KÖLTŐNŐK.

Teljes szövegű keresés

KÖLTŐNŐK.
A MAGYAR líra a huszadik század költőnőiben a dekadens világszemlélet szabadgondolkodásával fejlődött tovább.
ERDŐS RENÉE (1879–) megdöbbentette kortársait szerelmi vergődéseinek merész föltárásával. Érzéki ábrándjai egészen mások voltak, mint a föllépéséig megszokott leányálmok. Ilyen hangon, ilyen heves testi vágyakat hangoztatva nő még nem szólalt meg a magyar irodalomban. A pőrére-vetkőzésnek ezt a líráját az akkori irodalmi közfelfogás szemérmetlen föltűnési vágynak bélyegezte, s a fiatal győri leányról mint a degeneráció és hisztéria megtestesítőjéről beszélt. Erdős Renée nem a nők jogaiért és felszabadulásáért harcolt, mint a nőemancipáció hívei, akaraterejét nem a nők politikai szerepe és társadalmi érvényesülése izgatta, hanem a szabad szerelem. Korlátlanul forró életvágyának nyílt megvallásában megelőzte korát. Utóbb meglepetésszerűen a katolikus vallásos líra területére ment át, s ebben a megnyilatkozásában is tehetséges költőnek bizonyult. Amilyen vonagló szenvedélyek között írta régebben szerelmi strófáit, éppen olyan áhítatosan merült el, áttérése után, a katolicizmus eszmekörébe. Imádságos olvasmányainak emlékei keleti színezésű képekkel vegyültek, mámoros képzelete gazdag nyelven nyilatkozott meg. Mint a szerelem énekese: verista; mint vallásos költő: Jézusért esengő misztikus. Egykor a minden női tartózkodást leplezetlenül eldobó testi láz lírikusa, később az egyházi szellem impresszionistája és szimbolistája. Lírikus maradt vallásos színműveiben is. Ezekkel az evangéliumi hangulatú színjátékokkal a katolikus irány egyik útjelzőjévé vált drámairodalmunkban.
Amilyen kiábrándultan elemezte elbeszélő munkái lapjain KAFFKA MARGIT (1880–1918) a női lelket, olyan vergődő lélekkel fejezte ki költeményeiben asszonyi nyugtalanságait. Leánykori szerelme, anyai érzelmei, emberi tanácstalansága több mély vers írására ihlették. Ezek a versek nem ragadják magukkal az olvasót, nem az Istentől megáldott lírikus ösztönös alkotásai, hanem gondosan díszített vallomások és hosszadalmasan elmélkedő szemlélődések. A szabadverselésnek Kaffka Margit az egyik legkorábbi meghonosítója költészetünkben. Szabadverselő hajlama költői tehetségének formai fogyatékosságával kapcsolatos: rímelő rátermettségének hiányát a prózai vers kényelmével és a kifejezések aprólékos stilizálásával kendőzte.
A szabad verselés – a ritmikus próza – nagyon tetszett a modern költőnőknek. A poéta fáradságos munkáját a prózaíró gyors szövegírásával cserélték föl, az elméleti versműveltség hiányát szeszélyes sorokkal takarták. Ez volt a dolog könnyebb vége, de eléggé végzetes eljárás, mert a költő csak a mának írt, ritka esetben a jövőnek. Ugyanazokat az érzelmeket és gondolatokat a művészi érzékű lírikusok a dallam bűvös világával hintették bele olvasóik lelkivilágába.
Az elmélkedő elemben, az egykedvű részletezésben, a stílus modorosságában kedvüket lelték a költőnők. Vallomásaik álmos töprengéssel folydogáltak, rövidebb-hosszabb sorokba tördelt bölcselkedéseikben nem volt szín és élet. Az ilyen unalmas lírizálások igen alkalmasak voltak a közönségnek a költészettől való elriasztására. Az emancipált lantpengetők annyit foglalkoztak a maguk szürke énjével, és olyan fontosságot tulajdonítottak jelentéktelen magánügyeiknek, hogy az olvasók kedvetlenül fordultak el zenétlen vergődéseiktől.
Némelyek mégis megtalálták a színesebb költői kifejezéseket. Amikor a hangulat meglelte a maga szerencsés dallamait, a nő-lírikusnak is nyert ügye volt a közönség körében.
A munkásosztály életének keserűségeit, a proletárasszony sorsát s az örök emberi természetnek a női lélekben viharzó sok őszinte érzelmét VÁRNAI ZSENI (1891–) verselte meg leghatásosabban. Százezrek szilaj fájdalmának – árván maradt gyermekek, özvegységüket gyászoló hitvestársak és fiaikat vesztett anyák siralmainak – adott költői hangot, amikor háborúellenes verseiben szembefordult a vérontás romboló szellemével. Alaphangjába nem egyszer belecsúsztak a szocialista mellékzöngék is, de a költő azért többnyire poéta maradt, s nem öltözött át agitátori jelmezbe. Politikai célzatú verseiért csak a marxista sajtó lelkesedett, egyetemes érvényű emberi ritmusaiban az egész társadalom megtalálhatta a nemesebb fájdalmak tisztult kifejezéseit. A családi gondoknak, az anyaság szenvedéseinek, a megpróbáltatások izgalmainak hangulatváltozatait szárnyaló erővel tudta megszólaltatni, értett a finom árnyaláshoz, volt valami sugalló erő vallomásaiban.
