BIBLIAI HISTÓRIÁK.
BIBLIAI HISTÓRIÁK.
XVII. SZÁZADBAN megkevesbedett a bibliás verselők száma. A reformáció idején a szentírási könyveknek számos tanulságos részét versekbe foglalták, ezek a bibliai történetek közkézen forogtak, a tanulságosabb részeket többféle feldolgozásban is olvashatta a közönség, új feldolgozásokra nem volt szükség. A verses bibliai históriák iránt tanúsított régebbi érdeklődés Károlyi Gáspár szentírásfordításának megjelenése után végképen ellanyhult. Nem bíztak a bizonytalan igazságú versben, mikor ott volt a hiteles, teljes prózai szöveg. Inkább csak az unitárius papok próbálkoztak meg olykor szentírási elbeszélések verses feldolgozásával.
Bibliai históriák szerzői:
FELVINCZI GYÖRGY unitárius tanító. Életéről és munkáiról: a drámaírók között. – Igen szép história avagy példa a Jerusalemből Jerichóba menő tolvajoktól megsebesíttetett embernek állapotjáról, melyet Üdvözítőnk előhozott Sz. Lukácsnál a X. részben, mostan pedig história szerént bővebb beszéddel való ritmusokban megírattatott és kibocsáttatott. Lőcse, 1689. (Az irgalmas szamaritánus történetének versbe foglalása.)
KOLOSI TÖRÖK ISTVÁN unitárius pap. 1611-ben született a kolozs-megyei Kolozs helységben, ugyanitt tanító volt Szentmártoni Bodó János unitárius lelkipásztor mellett, utóbb torockószentgyörgyi prédikátor lett, 1640-től kezdve a csikszentmártoni unitáriusok papja. – A Szent János evangelista és apostol históriája, miképen Ephesus városában levő Diana templomából űzött ki egy ördögöt, azután Domitianus római imperatortól Pathmos szigetében számkivettetvén Cynopsot az ördöngösök fejedelmét a tengerben vesztette és az ördöngösöket Pathmos szigetéből elűzvén, Phora városában az evangéliomot nagy haszonnal hirdette. Kolozsvár, 1635. (A hosszú címben megvan a história tartalma is. A szerző Reuchlin könyvéből fordította munkáját, életének huszonegyedik évében, 1631-ben.)
ÖRVÉNDI MOLNÁR FERENC biharmegyei származású református pap. – Lelki tárház avagy az Ó és Új Testamentum canonicus könyveinek rövid summái, melyek magyar ritmusokba foglaltattak Örvéndi Molnár Ferenc akkori debreceni deák által. Debrecen, 1666. (A Szentírás tartalmának elmondása négyesrímű versekben. A közel kétszázlapos könyvet utóbb még kétszer kinyomtatták: 1692-ben és 1766-ban.)
SZENTMÁRTONI BODÓ JÁNOS kolozsmegyei unitárius pap a XVII. század első felében. – A tékozló fiúnak históriái. Kolozsvár, 1636. (Három részre osztott bibliai történet.) – História a Mária Magdolnának sok bűneiből való jó reménység alatt kegyes megtéréséről. Kolozsvár, 1683. (Régebbi kiadásai elvesztek, újabb kiadásai még a XIX. században is megjelentek a ponyván. A szerző 1632-ben írta históriáját.)
VARSÓCZI ISTVÁN: Keresztelő Szent János. (Szövegét Mihály deák kódexe őrizte meg.) – Nagy Sándor szövegkiadása: Adalékok XVI–XVII. századi elbeszélő költészetünk irodalmához. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1885. évf.
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Jánosi Béla: Kolosi Török István. Figyelő. 1883. évf. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. II. köt. Budapest, 1891. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Versényi György: Kolosi Török István. Erdélyi Múzeum. 1902. évf. – U. az: Szentmártoni Bodó János. U. o. 1902. évf. – Obál Béla: Hungarica Vitebergensia. Halle, 1909. – Ujvárossy Szabó Gyula: A magyar verses oktató költészet története 1772-ig. Budapest, 1910. – Harsányi István: Felvinczi György Igen Szép Históriája. Irodalomtörténet. 1916. évf.
