LATIN IRODALOM: HITTUDOMÁNY ÉS EGYHÁZI SZÓNOKLAT.
LATIN IRODALOM: HITTUDOMÁNY ÉS EGYHÁZI SZÓNOKLAT.
AZ ISMERETLEN nevű szentbenedekrendi szerzetes, aki a SZENT ISTVÁN király nevéhez fűzött Intelmeket egybeállította, korának legérdemesebb egyházi írói között foglal helyet. Olyan bölcseséggel beszélt Szent Imre herceghez a király nevében, hogy tanácsait a későbbi magyarok az országos törvények gyüjteményének élére helyezték.
A másik nevezetes író és tudós SZENT GELLÉRT csanádi püspök. Értekezéséből kiviláglik, milyen volt Szent István király korában egy sokat olvasott szerzetes és főpap hittudományi és bölcselettudományi gondolkodása.
Szent Gellért, mint egyházi szónok, messze kimagaslott kortársai közül. Mikor Velencéből 1015 tavaszán – körülbelül harmincötéves korában – Magyarországba érkezett s itt Pécsett és Pécsváradon latin szentbeszédeket mondott, paptársai lelkesen hallgatták szónoklatait. Kialakult az a meggyőződés, hogy magyar földön még nem járt ilyen kitűnően beszélő szónok. Szent István király is nagy lelkiépüléssel hallgatta prédikációját Székesfehérvárt és szinte erőszakkal tartotta vissza szentföldi útjától, csakhogy el ne veszítse az életszentségével is méltán tündöklő szerzetest.
Az első csanádi püspök lelke tele volt tudományos szomjúsággal. Mint szerzetes elég sokat olvasgathatott és irogathatott, de később egyházmegyéjének kormányzása annyi idejébe került, hogy kedves könyveivel csak mécsesének homályos fénye mellett, éjjelenkint tudott foglalkozni. Éjfélig olvasott és írt. Gyorsan dolgozott, olykor négy-öt ívrétalakú pergamenlevelet is telerótt betűivel. Ha egyházmegyéjének népét látogatta vagy ha Esztergomba ment Szent István királyhoz, útjára olvasnivalót vitt magával, olykor régebbi kéziratait javítgatta szekerén.
Az esztergomi érsek személyének kijelölése mindig különös gonddal történt. A király legtekintélyesebb papjai kerültek a prímási székbe: szentéletű szerzetesek, az ország kormányzásában jártas világi papok, kiváló egyházi szónokok. Mikor Szent István király győzelmet aratott Koppány vezér lázadó magyarjain, diadalát nem kis mértékben ANASZTÁZ pannonhalmi apát tanácsainak, buzdításainak és imádságainak tulajdonította s hálája jeléül Sebestyén esztergomi érsek után őt tette meg Magyarország első papjává. Az 1020-as években Arnold regensburgi bencés szerzetes Németországból Magyarországba jött, bemutatta az esztergomi érseknek Szent Emmerán életéről szóló könyvét, ekkor Anastasius, mint neves tudós férfiú és egyházi szónok, elolvasta és kijavította a regensburgi szerzetes Emmerán-életrajzát. Arnold hat hétig volt az érsek vendége s hálája jeléül néhány antifónát és responzóriumot készített az esztergomi egyházmegye védőszentjének, Szent Adalbert prágai püspöknek tiszteletére. Ezeket az antifónákat és responzóriumokat Anasztáz érsek udvari papjai és szerzetesei megtanulták és Szent Adalbert vértanuságának ünnepén énekelték. – SZERAFIN esztergomi érsek is a tudományos főpapok közé tartozott Szent László és Kálmán király uralkodása alatt; a vele egyidőben élő Albricus pap, Kálmán király törvényeinek latin szövegezője, az isteni erények szeretetében lángoló férfiúnak nevezi őt, kinek elméjét a Szentlélek a mennyei bölcseség kincsével gazdagította.
