apacius S. S. Theologiae Doctor« így találni nevét Kolozsvárt sajátkezűleg bejegyezve – és »Clar. Dno Johanni Cseri de Apácza« címe azon levélnek, melyet hozzá Lorántfi Zsuzsánna 1658 elején intéz.
Miből élt, nem tudjuk. Hogy a teljesen ismeretlen huszonhat éves ifjút, ki a tudomány életében eddig még semmit sem tehetett, a híres utrechti egyetemen tanársággal kinálták volna meg, mi sem bizonyítja, de magában sem valószinű. Hihetőleg valamely nyomdánál korrektor volt, vagy magántanítással foglalkozott. Bizonyos, hogy midőn 1652 őszén az új püspök, Csulai György, haza hívja, örömmel veszi a kilátást a biztos állásra, de örömmel azt is, hogy hazájának fog szolgálhatni. S mert a közelgő tél és családi körülmények miatt azonnal haza nem utazhatik, hogy Csulai ne nehezteljen késedelme miatt, és hogy »minden hazafiakkal megesmertetném azt, hogy hazámon kivül az időt hasznosan töltöttem s kedves hazámat szünet nélkül szemeim előtt tartottam«, már előbb latin nyelven megkezdett enciklopédiáját magyarul dolgozza ki, és még mielőtt befejezte volna, »a számomra küldetett úti költségnek egy részét (ámbár az nékem egyébre is kellett volna), minthogy más módom nem volt, a könyvnyomtatónak adám és így idő előtt ugyan, de mindazáltal az istennek segítségében bízván, kezdém a munkámat nyomtattatni«. Ez 1653 elején történt s a könyvnek nagyobb fele – 487 oldalból 260 – ekkor tényleg el is készűlt.
