AZ IFJÚSÁGI IRODALOM.
AZ IFJÚSÁGI IRODALOM.
AZ EMBERI élet legfogékonyabb korában az ifjúsági írók enyhítik a fejlődő lelkek szellemi szomjúságát. A kezdő olvasók a gyermekirodalom nevelésén keresztül vonulnak be a költészet világába Irodalomtörténeti szempontból voltaképen nem volna szabad különbséget tenni az ifjúság és a felnőttek irodalma közt. A jól megírt ifjúsági könyvben a felnőtt olvasó is megtalálja a maga szellemi gyönyörűségét.
A német ifjúsági iratok áradata ellen először DÖBRENTEI GÁBOR igyekezett gátat emelni elbeszéléseivel, de a gyermekek nyelvét nem ismerte. (1829.)
A magyar ifjúsági irodalom első sikerültebb eredeti terméke Flóri könyve volt. Ezt a könyvet Bezerédj Istvánné BEZERÉDJ AMÁLIA állította össze a kisleányának elmondott rövid mesékből és versekből. (1836.) Kedveshangú munkájából számos kiadás jelent meg; hasonló hatású gyermekkönyvekre hosszú ideig kellett várakozni; jórészt azért is, mert a németből és franciából átültetett ifjúsági munkák versenye erősen gátolta a magyar írók törekvéseit. A pesti könyvkiadók jobban bíztak a népszerűbb külföldi elbeszélések gyönge átdolgozásaiban, mint a magyar írók eredeti próbálkozásaiban.
Az első jelentékenyebb ifjúsági lap A Gyermekbarát (1861–1863) volt. A német gyermekirodalom kiszorítására törekvő gyermekujságot és folytatását, Az Ifjúság Lapját (1863–1866), SZABÓ RICHÁRD szerkesztette. Ügyesebbtollú ifjúsági írók ebben a két vállalatban tűntek fel először.
ÁGAI ADOLF Kis Lapja (1871–1908) az elemi iskolás fiúk és leányok számára készült. Színvonala nem hasonlítható Pósa Lajos későbbi-gyermeklapjához, de a régibb próbálkozásokhoz mérve nagy haladást jelentett. Munkatársai többnyire német források nyomán írták versikéiket, elbeszéléseiket, szórakoztató cikkeiket. Képeit is nagyobbára Ausztriából és Németországból hozatták.
DOLINAY GYULA képes folyóirata, a Hasznos Mulattató (1873–1909), a középiskolai tanulók lapja volt. Érdeme, hogy a kisebb diákokkal megszerettette az olvasást és sok nemes eszmét ültetett az ifjú lelkekbe. Hasonló célt szolgált a szerkesztő-laptulajdonos másik folyóirata is: a Lányok Lapja.
A Magyar Ifjúságot (1884–1893) KÜRTHY EMIL indította meg a Révai-cég kiadásában. A képes hetilap a serdültebb diákság számára készült. Ismertebb nevű munkatársai: Ágai Adolf, Benedek Elek, Csiky Gergely, Gaal Mózes, Győry Vilmos, Jókai Mór, Könyves Tóth Kálmán, Pósa Lajos, Szabóné Nogáll Janka. A szerkesztő jeles erőket csoportosított a lap köré, magyarra fordíttatta a világhírű francia és angol ifjúsági elbeszéléseket, mégis küzdenie kellett a vállalat fenntartásán, mert diák-előfizetőinek lelkesedése hamar ellobbant.
A könyvkiadók a magyar ifjúsági irodalom hézagait az 1880-as évekig a külföldi ifjúsági iratok fordításaival töltötték ki. Minden magyar szerző könyvére legalább húsz-harminc idegen író esett. A gyermekek Andersen, Cooper, Grimm, Hoffmann Ferenc, Höcker Oszkár, Schmid Kristóf, Verne Gyula munkáin nőttek fel; az Ezeregy Éjszakát, Robinzont, Münchhausent, Gulliver utazásait, Tamás Bátya Kunyhóját olvasták. Az ifjúsági irodalom pangásának jórészt a németszellemű fővárosi könyvkiadók voltak az okai; ezek csak kényszerűségből fanyalodtak egy-egy eredeti magyar ifjúsági irat kiadására: ilyenkor olcsó bérért megfogadtak egy kezdő írót, megbízták valamelyik kelendőbb német munka magyarosításával vagy hozattak néhány olcsó külföldi metszetet s a szöveg megszerkesztésére fölkértek egy ügyesebb hírlapírót. A híresebb külföldi meséskönyvek többnyire csak elrontott magyar kivonatokban kerültek forgalomba.
Az 1890-es években PÓSA LAJOS munkásságának kibontakozásával váratlan föllendülés következett be gyermekirodalmunkban. A Singer és Wolfner könyvkiadó vállalat elhatározta, hogy kiemeli a magyar ifjúsági irodalmat addigi elhanyagoltságából s Pósa Lajost kérte föl a terv legnehezebb részének megoldására. 1889 decemberében jelent meg Az Én Újságom mutatványszáma s néhány hét mulva már négyezer előfizetője volt a páratlan hatású képes gyermeklapnak. Kevés író értett úgy a kisfiúk és kisleányok nyelvén, mint Pósa Lajos. Szerkesztése a hivatott nemzetnevelő munkássága volt, hatása irodalmi jelentőségű. A kicsinyekkel megszerettette az olvasást s a fiúk és leányok hálás tábora később a nagyok íróinak is buzgó közönsége lett. A vidék elhanyagolt gyermekserege s a főváros német aprósága ezen a lapon nevelkedett lelkes magyarrá és hű olvasóvá.
