Kolumbán János
Kolumbán János
Azért nevezetes, mert a magyar néphagyomány egy komikai alakját tartotta fenn számunkra. Hőse a XVII. században élt volna, ki agyafúrt csínyjeivel az erdélyi nagyuraknak, Serédinek, Apornak, de kivált Teleki Mihálynak sok borsot tört az orra alá s azok is sokféle, nem éppen válogatott tréfát űztek vele. A sok bohós kaland azonban csak lazán függ össze a folyékonyan, de színtelenül verselt történetben. A szerző tudva indúl a históriás énekek nyomán. Panaszkodik, hogy a magyar nem őrzi meg elég gonddal jeleseinek emlékét, s a históriás énekek kedvelt hőseire hivatkozik, minő hősök voltak Ibrányi, Kádár, Szűcs, Kinizsi vagy Toldi, a ki nyomórúddal int, fogván tetejét, és Zámbó, ki egy bikának elüté fejét. Voltak bölcsek, szentek is, voltak tréfás emberek is, kik felderítették a komoly és hallgatag magyart. Ő egy ilyennek a történetét akarja megörökíteni, ki jeles tréfával egész bátran játszott a nagy urakkal. Vida György alakja némileg Markalfra emlékeztette az olvasót, mert rendesen nagyurakkal kezd ki, de nem képvisel semmiféle eszmét, közelebb áll a néphumor egy újabb alakjához, Csalóka Péterhez. – Egyáltalán nem epikai mű, – mint jó ideig sej-
