SZABATKAY MIHÁLY ÉNEKE.
SZABATKAY MIHÁLY ÉNEKE.
MÁSODIK LAJOS király uralkodása idején SZABATKAY MIHÁLY deák panaszoshangú éneket írt Beriszló Péter veszprémi püspökről és horvátországi bánról. A vitéz pap-bán sokat harcolt a törökökkel s akkor esett el egyik győzelmes ütközetében, mikor hevesen üldözte a szétvert ellenséget. Ennek a rettegett hősnek nevéhez fűződik a Cantio Petri Berizlo: Szabatkay Mihály éneke Beriszló Péterről.
Mind ti népek – sóhajt fel az énekszerző – bánkódjatok a püspök veszedelmén, mert míg Isten segítette, nem uralkodott a török császár soha az ő fején. Ellenségeit sok helyen meggyőzte, a törököknek sokaságát rólatok elűzte. Győzelmeiről még egyik előkelő török rabja is ekképen énekelt: Jaj, hogy szégyent vallék én bátorságomban, egy pap miatt nagy kárt vallék én vajdaságomban. Raboltam a horvátokat, azért fogva tart most engem a haragos pap-bán; s nincs senki, aki megszabadítana fogságomból. Csak az Isten menthetne meg; ha ő sem segít rajtam s ki nem visz rabságomból, nem hiszek többé neki. Haragos nagy bán voltam magam is Szenderő várában, sokat dúltam mindenfelé lovam hátán, azért tart most engem fogva ez a haragos pap-bán. De Magyarországban nagyon sok Isten lakozik s ezek segítik a pap bánt bátorsággal, tisztességgel, pénzzel, bőséggel, győzelemmel. Huszárai vígan osztoznak a zsákmányon s a törökök a fa tetejéről orozva nézik az osztozkodást.
Ez eneket ezer ewt zaz tyzen ewt eztendewben
Zabatkay Myhaly zerze egy nagy jo kedweben
egy zenth gyergynek ynnepenek nemes kezdeteben.
Zabatkay Myhaly zerze egy nagy jo kedweben
egy zenth gyergynek ynnepenek nemes kezdeteben.
Mai nyelven:
Ez éneket ezerötszáztizenöt esztendőben
Zabatkay Mihály szerzé egy nagy jókedvében
Egy Szent Györgynek ünnepének nemes kezdetében.
Zabatkay Mihály szerzé egy nagy jókedvében
Egy Szent Györgynek ünnepének nemes kezdetében.
Kiadások. – Az 51 sorból álló költemény kéziratát Jankovich Miklós gyüjteménye őrizte meg. A kézirat az éneknek a XVI. század végéről való másolata s így voltaképen csak az eddigi hagyományok nyomása- alatt tárgyalható a középkori verses emlékek között. – Teljes szövegét Szilády Áron tette közzé: Régi magyar költők tára. II. köt. Budapest, 1880. – Másodszor Ábel Jenő: Beriszló Péter énekéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1888. évf. – Harmadszor Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt, 2. kiad. Budapest, 1921.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 5. kiad. Budapest, 1888. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. köt. Budapest, 1909. – Jakubovich Emil: Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. Magyar Nyelv. 1920. évf. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.