Ugyancsak a Singer és Wolfner-cég indította meg 1895-ben a leányifjúság számára a Magyar Lányokat. A TUTSEK ANNA szerkesztésében megjelenő képes folyóirat Az Én Ujságomnak azokat az előfizetőit vette át évről-évre, akik már kinőttek Pósa Lajos gyermeklapjának kicsiny világából. A fiúifjúság részére a FranklinTársulat RUPP KORNÉL szerkesztésében alapított egy képes folyóiratot. Ez a diáklap, a Tanulók Lapja (1894–1905), nem volt olyan hosszú életű, mint a Magyar Lányok; az 1900-ban megindított Zászlónkkal már nem tudott versenyezni; a szerencsésen szerkesztett katolikus diáklapot még a másvallású tanulók is rendkívüli érdeklődéssel olvasták.
Pósa Lajos a gyermekversnek volt iskolát teremtő mestere, BENEDEK ELEK a tündérmesék stílusát alakította ki. Minden gyermekkönyvében ott csillogtak a székely mesemondás változatos színei; a született elbeszélő nemes stílusával mulattatta olvasóközönségét. Különösen jelentősek érdemei a leányoknak szóló elbeszélő irodalom művelésében. Leányregényei nem képzelt világban mozgó, rózsaszínű idillek, hanem az élet fordulatainak megkapó ábrázolásai. Az író líraisága a leánylélek éles megfigyelésével párosul bennük.
Az ifjúsági regény GAAL MÓZESben találta meg egyik leghivatottabb művelőjét. Munkáiban megvan mindaz, ami a gyermekeknek és serdülő ifjaknak szánt elbeszélő munkákat értékesekké teheti: az érdekes mesemondás, a vonzó stílus, a nemes eszményiség, az érzelmesség és humor egybefonódása. Munkái a derék jellemképzés, munkás hazaszeretet és emberszerető életelvek kincsesbányái. Ezek az ifjúsági regények mindig ébren tartják a figyelmet, belemarkolnak a szívekbe, a fenkölt eszmék és nemes érzelmek magvait szórják szét. Az író nem moralizál, mert enélkül is eléri célját, az erkölcsi nevelést; a jóság és igazság világrendje zavartalan művészettel tükröződik munkáiból; meséi bőséggel és tisztán buzognak képzeletéből. Kevés ifjúsági író tudott hozzá hasonló közvetlenséggel a serdülő fiúk és leányok szívéhez férkőzni. Méltán nevezték őt a magyar gyermekvilág Jókaijának.
A XIX. század vége felé már számos eredeti magyar ifjúsági irat forgott közkézen. A német gyermekkönyvek meglehetősen visszaszorultak, a híresebb külföldi ifjúsági munkákat is jó magyar fordításokban olvasták.
A könyvkiadók közül a Heckenast (Franklin), Emich (Athenaeum), Lampel (Wodianer), Eggenberger, Stampfel, Lauffer, Légrády, Révai-cég s különösen a Singer és Wolfner könyvkiadóvállalat támogatták a magyar ifjúsági irodalmat. Az első föllendülés korszaka az 1890-es évekbe esett. Ettől kezdve a kiadói áldozatkészség egyre nagyobb, a szerzők munkássága évről-évre gazdagabb, a gyermekirodalom szelleme üde, eredeti és magyar.
Ifjúsági írók és szerkesztők:
ÁGAI ADOLF (1836–1916), a Kis Lap szerkesztője, a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Pályájáról: az elbeszélők között. – Képes heti gyermekujságát Forgó bácsi névvel szerkesztette. A lap a Deutsch-féle könyvnyomda kiadásában jelent meg, utóbb az Athenaeum részvénytársaság tulajdonába jutott, végül a Singer és Wolfner cég költségén próbálta létét fenntartani. Virágkora az Athenaeum-korszakban volt, pedig a részvénytársaság elég gyöngén díjazta a munkatársakat; a szerkesztő tiszteletdíján kívül mindössze száz forintot adott havonkint a szellemi fenntartás költségeire. A kedves gyermeklap hosszú ideig élt (1871–1908), szép hivatást teljesített, végül ifjabb laptársai háttérbe szorították. A szerkesztő az angol gyermeklapokat szerette volna utánozni, de munkatársainak kényelmesebb volt a német minták követése. Játszva tanították kis olvasóikat minden szépre és jóra, találékonyan gondoskodtak szórakoztatásukról, Ágai Adolf maga is szívesen írt apró közönségének, sikerültebb munkái és átdolgozásai külőn is megjelentek. – Forgó bácsi gyermekszínháza. Tizenhat vígjáték, színmű és apró jelenetek gyermek-előadások alkalmára. Budapest, 1882. – Forgó bácsi képes könyve. Versek és mesék. Budapest, 1887. – Az én kis világom. Versek és mesék. Budapest, 1887. – Rontó Pál viselt dolgai vízen és szárazon. Budapest, 1912.
