LATIN IRODALOM: KÖLTEMÉNYEK A MAGYAR SZENTEKRŐL.
LATIN IRODALOM: KÖLTEMÉNYEK A MAGYAR SZENTEKRŐL.
NÉHÁNY magyar eredetű középkori latin kódexben – így a Magyar Nemzeti Múzeum egyik XIV. századi misekönyvében, a pozsonyi káptalan könyvtárában fennmaradt 1341. évi misekönyvben, a bécsi Nemzeti Könyvtár által őrzött XIV. századi esztergomi breviáriumban és a stájerországi göttweigi bencés kolostor könyvtárában levő XIV. századi pálosrendi breviáriumban – több olyan hazai eredetű, magyar témájú himnusz található, amelynek szövege nincs meg sehol másutt a külföldi kódexirodalomban.
Két antiphona a magyar szentekről. – A XIV. század első feléből két rövidebb latin költemény maradt fenn. Az ismeretlen szerző mind a két költeményben Szent Adalberthez, Szent Istvánhoz, Szent Imréhez és Szent Lászlóhoz könyörög közbenjárásért. Mivel Szent Adalbert áll az első helyen, kétségtelen, hogy a két éneket az esztergomi székesegyház papjai énekelték. Bizonyos az is, hogy mind a két költemény ugyanattól a szerzőtől való ugyanegy témát nyujt két feldolgozásban. Igazolja ezt többek közt az egyenlő versmérték, a stílus és több szövegegyezés is. Leoninusokban azaz rímes hexameterekben van írva mind a kettő. Versszakbeosztása egyiknek sincs. Az első antiphona, a Presul Adalberte kezdetű, 12 sorból áll; a második antiphona, a Martyr Adalberte kezdetű, 14 soros. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Sequentia Szent Adalbertről. – Corona sanctitatis et immortalitatis… 23 sor. Alig érthető latinsággal írt költemény. Magáról Szent Adalbertről nincs benne semmi megfogható személyes mozzanat, inkább csak Istent dicsőítő fordulatokból áll. Tartalmának, stílusának és verselésének nehézkes formátlansága a költemény régiségére mutat. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Zsolozsma Szent Adalbertről. – Ad festa preciosi… 167 sor. Szent Adalbert holtteste átvitelének ünnepére, november 6-ra szól. Az első három rész könyörgés a vértanu közbenjárásáért, azután kezdődik Szent Adalbert élettörténete az ismert legendaszövegek szerint. (Esztergomi breviárium: XIV. század.)
Sequentia Remete Szent Pálról. – Vitis palmes extas vere… 64. sor. Gondolatmenete a következő. Szent Pál volt a remeteélet első mestere, tiszta csillag gyanánt tündökölt a pusztában. Fölkereste őt Szent Antal is, a két jámbor férfiú boldog együttlétben áhitatos beszélgetéssel töltötte az időt, isteni intézkedésből egy holló táplálta őket. Szent Antal halálát látomány jelentette Szent Pálnak s ő elindult jámbor társa eltemetésére. Mikor belefáradt a sir ásásába, oroszlánok jöttek segítségére. A költemény végén könyörög a költő Szent Pálhoz, hogy védelmezze meg a nevét viselő szerzetesek seregét. (Pálosrendi breviárium: XIV. század.)
Zsolozsma Remete Szent Pálról. – Chorus novae militiae… 327 sor. A terjedelmes rímes vers a napi zsolozsmaidő beosztása szerint tizenkét részből áll. A rövid bevezetéstől és befejezéstől eltekintve, előadja Remete Szent Pál életének történetét. (Pálosrendi breviárium XIV. század.)
