Korfestő énekek
Korfestő énekek
Nemcsak tartalma, hanem dallamos verselése miatt is nevezetes a Magyarország utolsó romláshoz közelgető állapotját kesergő ének. Mély keserűséggel rajzolja a végromlásra jutott haza sorsát, a szabadság megnyirbálását, a »festett szók« álnok csábításait; elegikus borongása ódai hevületbe csap, midőn a hazájuk romlását elősegítő hűtlen árulók ellen fordúl; de bízik istenben, hogy ezeket elvesztve, megsegíti a »megromlott hazát«. Versmértéke ugyanaz mint a később híressé vált Rákóczi-nótáé, ezek a rövid és sűrű rímekkel csengő sorok nagyon alkalmasak voltak az éneklésre. – Majd megszólal a felekezeti gyűlölség a Papvilág Magyarországon (1670.) címűben. Alapeszméje a versfőkbe van foglalva: »Papvilág magyart rág, Mert nála uraság« Megrója kapzsiságukat, hazafiatlanságukat, hogy a hadi költségekre nem áldoznak, a királyt pedig gonosz tanácsaikkal hitszegésre bírják, a protestáns papokat börtönbe vettetik stb.; végül a magyarok istenéhez fordúl, hogy ne engedje »németnek, papoknak, hogy legyünk jobbágya«.
