A költészet kedvelése
A költészet kedvelése
A kuruc világból fenmaradt verses munkáknak csupán nagy száma is eléggé bizonyítja a költészet általános kedvelését mind a főuraknál, mind a közrendnél. A szereplők egymáshoz intézett leveleiben vagy egyéb írásain többször találunk idézeteket Balassi, Rimai, Beniczki verseiből; egyik harcban elesett vitéznek tarsolyában találják Balassi költeményeit. E század folyamán mondhatni a míveltség kellékének tartották a költészetnek nemcsak ismeretét, hanem alkalom adtán gyakorlását is. A főrangú lirikusok legtöbbje ilyen műkedvelő poéta, kit vagy a példa vonzó ereje indít versírásra, vagy a fájdalom szólaltat meg, mint RÁKÓCZI LÁSZLÓt, ki a török rabságban, KOHÁRY ISTVÁNt, ki Thököly börtönében s PEKRYNÉ PETRŐCZY KATA SZIDÓNIÁt, ki az elhagyatottság keservei közt lesz költővé. BEZERÉDY IMRE a siralomházban szintén versekbe foglalja vezeklő bűnbánatát. A szabadságharc lezajlása után PALOCSAY GYÖRGY a régi jó idők letűntén mereng, sőt a próza mestere, MIKES KELEMEN is versbe önti a bujdosás keservét.