BENEDEK ELEK (1859–1929), a Jó Pajtás és a Cimbora szerkesztője, a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Pályájáról az elbeszélők között. – Az 1880-as években tűnt fel székely meséivel, ettől kezdve egész kis könyvtárra menő ifjúsági iratot bocsátott közre. Ezeknek egy része népszerűsítő történeti munka és szépirodalmi átdolgozás. (Hazánk története, Nagy magyarok élete, Honszerző Árpád, Toldi Miklós, Szigeti veszedelem.) Élete utolsó szakaszában mint gyermeklap-szerkesztő kiváltságos érdemeket szerzett az erdélyi magyar ifjúság irodalmi és erkölcsi nevelése körül. – Székely tündérország. Székely népmesék és balladák. Budapest, 1885. – Apa mesél. Budapest, 1888. – Magyar mese- és mondavilág. Öt kötet. Budapest, 1894–1896. – Testamentum és hat levél. Budapest, 1894. – A magyar nép multja és jelene. Két kötet. Budapest, 1897. – Katalin. Regény. Budapest, 1897. – Galambok. Elbeszélések. Budapest, 1898. – Uzoni Margit. Regény. Budapest, 1901. – Rügyfakadás. Elbeszélések. Budapest, 1898. – Édes kicsi gazdám. Regény. Budapest, 1903. – Két gazdag ifjú története. Regény. Budapest, 1907. – Zsuzsika könyve. Egy serdülő leány naplója. Budapest, 1910. – Ó, szép ifjúságom. Regény. Budapest, 1917. – Öcsike gondolatai. Tréfás történetek. Budapest, 1921. – Egy székely diák élete. Regény. Budapest, 1922. – Az élet útján. Regény. Budapest, 1922. – Állatok mesélnek. Kis mesék. Budapest, 1925. – Öcsike levelei. Tréfás történetek. Budapest, 1926. – Mária. Regény. Budapest, 1928.
BEÖTHY ZSIGMOND (1819–1896) ügyvéd, kúriai bíró, a főrendiház tagja. – Életéről és munkáiról: a VI. kötetben. – Koszorú. Pozsony, 1837. (Elbeszélések gyermekek számára.) – Beszélytár. Hat füzet. Pozsony, 1839–1842. (Elbeszélések gyermekek számára.)
BERCZIK ÁRPÁD (1842–1919) miniszteri tanácsos, a M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a színműírók között. – A gyermekek számára több kedves színdarabot írt. – Ifjúsági színpad. Budapest, év nélkül. (Hét vígjáték.)
BEZERÉDJ AMÁLIA (szül. 1804. április 15. Szentistvánfa, Vas megye; megh. 1837. szeptember 21. Máriavölgy, Pozsony megye), Bezerédj István dunántúli földbirtokos és országgyűlési követ neje. Tolnamegyei birtokukon ő maga vezette a férje költségén felállított kisdedóvót. Harminchárom éves korában halt meg. – Bezerédj Amália volt a magyar gyermekköltészet megalapítója. A magyar gyermekirodalom első sikerültebb termékét a kisleányának elmondott mesékből és versekből állította össze: Flóri könyve. Pest, 1836. (Számos kiadása jelent meg, nagyon népszerű könyv volt, még a XX. században is olvasgatták.)
BÜTTNER JÚLIA (1848–1925), írónő. – Életéről és munkáiról: az elbeszélők között. – A leányifjúság számára vonzó hangú elbeszélő munkákat írt. (Az édes mostoha, Az elveszett aranyvirág, Kedves történetek.)
BÜTTNER LINA (1846–1917), írónő. – Életéről és munkáiról: az elbeszélők között. – A leányregény és leánynovella népszerű művelője volt. (Egy rút kisleány története, Öt évi találkozó, Szabadság földön, égen, Az ősi földért, Az Urmándyak kincse.)
CSIKY GERGELY (1842–1891), a M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a pályáját méltató fejezetben. – Gyermekek számára írt színművei ennek a műfajnak kiváló termékei. Ezek a színművek a Magyar Ifjúság évfolyamaiban jelentek meg az 1880-as években.
DIENES LAJOS (1816–1874) barsmegyei származású jogász, negyvennyolcas honvédhadnagy, pesti nyomdai alkalmazott, hírlapíró, szerkesztő, hivatalnok. – A magyar gyermekköltészet egyik úttörője volt. – Eszmebimbók. Kis polgártársainak újévi ajándékul Pest, 1848. (Brassai Sámuel kiadása. A neves erdélyi polihisztor az 1840-es években kezdte meg lelkesítő munkáját a magyar ifjúsági irodalom érdekében.) – A kis gazda báránya. Budapest, év nélkül. (Jankó János rajzaival) – Jó Lajoska és Rossz Gyurica napi eseményei. Budapest, év nélkül. (Szemlér Mihály rajzaival.) – Tréfaságok az ifjúság számára. Budapest, 1878. (Képekkel.)
DOLINAY GYULA (szül. 1850. augusztus 14. Nagyharsány, Bihar megye; megh. 1918. február 18. Budapest) hírlapíró. Már mint egyetemi hallgató megindította 1869-ben a Tanulók Közlönyét, de ez a folyóirata ép olyan rövidéletű volt, mint másik vállalata, a Tanuló Ifjúság Lapja. Tovább élt a Kis Ujság. (1870–1872.) Nagyobb olvasóközönséget toborzott maga köré két ifjúsági folyóiratával, a Hasznos Mulattatóval (1873-tól) és a Lányok Lapjával (1875-től): mind a két lapját huzamos ideig szerkesztette. – Önállóan megjelent munkái közül legnépszerűbb volt: a Magyar királyok és hősök arcképcsarnoka. Budapest, 1884.
