UGRÓS TÁNCOK
UGRÓS TÁNCOK
A magyar néptánckincs régi stílusrétegének egyik legfontosabb tánccsaládja az ugrós, amely egyben egy régi, közös kelet-európai és Kárpát-medencei tánccsalád nyugati és déli tagja is. E táncokat a paraszti táncrend szerves részeként ma már alig találjuk meg, csupán lakodalmi menettáncként, szertartásos vagy játékos funkcióban használatosak (Martin 1964a).
Az ugrós nálunk zenei, formai és funkcionális tekintetben igen sokrétű. Különböző fejlettségi fokú változatai szinte az egész nyelvterületen élnek. E viszonylag egyszerű, 2-5 tagú motívumokból épülő, szabályozatlan szerkezetű táncokat férfi-, női és vegyes táncként is táncolhatják. Előfordulnak szóló-, páros és csoportos változatokban s eszközös formában is. Jellegzetes példái a téli-tavaszi köszöntő szokások egyszerűbb táncai, a lakodalmi menettáncok s a lakodalmi szakácsasszonyok tánca, illetve kásatánc, amelyre rendszerint a vacsora végeztével, esetleg hajnalban kerül sor. Legtöbbször tréfás kéregetés a bevezetője: a násznép körében megjelenő szakácsasszonyok bekötött, „kásával megégetett” kezüket mutogatják, és kásapénzt szednek. A gazdasszonytánc formailag rendszerint kötetlen ugrós tánc, Kalocsán és környékén például mars, a Sárközben ugrós, s máshol is az ugrós helyi változatait használják kötetlen alakzatban. Elengedhetetlen mozzanata a táncnak, hogy az asszonyok a konyhai főzőeszközök (fedők, tepsik, kanalak stb.) ütemes csörgetésével, összeütögetésével nagy zajt csapnak. Néhol üvegekkel a fejükön táncolnak.
A lakodalmi menettánc szép változata Baranyában és Somogyban a zászlós tánc, amelyet a vőfély és a férfiak botra tűzött kasmírkendőkkel járnak. A Szeged környéki Kisteleken külön zászlóst választanak, aki a lakodalmi zászlót (selyemkendőkkel, almával és rozmaringgal földíszített rudat) a menet idején táncoltatja (Felföldi 1976).
Általában ugyancsak ugrós karakterűek a már említett labirintus formában járt lakodalmi táncok is. Az ugrós táncok helyén a szertartásos lakodalmi táncokban a helyi tánckészletben divatos szóló verbunkok vagy a fejlettebb legényesek is előfordulnak (pl. Erdély némely vidékén az esküvő alatt a templom előtt szokásos legényes tánc).
