A TELEPÜLÉSNÉPRAJZ FOGALMA, MÚLTJA ÉS VISZONYA MÁS TUDOMÁNYÁGAKHOZ
10A TELEPÜLÉSNÉPRAJZ FOGALMA, MÚLTJA ÉS VISZONYA MÁS TUDOMÁNYÁGAKHOZ
A településekkel több tudomány is foglalkozik, leginkább úgy, hogy egy vagy több településformáló tényezőt választanak kiindulási alapul és kutatási vezérszempontul. Elvileg más-más oldalról közelítenek a településekhez, és legtöbbször eredményeik is a települések más-más sajátosságait ragadják meg.
A településekkel foglalkozó tudományok sorában a legfontosabbak: a településföldrajz, a műszaki jellegű településtudomány, az építészettörténet, a településtörténet, az agrártörténet és a településnéprajz. E tudományok témaválasztása és kutatási módszere gyakran nem különül el teljesen egymástól, így eredményeikben is sok az átfedés. Néha fölöttébb nehéz mezsgyéket kitűzni a településekkel foglalkozó tudományok között.
A településnéprajz a településekkel foglalkozó tudományok legfiatalabbika. Határai nehezen vonhatók meg, hiszen hol a településföldrajz, hol a településtörténet mezejére téved. A településnéprajz olyan ága a néprajztudománynak, amely elsősorban paraszttelepülések (tanyák, falvak, agrárvárosok) formájának, településrendjének leírásával, összehasonlításával, eredeztetésével, valamint a népi társadalom, a településrend és a hagyományos gazdálkodási mód összefüggéseinek, egymásra hatásának kutatásával foglalkozik. Egyszerűen és röviden azt is mondhatnánk, hogy a településnéprajz a hagyományos vonásokat keresi a településben, illetve magát a települési hagyományt kutatja. E hagyomány legfontosabb formálója, alakítója néprajzi szempontból a gazdálkodási mód és a társadalomszervezet. A természeti viszonyok mellett elsősorban e két tényező teremti meg a települési hagyományt. A településnéprajz szoros kapcsolatban áll a népi építészeti kutatással. Számottevő még kapcsolata a gazdálkodás és a népi társadalom kutatásával is.
