V.
V.
A pécsi egyetem alapítása. Nagy Lajos érdeklődése a tudományok iránt. Az egyetem 1367-iki alapító-levele. Az egyetem szervezete. A tanárok javadalmazása. Alsáni Bálint érdeklődése az egyetem iránt. Pápai kedvezmények. A pécsi Szent-János és Szent-Péter-egyházak prépostsága. Tudományos férfiak Bálint püspök környezetében. A pécsi egyetem további sorsa.
Az 1309-ik évben Budán megtartott zsinat végzései között olvassuk azt a határozatot, hogy minden érseki iskolában a kánonjogban jártas egyénnek, minden püspöki iskolában pedig a szabad művészetekben jártas mesternek kell lenni, kik a papnövendékeket és a többi tanulókat oktassák.* E határozat mintegy föltételezte, hogy egy ily tudományos fokozatok osztására szolgáló forum, egyetem hazánkban is létesítessék. S a XIV. század második felében hazánkban csakugyan létrejön Nagy Lajos királyunk szorgalmazására az egyetem, melynek székhelyéűl az alapító pápai bulla Pécs városát jelölte ki.
Lásd a zsinati végzéseket tartalmazó oklevelet. Fejér, VIII/5. k. 49/50. ll.
A művelődési viszonyok terén a XIV. század beálltával, megindúlt mozgalom Magyarországon is éreztette hatását. A tudományok iránti lelkesedés mind több és több magyart vonzott a külföldi egyetemekre és főleg az olasz egyetemeken, Vicenza, Bologna, Pádova főiskoláiban találunk magyar tanulókat, kik ott a tudományokban a felsőbb kiképzésre törekedtek. Nagy Lajos királyunk maga, mint tudjuk, a tudományok iránt mindig érdeklődéssel viselkedett, s udvarába a tudós férfiak mindig szives fogadtatásra találtak. Káplánja, György fia Benedek, 1360 körül Pádovában hallgatta a tudományok igéjét, s Lajos érdeklődését a tudományok iránt mutatja az az oklevél is, melylyel mint szicziliai király, a nápolyi hittani főiskola kiváltságait megerősítette.
20. PÉCS LÁTÓKÉPE.
A tudományok iránti érdeklődés, a kívánság, hogy országában is legyen egy tudományos góczpont, késztethette Lajos királyt arra, hogy egy egyetem felállítására a szükséges lépéseket megtegye. Befolyt erre alighanem az a körülmény is, hogy Magyarországon még akkortájt a theologiai tudomány nagyon is elhanyagolt állapotban volt. Maga Lajos király panaszkodik a fölött a pápánál 1383-ban, hogy Magyarországban, a hol az ott lakozó sok pogány eretnek és schismatikus miatt nagyobb a szükség képzett theologusok iránt, egyetlen magister theologiae található.* Úgy látszik e hiány pótlására volt hivatva a pécsi egyetem, mely 1367 szeptember 1-én nyerte V. Orbántól alapító oklevelét.
Denifle, Geschichte der Universitäten im M. A. I. k. 415. l.
Lajos király az alapítandó pécsi egyetemet és annak tagjait különböző kiváltságokkal és szabadalmakkal látva el, a pápához fordúlt, hogy az, a szokáshoz képest, a pécsi egyetem alapítóokelvelét kiállítsa. Kérelme oda irnáyúlt, engedné meg a pápa, hogy a pécsi egyetemen az összes tudományok, tehát a hittani tudományok, is előadathassanak. Nyilván a theologiai tudomány említett hanyatlása bírta e kérésre Lajos királyt, ki azonban kérelmét nem bírta teljesen keresztülvinni.
V. Orbán pápa a pécsi egyetem részére kiadott alapító oklevelekben teljesítette a király kérelmét annyiban, hogy megengedte az új egyetemen az összes szokásos tudományszakok előadását, kivéve a hittudományt, melynek tanítására az engedélyt nem adta meg. E tekintetben a pápa a pécsi egyetemet a bécsivel helyezte egy rangba, melynek tudomány-karaiból a hittudomány szintén ki volt zárva. E tilalom okát nem tudjuk megmagyarázni. Némelyek abban keresik, hogy a pécsi székesegyházi iskolában a hittudomány amúgy is tárgyaltatott.* Csakhogy az újabb kutatások kimutatták, hogy a székesegyházi iskolákban a XIV. században a hittudomány nem szerepelt a tantárgyak sorában.* Mások szerint a tilalom oka abban keresendő, hogy «a tanulók az azt legjobban, s igazhitűen előadó párizsi főtanodába kényszeríttessenek, miáltal sok tévelygésnek eleje fog ott vétetni.»* Sem az egyik, sem a másik magyarázat nem bír elég valószínűséggel; a hittudomány kizárásával a pécsi egyetemnél is csak az történt, a mi más e korban alapúlt egyetemeknél is nem egyszer előfordúlt, különösebb oka e tilalomnak aligha volt.