Érdemes egyházi szónoknak tartották a XI. században BONIPERT szentbenedekrendi szerzetest, a Szent István király által alapított pécsi egyházmegye első püspökét. Híre túlterjedt Magyarország határain. Mikor a tudós püspök elküldte egyik papját Fulbertus püspökhöz a franciaországi Chartres városába, hogy hozza meg onnan Priscianus latin grammatikájának másolatát, Fulbertus rendkívül elismerően szólt magyarországi főpaptársáról a hozzá írt levélben: «Spiritus Sanctus te, dilectissime pater, sapientia illustravit ad docendum populum suum et decore sanctitatis ad praebendum bonae vitae exemplum ornavit». Azaz: «A Szentlélek téged, kedves atyám, megáldott bölcseséggel, hogy népét tanítsad és felékesített a szentség díszével, hogy a jámbor életre példát mutass». – Bonipert utóda, BOLDOG MÓR pécsi püspök, a Szent Zoerardról és Szent Benedekről szóló életrajzzal írta bele nevét a magyarországi latin irodalom történetébe. Pannonhalmi bencés szerzetes volt, Szent István király emelte a pécsi egyházmegye püspöki székébe. Jámboréletű pap, amellett tudományosan képzett egyházi szónok.
Tudományos férfiú volt ISTVÁN is, az első veszprémi püspök, akiről Szent István királynak a veszprémi egyházmegyét megalapító oklevele mint hírneves emberről emlékezik meg. – MIKLÓS püspök latin fogalmazásában jutott korunkra a tihanyi szentbenedekrendi apátság alapítólevele I. Endre király idejéből. – DEZSŐ kalocsai érsek a magyar papság egyik vezető szelleme volt Salamon király és a hercegek korában, nemes jellemvonásokkal tündöklő hazafi, ékesen szóló egyházi szónok.
A királyi család tagjait minden időben gondosan tanították. Ezt az udvar tekintélye csakúgy megkívánta, mint az ország érdeke. KÁLMÁN királyt, mikor még nem lehetett szó arról, hogy trónra jut, egyenesen püspöknek nevelték s olyan tudományos férfiúvá képezték ki, hogy könyvkedveléséről az egész országban beszéltek. Mikor később III. Boleszláv lengyel fejedelem találkozott vele, az idegen uralkodó álmélkodva látta, hogy Kálmán király a világ legtudósabb uralkodója.
A külföldi hittudósok közül elsősorban az olaszok és németek hatását vehetjük számba, de említhetjük a franciákét is. Szent László király 1091-ben megalapította a somogyvári szentbenedekrendi monostort, még pedig francia szerzetesek számára. A királyi alapítólevél a somogyvári apátságot a délfranciaországi Saint Gilles-monostor alá rendelte s ettől kezdve mind a provencei anyaház, mind a magyarországi monostor féltékenyen őrködött azon, hogy az apát és a szerzetesek egyedül csak franciák legyenek. Ilyenmódom nemzedékről-nemzedékre számos francia benediktinus költözött Somogyvárra. A XI. század utolsó évtizedében idetelepülő franciák közül kiemelkedett tudományával Petrus Pictaviensis, a Poitiers városából való tudós grammatikus. A francia anyamonostor apátja azért küldte ide, hogy ezzel is kifejezést adjon, milyen nevezetes alapításnak tekinti az új rendházat. A francia szerzetesek a többi bencés kolostorban élő magyar rendtársaikkal latinul érintkeztek s francia különállásukhoz szívósan ragaszkodtak. Mikor később Imre király magyar származású szerzetest kívánt apátnak a franciák, régi kiváltságaikra hivatkozva, szembeszálltak a királlyal és francia apátot választottak. Hiába tagadta meg Imre király 1204-ben az új apát megerősítését, hiába támogatta őt teljes erővel Bernát spalatói érsek, régebben maga is bencés szerzetes, a franciák nem engedték be maguk közé a magyar bencéseket.
Kiadások. – Az említett hittudósok és egyházi szónokok munkái közül a Szent István király nevéhez fűzött Intelmek, Szent Gellért püspök Értekezése, Boldog Mór püspök Zoerard-életírása és a Miklós püspök által fogalmazott oklevél jutott korunkra. Ezekről a munkákról bővebben: a megelőző és következő szakaszokban.
Irodalom. – Karácsonyi János: Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1894. – Békesi Emil: Magyar írók az árpádházi királyok korában. Katolikus Szemle. 1896. évf. – Békefi Remig: Szent István király Intelmei. Századok. 1901. évf. – Erdélyi László szerkesztésében; A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. köt. Budapest, 1902. (Ebben főként Zoltvány Irén tanulmánya: A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt.) – Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1906. – U. az: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910.