Sequentia Szent Mihály arkangyalhoz. – Decantemus congaudentes… 54 sor. Ez az egyházi ének sincs meg a külföldi latin kódexekben. Szövegét egyedül a pozsonyi káptalan könyvtárában őrzött XIV. századi latin kódex tartotta fenn. A névtelen szerző bevezetőül az angyalok dícséretét zengi, azután áttér Szent Mihály arkangyalra ő vezette ki Egyiptomból a zsidó népet, az ő képét látjuk a templomban az oltár mellett, ahol a tömjén füstje veszi őt körül. Ezután a templom, az oltár, az arany füstölő és a füst misztikus jelentését fejti ki a költő. A templom a keresztény népet, az oltár a lelkiismeretet, az arany füstölő a Szentlélek által felvilágosított emberi értelmet, a felszálló füst az igazak jámbor könyörgéseit jelenti. Szent Mihály győzte le a kígyót, ő az égi zászlóvivő vezesse a hozzá alázattal könyörgőket az égbe. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Sequentia Szent István királyról. – Corde voce mente pura… 56 sor. Ismeretlen szerzője áhítatos lélekkel magasztalja a magyarok első királyát. Örvendj, Pannonia, tiszta szívvel és lélekkel, adj hálát Istennek, mert az égből megvilágosítva, a kereszt jelét viseled. Dicsőítsd azt, aki által számodra az üdvösség megnyílt, örömmel üld meg az ő ünnepét. Géza fejedelemnek égi látomány jelentette, hogy fia fog születni és neve Szent István lesz. A gyermek az erények adományát nyerte s később isteni hévtől buzdítva, hirdette és terjesztette Krisztus hitét egész Pannoniában. Mint Salamon király, ékes templomokat emelt. Jeles és tudós főpapokra bízta a tanítást. A mennyországba jutva, örök koronát visel. Kérjük Istent, hogy az ő közbenjárása által mi is oda jussunk. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Zsolozsma Szent István királyról. – Confessor Christi Stephane… 232 sor. A terjedelmes rímes vers a napi zsolozsma időbeosztása szerint kilenc részből áll. Az első három rövidebb rész általános könyörgés Szent Istvánhoz, hogy járjon közbe a magyar népért az egekben. Ezután következik négy hosszabb részben Szent István életének és tetteinek dicsőítése a Hartvik-féle Szent István-legenda alapján. Elterjedt már a kereszténység az egész földkerekségen, csak Pannonia maradt a pogányság tévelygésében: annál inkább örvendhet ez az ország, hogy Istentől ily kiváló apostolt kapott. Attila pogány és kegyetlen népe most megváltoztatta erkölcseit és a szent király hívására fölvette a keresztséget. Géza fejedelem gyermekére, már születése előtt kiáradt az isteni kegyelem. A szent király ifjúkorában Istennek szentelte magát és jámbor életet élt; férfikorában hadi dicsőségével és bölcseségével tűnt ki. Világi fegyvereivel is Isten katonája maradt: király volt s ugyanakkor hithirdető. Az isteni gondviselés művének kellett lenni, hogy a bátor és tüzesvérű magyar nép megtérítésére épen egy Sámsonhoz hasonlítható vitéz király küldetett. Erényei közül különös említést érdemel csodálatos türelme és szelídsége. Halála után örömmel fogadták a mennyország szentjei. A magyarok szomorkodnak jámbor királyuk elvesztén, de az ég lakói örvendenek új társuknak. Nagy dicsőség részese lett Székesfehérvár, hogy a szent király holttestét őrizheti. A költeményt befejező két rövidebb rész Szent István királyhoz való könyörgést foglal magában. (Pálosrendi breviárium: XIV. század.)
Himnusz Szent István királyról. – Gaude mater Ungariae… 41 sor. Ismeretlen szerzője a többi Szent István-énekhez hasonlóan magasztalja az első magyar királyt. Örvendj, Magyarország, dicsőítsd a te sarjadékodat és szent pártfogódat: ő nyujtotta neked az igaz hit és mennyei üdvösség világosságát. A hajlottkorú Géza fejedelemnek és feleségének égi látomány jelentette a gyermek születését. Nevét Szent István vértanuról nyerte. A gyermek oly szépen serdült fel, mint a Libanon cédrusa. Kiváló tanítók oktatták a tudományokra. Már ifjúkorában megkezdte a térítést. Eloszlott a tévelygés sötétsége s a magyar nép Krisztus boldog jármába hajtotta fejét. Árassza Isten a szent királyra a mennyország örömeit. (Pálosrendi breviárium: XIV. század.)
