Elbeszélő költemények
Elbeszélő költemények
A többi irodalmi ág állapota inkább tanúlságos, mint örvendetes. Legnagyobb a hanyatlás az éposz terén, mely a XVII. század nagy stíljétől végkép elmaradt. Még Gyöngyösi regényesebb iránya is kevés követőre talált, leginkább a históriás ének modorát követik még az egykori eseményeknek népies, száraz, emelkedés nélkül feldolgozással, minő Péró veszedelme 1735-ből és Pető Ferenc lázadása 1753-ból; s nem jelentékenyebb VESZPRÉMI ISTVÁN verses krónikája sem, a Magyar királyok, 1752-ből. Legsajátszerűbb a históriás ének-féle versek közt Néhai tordai hadnagy Vida György facetiájának, jeles tréfáinak históriája, mellyet hevertében mélánkólái között magyar versekben foglalt Sződemeteri házánál Olasztelki KOLUNBÁN JÁNOS, melyet szerzője 1758-ban írt le, de csak 1770-ben nyomatott ki.
