MAGELONA HISTÓRIÁJA.
MAGELONA HISTÓRIÁJA.
AZ ÓKORI görög regények és a középkori latin regények a tündérmesékhez voltak hasonlatosak, személyeik csodálatos kalandokon mentek keresztül, meséik hihetetlen meglepetésekkel gyönyörködtették az olvasókat míg végül jóra fordult a sok kínszenvedés s a szerelmes hős egyesült a maga szerelmes hősnőjével. Az antik regények közül a reformáció korától kezdve nem egyet feldolgoztak magyar versekben is, de prózai fordításhoz csak a középkori lovagregények jutottak: a XVI. században megjelent a Sándor-regény, a XVII. században a Magelona-regény és Haller János Nagy Sándora.
Magelona históriájában (1676) Magelona nápolyi királyleány beleszeret Péter provinciai grófba s együtt szöknek a gróf francia szülőföldje felé. Útközben sok szerencsétlenség éri őket, míg végül Magelona Provinciába vetődik, Péter pedig a tengeri rablók kezéből a babiloni szultán udvarába kerül. A történet befejezése megnyugtató. A gróf és szerelmese Provinciában találkoznak és egybekelnek.
A Magelona-história egy középkori francia mondának feldolgozása. Ezt a mondát egy 1480-ban megjelent francia népkönyv tette népszerűvé egész nyugaton. Németre Warbeck Vitus fordította 1527-ben: ezt a szöveget ültette át magyarra TESSENI VENCEL. Mikor a magyar fordítás megjelent, a külföldön már tizenkilenc német kiadása forgott közkézen. A magyar fordítóról nevén kívül alig tudunk egyebet. Fordításában mutatkozik némi stílusérzék, de a finomkodó beszélgetéseket nem tudta sikeresen tolmácsolni. Az eredeti regény a szerelmi helyzeteknek és a szív vergődéseinek színes rajzára törekedett s ezt a hangulati árnyalást és gyöngéd stílust Tesseni Vencel nem vitte bele a maga szövegébe. Germanizmusokkal átszőtt magyar nyelve gyakran megtagadta a szolgálatot. Fordításának vége felé már nem ragaszkodott szorosabban német szövegéhez, hanem a hűség rovására rövidítette és kivonatolta eredetijét.
TESSENI VENCEL nevét Toldy Ferenc Tessényi Vencelnek ejtette. (A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867.) – Ezt a feltevést Beöthy Zsolt sem tartotta lehetetlennek, mert a Habsburg-kor elején élt egy ilyen nevű család Komárom megyében. (A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. köt. Budapest, 1886.) – Szabó Károly sziléziai embernek tartotta a fordítót. Úgy vélte, hogy Tescheni Vencel azonos azzal a Gyirva Vencellel, aki Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász számára 1649-ben két vallásos munkát fordított németből magyarra. (Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879.) – Az utóbbi feltevés valószínű.
Kiadások. – Kedves és nyájas história a szép Magelonáról, Neapolis királynak leányáról és egy Péter nevű vitézről az ezüstös kulcsokkal, ki egy Provinciabeli gróf fia volt. Franciai nyelvből német nyelvre megfordíttatott Spalatini György küldött levelével együtt M. Warbeck Vitus által. Mostan pedig németből magyarrá fordította Tesseni Vencel, a magyar olvasók kedvéért. Lőcse, 1676. (A könyv elé Tesseni Vencel rövid elöljáróbeszédet csatolt. Ebben elmondja, hogy ismerősei sokszor unszolták nyájas és szemérmetes német históriák lefordítására. Mivel Magelona története még nem jelent meg magyar nyelven, ő ezt a históriát választotta: «Annak okáért az én vékony elmém szerint, Istennek segítsége által, mindaddig munkálkodtam, hogy szórul szóra és noha nagy és nehéz munkával kellett hozzájutnom, mindazáltal helyre és végbe vittem». A magyar szöveg az 1598. évi német kiadás nyomán készült: Eine fast kurzweilige Historia von der schönen Magelona eines Königs Tochter von Neaples und einem Ritter genandt Peter mit den silbern Schlüsseln eines Graffen Sohn aus Provincia. Aus Frantzösischer Sprache inn Deutsch verdolmetschet mit einem Sendbrieff Georgij Spalatini durch M. Veiten Warbeck. Lipcse, 1598.) – György Lajos kiadása: Szép Magelona. Kolozsvár, 1911.
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. Pest, 1867. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. köt. Budapest, 1886. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. II. köt. Budapest, 1891. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Budapest, 1896. – Négyesy László A XVII. századi széppróza. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Heinrich Gusztáv: Szép Magelona. Budapesti Szemle. 1911. évf. – György Lajos: Szép Magelona. Kolozsvár, 1911. – Császár Elemér: A magyar regény története. Budapest, 1922. – Gulyás József: A magyar Szép Magelona kora. Irodalomtörténeti Közlemények. 1924. évf.