A magyar hagyományok nemzeti világába vezet PAPP-VÁRY ELÉMÉRNÉ SZIKLAY SZERÉNA (1881–1923) költészete. A költőnő a Magyar Hiszekeggyel – Hitvallás című költeményének első három sorával – tűnt föl. Ez a híres versszak pályadíjat nyert, s ugyancsak pályadíjjal jutalmazták Szabados Béla zeneszerzőnek a szöveghez szerzett dallamát is 1921-ben. A Himnusz és a Szózat mellett a trianoni béke óta ezt a megzenésített strófát énekelték a hazafias összejöveteleken. A nemzeti hit megragadó kifejezése halhatatlanná tette fenkölt szellemű alkotója nevét. Sziklay Szeréna az egyversű költők közé tartozik, annak ellenére, hogy nem volt terméketlen lírikus. Diadalmas nemzeti Hitvallása mellett minden más költeménye háttérbe szorult.
Költőnők:
BERDE MÁRIA (1889–). – Életéről és regényírói pályájáról: az elbeszélők között. – Mint költő az impresszionisták és szimbolisták csoportjába tartozik. Lírai témái mellett a balladaköltés misztikus hangjai is feltűntek költészetében. – Verseskönyvei: Versek. Budapest, 1912. – Seherezáde himnusza. Versek: Kolozsvár, 1929. – Istenes énekek. Nagyvárad, 1939.
DAPSY GIZELLA (szül. 1885. január 18. Losonc, Nógrád megye; megh. 1940. április 30. Nógrádverőce, Nógrád megye), békésmegyei szeghalmi óvónő, Rozsnyai Kálmán író neje. Szépirodalmi munkáit Nil néven írta. – Első verseskönyvéről Szabolcska Mihály a következőket írta: «Nagyon fehérek és tiszták ezek a dalok ahhoz, hogy manapság kapósak legyenek. Egy leány-poéta, aki nem lihegi szerelmes nótáit. Ki vesz ma pénzéért akácfavirágos poézist, bólingató falombos nótákat?» A női lélek fínom érzelmei sugárzanak későbbi köteteiből is. Szerelmi élményeit, asszonyi sorsát dallamos kifejezésekkel énekli meg. Lírája belekapcsolódik a világháború szörnyű fájdalmaiba és az ellenforradalmi korszak megpróbáltatásaiba is. – Verseskönyvei: Versek. Békéscsaba, 1905. – Nálunk. Versek. Budapest, 1908. – A szívem. Versek. Békéscsaba, 1909. – Az uram könyve. Versek. Budapest, 1910. – Lelkem virágos ablakából. Versek. Nagyvárad, 1914. – Testamentom. Versek. Budapest, 1924.
ERDŐS RENÉE (1879–). – Életéről és regényírói pályájáról: az elbeszélők között. – Verseskönyvei és színművei: Leányálmok, Versek. Budapest, 1899. (A kötethez Eötvös Károly írt előszót.) – Versek. Budapest, 1902. (Merészhangú szerelmi költemények.) – Új dalok. Versek. Budapest, 1906. – Jöttem hozzátok. Versek. Budapest, 1909. (Elfordulás az érzéki mámor világától.) – Arany veder. Versek. Budapest, 1910. (Katolikus szellemű költemények.) – János tanítvány. Színjáték. Budapest, 1911. (Mária Magdolna szerelmes János apostolba; az Üdvözítő kedves tanítványa ellenáll a kísértésnek, így menti meg a veszendő lelket Isten számára.) – Sibyllák könyve. Versek. Budapest, 1918. – Egy perccel alkonyat előtt. Versek. Budapest, 1921. – Assisibeli zsoldos. Misztérium. Budapest, 1923. (Szent Ferenc megtérése. A gazdag úrból alázatos koldus lesz.) – Alkotók. Színmű. Budapest, 1923. (Egy szobrásznő szerelmi története.)
KAFFKA MARGIT (1880–1918). – Életéről és regényírói pályájáról az elbeszélők között. – Verseskönyvei: Versek. Budapest, 1904. – Kaffka Margit könyve. Versek. Budapest, 1906. – Tallózó évek. Versek. Budapest, 1910. – Utolszor a lírán. Versek. Budapest, 1912. – Az élet útján. Versek. Budapest, 1918.
