LATIN IRODALOM: A KISEBB SZENT ISTVÁN-LEGENDA.
LATIN IRODALOM: A KISEBB SZENT ISTVÁN-LEGENDA.
A SZENT ISTVÁN királyról szóló kisebb legendát – Legenda minor Sancti Stephani – egy ismeretlen nevű magyar bencés szerzetes írta Kálmán király uralkodásának elején, 1096 körül. Forrása a szájhagyomány volt. Az egyszerű nyelvű, vonzó előadású legendában előfordul egy horatiusi idézet is, azonkívül ismerte a szerző Szent István király törvényeit. A csodás elem hiányzik elbeszéléséből.
Szövegéből megtudjuk, hogy az isteni irgalom intézkedésére Géza fejedelem keresztény hitre tér s fiának, Istvánnak, a német császári házból szerez feleséget. István ifjú korában lép a trónra, szembeszáll a pogány lázadókkal, a Veszprém melletti csatában legyőzi őket s a zsákmányból fölépíti a pannonhalmi templomot. Ezután nagy buzgalommal lát a hittérítéshez és egyházszervezéshez. Templomot emel Székesfehérvárott, monostort Rómában és Jeruzsálemben. A besenyők félelmes betörését isteni látomány segítségével veri vissza, az országába menekülő előkelő besenyő férfiakat nagylelkűen oltalmába veszi. Öregkorában köszvénye miatt nem tud lábára állani. Gonosz emberek összeesküsznek élete ellen, de az esthomályban szobájába surranó gyilkos kezéből kicsik a tőr, a szunnyadó király felébred, a bűnbánó vétkesnek megbocsát, cinkostársait megbünteti. Székesfehérvárott temetik el. Holttestét Szent László király idejében, a szenttéavatás alkalmával, ünnepélyesen fölemelik.
Kiadások. – A kisebb Szent István-legenda szövege a nagyobb Szent István-legenda szövegével együtt fordul elő a régi kódexekben. Az egyik ilyen kódex a heiligenkreuzi ciszterci apátság könyvtárában, a másik a lilienfeldi ciszterci apátság könyvtárában, a harmadik a melki ciszterci apátság könyvtárában maradt fenn: mind a három a XIII. századból. A negyedik kézirat újabban került elő: ez a XII. századi Ernst-kódex. – A melki kódex két Szent István-legendájának szövegét Mancini Antal bocsátotta közre egy névtelenül megjelent könyvben Primi Hungarorum regis apostolici S. Stephani vita. Pozsony, 1781. A heiligenkreuzi kézirat alapján készült Endlicher István kiadása Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sanct Gallen, 1849. – Kritikai szövegkiadás Mátyás Flórián forrásgyüjteményében: Historiae Hungaricae fontes domestici. I. köt. Pécs, 1881. – Az Ernst-kódex két Szent István-legendájának szövege Varju Elemér közrebocsátásában Legendae Sancti regis Stephani. Szent István király legendái. A legrégibb kézirat alapján az Ernst-kódex hasonmásával. Budapest, 1928. – Mindkét legenda magyar fordítása ugyanebben a kiadásban, továbbá Szabó Károly könyvében: Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról. Pest, 1864–1865.
Irodalom. – A jelzett kiadásokhoz csatolt magyarázatokon kívül Fejérpataky László: Irodalmunk az Árpádok korában. Budapest, 1878. – Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest, 1880. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Két kötet. Budapest, 1893. – Kaindl: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Bécs, 1894–1902. – Zoltvány Irén: A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. köt. Szerk. Erdélyi László. Budapest, 1902. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. köt. Kolozsvár, 1919.