DONÁSZY FERENC (szül. 1864. március 16. Zalaegerszeg; megh. 1923. november 10. Budapest), az Athenaeum részvénytársaság hivatalnoka, utóbb az államnyomda tisztviselője. Írói munkásságát korán megkezdte, de csak az 1890-es években keltett figyelmet ifjúsági irataival. Romantikus elbeszélő kedvvel fordult egyrészt a magyar történelem hősi korszakai felé (Szigetvár és Eger hősei, A csúcshegyi vár), másrészt a tengerentúli földrészek félelmes világához. (Villámsugár, Tengereken innen, tengereken túl, Az aztékok kincse.) – Egy magyar diák élete Mátyás király korában. Regény. Budapest, 1893. – Őserdőkön, tengereken. Novellák. Budapest, 1894. – Toldi Miklós. Regény. Budapest, 1894. – Buda hőse. Regény. Budapest, 1896. – Rejtélyek a történelemből. Novellák. Budapest, 1897. – Életünket és vérünket. Regény. Budapest, 1898.
DÖBRENTEI GÁBOR (1785–1851) királyi tisztviselő, a M. T. Akadémia tagja. – Életéről és munkáiról: az V. kötetben. – Játékosan oktató könyvecskéje: Pali és Minka olvasni tanul. Harmincnyolc képpel. Pest, 1828. (Ábécés könyv.) – Ifjúsági elbeszéléseinek gyűjteménye: A kis Gyula könyve. Pest, 1829. (Negyedik kiadása 1861-ben.) – Mikor Döbrentei Gábor fellépett, a magyar ifjúsági irodalom mindössze is csak néhány fordításból és átdolgozásból állott s ezek a könyvek is nem annyira az ifjak, mint inkább a felnőttek számára készültek. – Haller László: Telemakus bujdosásának történetei. Kassa, 1735. (Fénelon-fordítás.) – Gelei József: Ifjabbik Robinzon. Pozsony, 1787. (Campe-fordítás.) – Sándor István: Jelki Andrásnak történetei. Győr, 1791. (Ismevétlen német szerző füzetének száraz fordítása.) – Szekér Joákim: Magyar Robinzon: Két kötet. Pest, 1808–1809. (Ismeretlen német szerző munkájának magyaros átöltöztetése.)
FAYLNÉ HENTALLER MÁRIA (szül. 1856. július 7. Jászberény), írónő, Fayl Frigyes zenetanár neje. – Meséinek egy része magyar és idegen népmeséken alapul (Mesék és regék, Kedvenc könyvem, Mesék a fonóból, Hol volt, hol nem volt), ifjúsági elbeszélései és regényei eredeti munkák. – Leányévek. Elbeszélések. Budapest, 1894. – Fekete Kató. Elbeszélések. Budapest, 1899. – A Sződy-leányok. Regény. Budapest, 1904. – Róza története. Budapest, 1904.
GAAL MÓZES (szül. 1863. augusztus 2. Barót, Háromszék megye) középiskolai tanár, gimnáziumi igazgató, tankerületi főigazgató, a Tanulók Lapja és Az Én Ujságom szerkesztője, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke. Katolikus székely családból származott, tanulmányait a budapesti egyetem filozófiai karán végezte, 1889-ben kinevezték a pozsonyi királyi katolikus gimnázium tanárává. Pozsonyban s később Budapesten rendkívüli arányú irodalmi működést fejtett ki; iskolaügyi tevékenysége is méltán magára vonta a figyelmet áldásos hatásával. – Könnyed stílusú ismeretterjesztő könyvei (Nemzetünk nagy költői, Szociális levelek, A jövő iskolája), regényes életrajzai és korrajzai (Magyar hősök és királyok, Mesék a legnagyobb magyarról, Napoleon életrajza), ifjúsági elbeszélései és regényei (Marci, Mókus, Szeretet, Egy kis diák naplójából, Porcellán kisasszony, Suli viselt dolgai, Mindent a hazáért, A kard és lant hőse, Ne bántsd a magyart, A fekete apostol, Napsugár, A kis doktor, Hansom Tamás, Hámka és az alább felsorolt kötetek) félszázadra terjedő írói munkásságának elevenen sugárzó alkotásai. – Az utolsó lantos. Regényes korrajz, Budapest, 1886. – Kujak Andris keleti utazása. Regény. Budapest, 1888. – A majálisi elnök. Vígjáték. Pozsony és Budapest, 1888. (Még több más ifjúsági színdarabja és monológja jelent meg.) – Költemények. Győr, 1889. (Ezenkívül is még több verses füzete lírai és elbeszélő költeményekkel.) – A komponisták viselt dolgai. Tréfás diáktörténetek. Pozsony, 1890. – Virág Palkó. Regény. Budapest, 1890. – Szondi két apródja. Történeti elbeszélés. Pozsony és Budapest, 1892. (A szerkesztésében megjelenő Hazafias Könyvtár füzetei között. Ebbe az értékes sorozatba számos ifjúsági novellát írt.) – A legkisebb leány, Regény. Budapest, 1892. – Magyar nők. Budapest, 1899. – Kenyér és becsület. Regény. Budapest, 1900. – Hun és magyar mondák. Budapest, 1900. – Magyar királymondák. Budapest, 1900. – Magyar hősök és királyok. Budapest, 1900. – Aranyos köd. Elbeszélések. Budapest, 1901. – Komédiás Palkó. Regény: Budapest, 1902. – Két diák levelezése. Budapest, 1902. – Hűséges mind a sírig. Mikes Kelemen életregénye. Budapest, 1902. – A kegyelemkenyér. Regény. Budapest, 1903. – Három kenyeres pajtás. Regény. Budapest, 1904. – Burkus. Regény. Budapest, 1904. – Anyai szív. Regény. Budapest, 1905. – Nótás Katica. Rongyos Miska története. Budapest, 1906.