KRÜZSELYI ERZSÉBET (szül. 1875. március 21. Máramarossziget). Gyermekkorában elvesztette hallását, látása is meggyöngült, a legnagyobb nehézségek árán szerezte meg műveltségét. Atyjának lapjába, a Máramarosba, kora ifjúságától kezdve számos verset és elbeszélést írt. – Lírája a magánosság költészete, az ábrándos női lélek érzelmeinek megnyilatkozása. Gyöngéd megrezdüléseivel, eszményi elgondolásaival, mélabús sóhajaival egészen más jellegű poézis, mint a szabadverselő költőnők szabadgondolkodó csoportjáé. Ennek a lírának megvan az a különlegessége is, hogy az átélés igazságával ad számot egy végzetes testi állapotról. Az «örök csend»: a süketség; a «köd»: a vakság küszöbe. – Verseskönyvei: Versek. Máramarossziget, 1897. – Újabb versek. Máramarossziget, 1901. (Szabolcska Mihály előszavával.) – Örök csendben. Versek. Máramarossziget, 1907. – Csendország dalai. Versek. Budapest, 1913. – Hangtalan lírán. Versek. Máramarossziget, 1924. – Örök csendben ködön át. Versek. Buda» pest, 1928.
LESZNAI ANNA (szül. 1885. Budapest), családi nevén Moskovitz Amália, iparművésznő. Férje: Jászi Oszkár. A proletárdiktatúra és ellenforradalom viharai külföldre sodorták. – Lírája gazdag impresszionista színezésben, szimbolikus elemekben, önelemző bölcselkedésekben. Jóval gyöngébb akkor, amikor a nyelv zavartalan magyarságáról és a vers zökkenéstelen ritmusáról van szó. A Nyugat kedvelt költőnője volt, stilizált vallomásait szívesen olvasták. – Verseskönyvei: Hazajáró versek. Budapest, 1909. – Édenkert. Versek. Gyoma, 1918. – Eltévedt litániák. Bécs, 1922.
REICHARD PIROSKA (szül. 1884. szeptember 26. Beregszász, Bereg megye) budapesti leánygimnáziumi tanárnő. – Mint a Nyugat munkatársa tűnt fel fínom lelkivilágot tükröző költeményeivel. – Verseskönyvei: Az életen kívül. Versek. Budapest, 1912. – Őszi üdvözlet. Versek. Budapest, 1922. – A változó napokkal. Versek. Budapest, 1936.
SZIKLAY SZERÉNA (szül. 1881. április 18. Rozsnyó, Gömör megye; megh. 1923. november 15. Budapest), Papp-Váry Elemér honvédtábornok neje. – Hazafias lírájával belevéste nevét nemzete történeti tudatába. A «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában» mondatai 1921. óta nemzeti imádságként zendültek meg a magyar ajkakon. – Verseskönyvei: Háborús visszhangok. Versek, Budapest, 1916. – Mikor a vihar dühöng. Versek. Budapest, 1920.
TÖRÖK SOPHIE, családi nevén Tanner Ilona. Férje: Babits Mihály. – Lírája a tépelődés költészete. Nyugtalan sorai a szabad vers ösztönös lüktetésével lépnek az olvasók elé. – Munkái: Asszony a karosszékben. Versek. Budapest, 1929. – Örömre születtél: Versek. Budapest, 1934. – Nem vagy igazi! Regény. Budapest, 1939. (A gyermeket örökbefogadó nő szülői érzelmei, a lelki anyaság és a vérszerinti anyaság kérdése, a nevelőanya mint igazi édesanya.)
VÁRNAI ZSENI (szül. 1891. május 25. Nagyvázsony, Veszprém megye), Peterdi Andor költő neje. – A Népszavában és a baloldali folyóiratokban számos verse jelent meg, így a Katonafiamnak című: «Fiam, ne lőjj, mert én is ott leszek!» Ezt az 1913-ban írt versét később, a Károlyi-forradalom idején, a Nemzeti Tanács kinyomatta és falragaszokon népszerűsítette (1918). – Verseskönyvei: Katona-fiamnak. Versek. Budapest, 1914. – Gracchusok anyja. Versek. Budapest, 1916. – Anyaszív. Versek. Budapest, 1917. – A fájdalom könyve. Versek. Budapest, 1921. – Ím, itt az Írás. Versek. Budapest, 1927. – Kórus szopránban. Versek. Budapest, 1930. – Fekete bárány. Versek. Budapest, 1935. – Én mondom és te add tovább. Versek. Budapest, 1937. – Legyen meg a Te akaratod. Versek. Budapest, 1939.
Irodalom. – A Berde Mária, Erdős Renée és Kaffka Margit munkásságára vonatkozó tanulmányok jegyzéke: az elbeszélő-nőírókról szóló fejezetben. – Alszeghy Zsolt: Összefoglaló könyvszemle. Irodalomtörténet. 1923–1930. évf. – Ványi Ferenc: Magyar irodalmi lexikon. Budapest, 1927. – Újvári Péter: Magyar zsidó lexikon. Budapest, 1929. – Várkonyi Nándor: A modern magyar irodalom. Pécs, 1929. – Vajthó László: Mai magyar Múzsa. Budapest, 1930. – Bozzay Margit szerkesztésében: Magyar asszonyok lexikona. Budapest, 1931. – Alszeghy Zsolt: Szépirodalmi Szemle. Katolikus Szemle. 1934. évf.-tól. – Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1939-től.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages