ÉLET A HÁZBAN
ÉLET A HÁZBAN
A házbeli élet nem mindig kapott a jelentőségéhez illő hangsúlyt a magyar népi építészeti vizsgálatokban. A téma fontosságára igazában Vajkai Aurél hívta fel a figyelmet a népi építkezési kutatásokat szemléző s programadó tanulmányában (Vajkai A. 1948a). Útmutató szempontjait több tanulmányában példaszerűen érvényesítette (Vajkai A. 1948a, b; 1959b; 1974). Azóta főleg Fél Edit és Hofer Tamás átányi monográfiájának egyes fejezetei, K. Csilléry Klára tanulmányai és kérdőíve adtak ösztönzést a tárgykör módszeres kutatásához (Fél E.–Hofer T. 1967; K. Csilléry K. 1952; 1974; 1982). Fontos impulzusokat adott e kutatásokhoz az 1960-as évek óta a hazai szabadtéri néprajzi múzeumok telepítése is.
A késő középkori parasztház életéről számottevő közvetlen forrásunk nincs. A 19. század elejétől a Tudományos Gyűjteményben és másutt megjelenő népéleti leírások, majd a századfordulón és a századelőn írt tanulmányok már betekintést engednek az egykorú parasztház életébe is. Ennélfogva a parasztház használatáról a 19. század elejétől adhatunk képet. Forrásaink elsősorban a 19. század közepétől az 1950–60-as évekig terjedő évszázad házbeli életének bemutatását teszik lehetővé.
A házban és a ház körül zajló életet számos körülmény határozza meg: a természeti viszonyok, az évszakok váltakozása, az ott élő család szervezete és vagyoni helyzete, a tüzelőberendezés helye, jellege és még több más tényező. Hagyományos műveltségi szinten legfontosabb meghatározója a házban folyó életnek a tüzelőberendezés helye és jellege. A nyílt és a zárt tűzhelyek, valamint a füstterelés változatai nem csupán az ételkészítés, a fűtés módját befolyásolták, hanem a házbeli élet legtöbb mozzanatát is.
Az otthon fogalom a magyar emberben a „családi tűzhely” melegét idézi föl, amire a szülőföldjéről elszármazott szívesen emlékezik vissza, s ahová mindannyiszor visszavágyódik. Sok vidéken a lánykérés után a lány és hozzátartozói „háztűznézőbe” mentek a 179legényes házhoz. A régi kászoni mondás – „tűzhelyünkön tartottuk és neveltük gyermekeinket” – a ház és otthon fogalmát a tűzhellyel azonosítja. A tüzelőberendezésnek ez a meghatározó szerepe arra indít, hogy először a tűzhely körüli életet vizsgáljuk meg.
AZ ÉTELKÉSZÍTÉS HELYE, A FŰTÉS
VILÁGÍTÁS
AZ ÉTKEZÉS HELYE ÉS RENDJE
A PIHENÉS ÉS ALVÁS HELYE
MUNKÁK A HÁZBAN
TÁROLÁS, RAKTÁROZÁS
VENDÉGFOGADÁS, PARASZTI ILLENDŐSÉG
ÜNNEPI ESEMÉNYEK A HÁZBAN
A HÁZ GONDOZÁSA