GÁSPÁR JÁNOS (szül. 1816. október 27. Torockószentgyörgy, Torda megye; megh. 1892. március 6. Nagyenyed, Alsófehér megye) nevelő, utóbb a nagyenyedi református tanítóképző-intézet tanára, 1867 után királyi tanfelügyelő. – Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára. Kolozsvár, 1848.
GYŐRY VILMOS (1838–1885) orosházi, utóbb budapesti evangélikus pap, a M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Pályájáról: a költők között. – Munkássága a magyar gyermekköltészet fejlődésében is számot tesz. Megfigyelte a kicsinyek képzeletét, kiismerte ízlésüket, prózában és versben egyformán értett mulattatásukhoz. – Balassa János. Történeti elbeszélés. Pest, 1858. – A legújabb Robinzon. Pest, 1869. – Mesekönyv. Budapest, 1873. – Kis világ szép képekben. Képeskönyv. Budapest, 1878. – Bimbócskáknak rózsaszálak. Képeskönyv. Budapest, 1883. – Ábécé jó gyermekek számára. A betűkhöz alkalmazott versecskékkel. Budapest, 1884. – Reggeltől estig. Képeskönyv. Budapest, 1885.
GYULAI PÁL (1826–1909) egyetemi tanár, a M. T. Akadémia és Kisfaludy-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról; a költők és irodalomtörténetírók között. – A magyar gyermekirodalomba néhány kedves elbeszélő költeményével írta bele nevét. (Krisztus és a madarak, Igazság és Hamisság, A szél és nap, A farkas és a szúnyogok, A tyúk és a farkasverem, A gonosz mostoha.)
HEVESI LAJOS (szül. 1843. december 20. Heves község, Heves megye; megh. 1910. február 27. Bécs) hírlapíró, a Pester Lloyd munkatársa, a Fremdenblatt szerkesztője, a Kisfaludy-Társaság levelező tagja. Az 1880-as évekig Budapesten dolgozott, azután Bécsbe költözött; osztrák-német ujságíró lett. Hatvanhét éves korában öngyilkossággal vetett véget életének. – Az 1929. évi Magyar Zsidó Lexikon kiemeli róla, hogy mint kritikus élete utolsó évéig a legújabb művészeti irányok elszánt harcosa volt. Számos elbeszélő munkája, útirajza és tanulmánya jelent meg németül, de azért nevét mégis csak egy magyar ifjúsági irata őrizte meg a feledéstől: Jelki Andrásról szóló regénye. Azt a valóban megtörtént dolgot, hogy miképpen lett a bajai szabólegényből katonatiszt és tisztviselő a holland gyarmatbirodalom szolgálatában, leleményes színezéssel dolgozta fel. – Jelki András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. A serdültebb ifjúság számára. Pest, 1872. (Nyolcadik kiadása 1915-ben jelent meg. Lefordították németre és finnre is. Az írónak egy 1771-ben megjelent szűkszavú német életrajz volt a forrása.)
HORKAI ANTAL (szül. 1821. május 5. Kak, Szatmár megye; megh. 1874. július 7. Budapest) máramarosszigeti református tanító. – Bezerédj Amália után s Dienes Lajos és Lukács Pál mellett az 1850-es évektől kezdve ő volt a magyar gyermekköltészet legbuzgóbb művelője. Verseit a kisdedóvókban, elemi iskolákban és úri családokban egyformán szavalták.
JÓKAI MÓR (1825–1904), a M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a pályáját méltató részben. – Az ifjúság számára számos elbeszélést írt. (Mesék, Regék, Kis dekameron, A nagyenyedi két fűzfa, Rozgonyi Cecília, Mátyás király és a szegény varga, A cinkotai kántor, A cseregyermekek, A magyar föld, A magyar nemzet története regényes rajzokban.) – Négy regényét Bródy Sándor ifjúsági irattá dolgozta át. (A medvék országában, A rózsák szigete, Diákok regénye, Ráby Mátyás viszontagságai. A négy eredeti regény: Egész az északi pólusig, Az aranyember, És mégis mozog a föld, Rab Ráby.)
KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN (szül. 1837. szeptember 8. Debrecen; megh. 1924. augusztus 25. Debrecen) református pap, 1883-tól debreceni lelkész. Mint vallásos író és szónok az érdemes emlékű lelkipásztorok közé tartozott; mint költő és elbeszélő a Vasárnapi Ujság és számos más folyóirat buzgó munkatársa volt; az ifjúsági irodalmat híres külföldi könyvek magyaros hátterű átdolgozásával gazdagította. – Takarékosság. Smiles után. Budapest, 1878. – Önsegély. Smiles után. Budapest, 1879. – Jellem. Smiles után. Budapest, 1880. – A világlátók. Ifjúsági regény. Budapest, 1881. – A tudomány vértanui: Tissandier után. Budapest, 1886. – A munka bajnokai. Tissandier után. Budapest, 1887.