Scquentia Szent Imre hercegről. – Stirps regalis proles regis… 42 sor. A költemény a Szent Imre-legenda alapján készült. Kiemeli Szent Imre virrasztásait, a szerzeteseknek adott csókokat és a Konrád lovaggal történt csodát. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Sequeutia Szent Imre hercegről. – Letabundus et canorus… 92 sor. Ugyanolyan tartalmú, mint az előbb említett sequentia. A személyi vonatkozású részekben Szent Imre legendáinak adatait használja fel. (Múzeumi misekönyv: XIV. század.)
Zsolozsma Szent Imre hercegről. – Letare Pannonia… 211 sor. A terjedelmes rímes vers megemlíti Szent Imre éjtszakai virrasztásait és imádkozásait, a templomban hallott égi szózatot, mely a szüzesség megtartását kötötte lelkére, a pannonhalmi szerzeteseknek adott csókokat és a Konrád lovaggal történt csodát. Egyes részeiben szépek a díszítő jelzők: szent törzs sarjadéka, fényességek tükre, alázatosak reménye, foltnélküli csillag, hívek lámpása világ pirosló rózsácskája, síránkozók vigasza, igazságosság mértéke, ártatlanság dísze, tisztaság holdja, szemérmesség gyöngye, szűzesség virága, tisztaság vára, szeretet mezeje. (Esztergomi breviárium: XIV. század.)
Himnusz Szent Imre hercegről. – Plaude parens Pannonia… 20 sor. Gondolatmenete a következő: Örvendj, Pannonia, ily jeles fiadnak, kinek erényei örömmel töltik el az eget. Királyok sarjadékából született Imre herceg, gyermekkorától fogva istenfélelmet tanult és megvetette a földi dolgokat. Megfékezte a testi vágyakat, megőrizte szüzességét. Dicsőség a háromegy Istennek: Szent Imre kérésére adja meg nekünk az örök életet. (Esztergomi breviárium: XIV. század.)
Sequentia Szent László királyról. – Novae laudis extollamus… 86 sor. Megemlíti, hogy Szent László visszaverte az ellenség betörését s kiterjesztette hatalmát más népekre. Dicső hadjárataiban egyetlen magyar a barbárok ezreit szalasztotta meg. (Pozsonyi misekönyv: 1341.)
Zsolozsma Szent László királyról. – Fons aeternae pietatis… 215 sor. A terjedelmes rímes vers teljes zsolozsma. Megemlíti Váradot, melyet a szent király sírjának csodatettei örökre híressé tesznek; egyébiránt alig van benne valami személyi mozzanat vagy magyar történeti vonatkozás. Inkább csak általános fordulatokat és szokott kifejezéseket tartalmaz. Megcsendülnek benne más egyházi himnuszok fordulatai is. Az ismeretlen költő a magyarokat a vér férfiainak nevezi, akiket Szent László által vezetett mennyei üdvösségre az Úr. (Pálosrendi breviárium XIV. század.)
Irodalom. – Dankó József: Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungariae. Budapest, 1893. (A magyarországi latin költészet vallásos emlékeinek alapvető gyüjteménye.) – Hegedüs István: A magyarországi latin coelestis lyra. Akadémiai Értesítő. 1914. évf. – Madzsar Imre: Magyarországi latin egyházi énekek a középkorban. Kézirat. 1924. – Szilárd Leó: Szent László a magyar lírában. Pécs, 1926. – Varju Elemér és Lajtha László: Egy Szent Erzsébet-himnusz Zsigmond király korából. Könyvbarátok Lapja. 1928. évf. – Zalán Menyhért: A magyar középkori missalék kutatásának feladatairól. Pannonhalmi Szemle. 1928. évf.