KÜRTHY EMIL (szül. 1848. március 14. Endréd, Bars megye; megh. 1920. december 27. Budapest) földbirtokos, hírlapíró. Tárcáit, karcolatait, színházi tudósításait szívesen olvasta a Pesti Hirlap, Pesti Napló és Magyar Hirlap közönsége. Az ifjúság irodalmi nevelésével lelkesen foglalkozott. Négy évig szerkesztette a Magyar Ifjúságot (1884–1887), nyolc évig a Kis Világot (1892–1899). – Elbeszélő kötete: Az aranyos. Fiatal leányok számára. Budapest, 1888.
LUKÁCS PÁL (szül. 1801. március 23. Kamocsa, Komárom megye; megh. 1873. augusztus 15. Kamocsa) nevelő Pesten és több előkelő vidéki nemesházban. – Gyermekek számára írt verses könyvei az 1840-es évektől kezdve sok lelkes olvasót neveltek a felnőttek irodalmának.
MADARASSY LÁSZLÓ (szül. 1840. február 27. Izsák, Pest megye; megh. 1898. október 2. Kispest) ügyvéd, kecskeméti királyi ügyész, utóbb hírlapíró és Kispest község jegyzője. – Elbeszélő munkái részben amerikai utazásaival kapcsolatosak. – A majomkirály. Elbeszélés. Budapest, 1893. – Harc az állatokkal. Elbeszélés. Budapest, 1895. – Mari és Tamás. Regény. Budapest, 1898.
MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847–1910), a M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a pályáját méltató részben. – Az ifjúság számára számos elbeszélést írt. (Huszár a teknőben, A keresztapa meséi, A keresztmama meséi.) – A két koldusdiák. Mesés történet. Budapest, 1886. – Otthon és a zöld mezőn. Verseskönyv. Budapest, 1888. – Tavaszi napfény. Verseskönyv. Budapest, 1890. – Magyarország lovagvárai regékben. Budapest, 1890. – A kis prímás. Történeti elbeszélés. Budapest, 1894.
NEY FERENC (1814–1889) fővárosi reáliskolai igazgató. – Életéről és munkáiról: a VI. kötetben. – Egyike a magyar gyermekirodalom legkoraibb művelőinek. – Ibolyák. Beszélyfüzér gyermekek számára, magyar és német nyelven, nyolc színes képpel. Pest, 1843. – Gyermekek könyve. Pest, 1846. – A gyermeki kegyelet tolmácsa. Pest, 1851. – Más kárán tanul az okos. Pest, 1868. – Három kis mese. Pest, 1868. – Intő példák. Pest, 1868. – Négy ifjúsági színmű versekben. Budapest, 1884.
PÓSA LAJOS (1850–1914) hírlapíró, a Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a költők között. – Már szegedi ujságíró korában indított egy gyermeklapot, de vállalata csakhamar megszűnt; csak amikor Wolfner József budapesti könyvkiadó vette kezébe Az Én Ujságom megalapításának tervét, akkor nyert teret szerkesztői tehetsége. Az Én Ujságom első számát 1899 végén százezer példányban mellékelték az elterjedtebb napilapokhoz. Az előfizetők már az első hónapokban ezrével jelentkeztek. A nagyhatású gyermeklap történeti jelentősége, hogy a főváros félig német gyermekvilágával megszerettette a magyar irodalmat, a gyermekeket nemzeti érzésre tanította, a német gyermeklapokkal győzelmesen küzdött, végül a magyar gyermekirodalom későbbi kiváló művelőit jókorán fölfedezte és szerencsésen foglalkoztatta. – A kitűnő szerkesztő egyben elsőrangú gyermekköltő is volt. A kicsinyek rajongtak verseiért, a szülők örömmel vásárolták munkáit. (Apró emberek könyve, Aranykert, Aranyládika, Gyermekversek, Hazafias versek, Játékkönyv, Kacor király, Köszöntők és imádságok, Mesés könyv, Száll az ének, Zengő arany ábécé.)
RADÓ VILMOS (szül. 1847. április 23. Eger; megh. 1919. december 9. Budapest), fővárosi tanító, utóbb a budai állami tanítóképzőintézet tanára. – Magyar olvasókönyv az izraelita elemi iskolák számára. I–IV. osztály. Kiadja az Országos Izraelita Tanítóegyesület. Budapest, 1881. (Az első sikerültebb elemi iskolai olvasókönyv a zsidó tanulóság számára.) – Eredeti magyar gyermek- és népmesék. Budapest, 1882. – Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában. Budapest, 1882. – Robinson Crusoe története. Budapest, 1884. – Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai. Budapest, 1888. – Ujvári Miklós, a magyar Robinzon. Budapest, 1899. (Szekér Joákim regényének átdolgozása az ifjúság számára.)
RÁKOSI VIKTOR (1860–1923) hírlapíró, a Budapesti Hirlap munkatársa, a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: a pályáját méltató fejezetben. – Mint ifjúsági író a legélvezetesebbek egyike, amellett kiválóan nevelő hatású. Könyvei a hazafiság iskolái vagy legalább is nemesen mulattató olvasmányok. (Hős fiúk, Egy tutaj története, A császárok sírjai, Kexholmi Mária, A bécsi diákok, Bobby és Csiba, Oglán bég kincse, Kisbürgözdtől Vaterlóig, Lagoszta titka.)
REMELLAY GUSZTÁV (szül. 1819. január 5. Pest; megh. 1866. március 31. Pest) okleveles ügyvéd, Újvidék város főjegyzője, a negyvennyolcas szabadságharcban ezredes-hadbíró, az önkényuralom idején kufsteini rab. Hat évig volt várfogságban, kiszabadulása után hírlapírással kereste kenyerét, később az egyik biztosító társulat alkalmazta. Negyvenhét éves korában halt meg. – Az 1840-es évek elejétől kezdve számos történeti regényt írt, az 1850-es években ifjúsági elbeszéléseivel vonta magára a figyelmet. A magyar gyermekirodalom úttörő művelői közé tartozott. – Történeti beszélyek. Két kötet. Pest és Buda, 1842–1844. (Nyolc novella.) – Julcsa, a század leánya. Történeti elbeszélés mindkét nembeli ifjúság számára. Pest, 1857. (A szerző Szabó Richárd társaságában mindent megtett arra, hogy megteremtsék a magyar ifjúsági irodalmat.) – Hunyadi János. Történeti regény. Két kötet. Pest, 1857. (A Hunyadiak korát különösen kedvelte, de témái feldolgozásában kevés volt a költészet, történeti anyagát patétikusan és mégis szárazon vitte olvasói elé.) – Józsa, a kis jancsár. Pest, 1857. (Történeti elbeszélés fiúk és leányok számára.) – Multunk hölgyei. Két kötet. Pest, 1860. (Regényes történeti rajzok a magyar nők számára.) – Kereszt és félhold. Két kötet. Pest, 1861. (Korrajzok a török világból.) – Ábránd és való. Két kötet. Pest, 1862. (Regényes rajzok hazánk multjából.) – Szent László. Két kötet. Pest, 1862. (Korrajz.) – Fény és ború. Két kötet. Pest, 1863. (Történeti elbeszélések az ifjúság számára.)
RUDNYÁNSZKY GYULA (1858–1913) hírlapíró. – Életéről és munkáiról: a költők között. – A gyermekköltészet egyik igen érdemes művelője volt, számos sikerült ifjúsági színdarabot írt. – Gyermekszínház. Nyolc színmű leányok és fiúk számára. Budapest, 1883. – Kis gyermekek verses könyve. Száz vers képekkel. Budapest, 1893. – Rózsa és Aladár. Verses regény az ifjúság számára. Budapest, 1894.
RUPP KORNÉL (szül. 1865. május 25. Ercsi, Fehér megye; megh. 1900. június 25. Budapest), a csornai premontrei rend tagja, szombathelyi és keszthelyi tanár, 1894-től a budapesti református gimnázium tanára. Irodalomtörténeti tanulmányai az 1890-es években figyelmet keltettek. – A magyar diákság egyik kedvelt ifjúsági közlönye, a Tanulók Lapja, 1894-től az ő szerkesztésében jelent meg. Halála után a lap szerkesztését Gaal Mózes vette át.
SEBŐK ZSIGMOND (1861–1916) hírlapíró, a Kisfaludy-Társaság és Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: az elbeszélők között. – Gyermekkönyvei külön típusúak. Mackó-történeteiben emberekké tette medvéit, de úgy, hogy a mackó-vonásokat is megőrizte bennük s ennek a kettős jellemzésnek bohókás keverésével érte el nagy hatását. Mackó úr beutazza egész Magyarországot, elmegy a külföldre is, magával viszi nemzetségének több tagját, tapasztalatlansága sok bajba sodorja, komikus alakja tömérdek mókás történet középpontja. (Mackó úr útnak indul, Mackó úr utazásai, Mackó úr újabb utazásai, Mackó úr szárazon és vízen.) – Az író egyéb munkáiban is mulatságosan szerepeltette találékony állat-alakjait. Jóindulatú állat-típusai beleütköznek a modern világ minden élő lényébe és technikai alkotásába. (Dörmögő Dömötör, Kujon és Kaján, Falusi cica Pesten, A bogarak háborúja.)
SZABÓ RICHÁRD (1820–1873), a Divatcsarnok szerkesztője. – Életéről és munkáiról: a VI. kötetben. – Mint ifjúsági lapszerkesztőnek főkép Dienes Lajos, Horkai Antal, Lukács Pál és Remellay Gusztáv voltak a segítőtársai. A német gyermekirodalom hatása szembetűnően meglátszott mind a két ifjúsági lapján. (A Gyermekbarát, 1861–1863; Az Ifjúság Lapja, 1863–1866.)
SZABÓNÉ NOGÁLL JANKA (1861–1924) írónő, a Petőfi-Társaság tagja. – Életéről és munkáiról: az elbeszélők között. – Leányok számára írt elbeszélő munkái: Igaz történetek. Budapest, 1891. – Biri és egyéb elbeszélések. Budapest, 1895. – Piros bóbitások és egyéb elbeszélések. Budapest, 1895. – Pipiske. Regény. Budapest, 1895. – Zsófika naplója. Regény. Budapest, 1900. – A nagyobbik leány. Regény. Budapest, 1906.
SZIKLAY JÁNOS (1857–) hírlapíró, a Szent István Akadémia tagja. – Életéről és munkáiról: az elbeszélők között. – Népszerűbb ifjúsági iratai: Hany István története. Elbeszélés. Budapest, 1892. – Azok a jó rátótiak. Elbeszélések. Budapest, 1893. – A torony története. Elbeszélések. Budapest, 1896. – Tisztító tűzön át. Regény. Budapest, 1900. – A magyar szív. Elbeszélés. Budapest, 1903. – Új világ. Elbeszélés. Budapest, 1907.
SZILÁGYI FERENC (1797–1876) kolozsvári református kollégiumi tanár, a Mult És Jelen politikai hírlap szerkesztője, a M. T. Akadémia tagja. – Életéről és munkáiról: a VI. kötetben. – Az első magyar ifjúsági lapot ő indította meg Kolozsvárt. (Magyar Gyermekbarát, 1843–1844.) Ezt követte Brassai Sámuel gyermeklapja. (Fiatalság Barátja, 1851.) Rövidéletű vállalat volt mind a kettő. Gönczy Pál ifjúsági közlönye sem tudott megerősödni. (Ifjúság Lapja, 1853–1854.) Csak Szabó Richárd és munkatársai arattak számbavehető sikert az 1860-as években két új folyóirattal. (A Gyermekbarát, Az Ifjúság Lapja.)
TÁBORI RÓBERT (1855–1906) hírlapíró. – Életéről és munkáiról az elbeszélők között. – Népszerűbb ifjúsági iratai: Görbe hegyek országában. Regény. Budapest, 1891. – A temesvári királybíró. Regény Budapest, 1892. – Az utolsó mentsvár. Elbeszélés. Pozsony, 1893. – Vak Bottyán, Elbeszélés. Pozsony, 1894. – Oceánia. Elbeszélés, Budapest, 1898. – Sztropka Janó. Elbeszélés. Budapest, 1903. – Bujdosó Gergely. Regény. Budapest, 1904. – A néger királyok kincse. Regény. Budapest, 1906. (Garády Viktorral.)
THALLÓCZY LAJOS (1854–1916) belső titkos tanácsos, a M. T. Akadémia tagja. – Életéről és munkáiról: a történetírók között. – Amint vannak egyversű költők, akiknek egész életművéből mindössze egy költeményük öröklődik nemzedékről-nemzedékre, úgy vannak egykönyvű ifjúsági írók is, akiknek nevét egyetlen munkájuk tartja fönn az ifjúsági irodalom történetében. Ilyen Thallóczy Lajos a maga megkapó magyar-török kori történetével – Bácsi Jakab. Regényes történet a XVII. század hajdúvilágából. Írta Deli. Budapest, 1896. (Először a Vasárnapi Ujság 1895. évfolyamában jelent meg.)
TUTSEK ANNA (szül. 1869. Kolozsvár) írónő, Tábori Róbert író neje. A Singer és Wolfner könyvkiadóvállalat az ő szerkesztésében indította meg 1895-ben Magyar Lányok című képes gyermeklapját. Tutsek Anna a jól szerkesztett ifjúsági folyóirattal kiszorította az ország területéről a hasonló irányú külföldi sajtótermékeket és számos tehetséges írót vont a magyar gyermekirodalom szolgálatába. – Ifjúsági iratai közül különösen Cilike-könyvei keltettek nagy hatást. (Cilike rövid ruhában, Cilike menyasszony lesz, Cilike mátkasága, Cilike férjhez megy, Cilike mint asszony, Cilike bajtársai.) Ebben a sorozatában végigkísérte hősét gyermekéletének minden mozzanatán az iskola padjaitól boldog jegyességéig, majd derűs asszonykoráig, belevonva életébe a család és a társaság mulattató epizódjait.
VACHOTT SÁNDORNÉ (szül. 1832. január 23. Pest; megh. 1896. február 29. Gyulakeszi, Zala megye), leánynevén Csapó Mária, írónő. A magyar gyermekirodalom alapvetőinek egyike volt; Cooper-fordításain kívül számos eredeti ifjúsági könyvet bocsátott közre. – Beszélyek az ifjúság számára. Pest, 1861. – Szikláry llona. Történeti elbeszélés. Pest, 1861. – Chrestomathia az ifjúság számára. Pest, 1861. – Gyermekvilág. Elbeszélések, regék, versek. Pest, 1862. – Ünnepi ajándék. Elbeszélések, regék, versek. Pest, 1867.
Irodalom. – Márki József: Szak- és betűrendes kalauz az összes magyar irodalom története s könyvészetében. Budapest, 1878. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Turzó Ferenc: Robinzon és a mi Robinzon-irodalmunk. Nyitra, 1899. – Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Két kötet. Budapest, 1920. – Havas István: A magyar ifjúsági irodalom. A gyermekköltészet. Néptanítók Lapja. 1923. évf. – Szemák István: Középiskolai ifjúsági könyvtárjegyzék. Két füzet. Budapest, 1894. – U. az: Ifjúsági Könyvtárjegyzék. Folyóirat. Budapest, 1911-től. – U. az: A magyar ifjúsági irodalom története. Budapest, 1924. – Szondy György: A magyar ifjúsági irodalom gyermekkora. Protestáns Szemle. 1932. évf.