Szvorényi után Ábel, Egyetemeink a középkorban, 10. l.
Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban. Századok, 1897. évf. 131. l.
Lányi, Egyháztörténelem, I. k. 541. l.
21. A PÉCSI EGYETEM CZÍMERE.*
A pécsi egyetem czímerét ábrázoló dombormű töredéke (54. l.) Horváth Alajos régiséggyűjteményében Pécsett őriztetik.
E tilalom daczára a pécsi egyetem jövője, fejlődése az alapítólevél által eléggé volt biztosítva. Tanárai ép úgy, mint hallgatói megkapták a szokásos kiváltságokat és szabadalmakat, élére mint főigazgató a pécsi püspök, illetve széküresedés esetén a püspöki helynök állíttatik, kinek egyúttal jogában áll arra érdemes egyéneket, a szokásos vizsga letétele után, mesteri vagy tudori címmel felruházni, mely czímfelruházással az illető egyúttal jogot is nyert arra, hogy akár a pécsi egyeemen, akár máshol júabb vizsgálat kiállítása nélkűl előadásokat tarthasson.* Kimondotta azonban a pápa, hogy az egyetem tanárainak javadalmazásáról a magyar király köteles gondoskodni.* Megismétli mindezt szeptember 2-ikán a magyar királyhoz intzett levelében, melyben még azt is kéri, hogy a király az egyetemnek már adott kiváltságokat erősítené meg, illetve toldaná meg azokat még újakkal.*
Koller, III. k. 98. l.
U. ott, 99. l.
U. ott, 99, 101. ll.
Lajos király maga, ígéretéhez képest, gondoskodott az egyetemi tanárok javadalmazásáról. De gondoskodtak erről a pécsi egyházmegye püspökei is, így Vilmos pécsi püspök, ki a bolognai Galvano Bethininek 1372-ben 300 ezüst márka fizetésen kívül még egyéb jövedelmeket is biztosított.* Vilmos püspök utódja, Alsáni Bálint, maga is az egyházjog tudora, már ez egyetemi rangfokozatából kifolyólag is meleg érdeklődéssel kísérte a pécsi egyetemet. Még elődje, Vilmos püspök alatt történt, hogy a pápa 1367 szeptember 12-ikén az egyházi javadalmakkal bíró tanárait és tanulóit öt évre felmenti azon kötelezettség alól, hogy javadalmaikban tartózkodjanak.* Hogy e rendszabály az egyetem látogatottságára s felvirágozására mily fontos volt, azt külön kiemelni talán szinte fölösleges. Alighanem a jogtudor Alsáni Bálint közenjártára történt, hogy XI. Gergely pápa e kiváltságot 1376 január 16-ikán újabb öt esztendőre* ismét megadta. Alsáni Bálint idejéből származhatik még az a pápai okmány, mely a pécsi püspöknek bizonyos javadalmak adományozását engedi meg. Az okmány keletnélküli, a kiállító pápa nevét sem ismerjük, de minden valószínűség szerint IX. Bonifácz pápától ered. Megengedi benne a pápa azt, hogy a pécsi püspök a pécsi Szent-János és Szent-Péter egyházak prépostságát, a pécsi egyetemen az egyházi és polgári jog egy-egy tanárának adományozhassa, ha mindjárt azok már más javadalmak birtokában is vannak.*
Ábel id. h.
Denifle, id. h. 417. l.
Koller, id. h. 178. l.
Az okmány Kollernél, id. h. 380/383. ll. V. ö. Ábel, id. h. 54. l. és Denifle, id. h. 417. l. mondottakat.
Bálint püspök környezetében tudományos fokozattal biró egyént is találunk. Miklós fia Imre reguni főesperes, kiről mint a szabad művészetek mesteréről történik említés, kinek a pápa, mint fentebb láttuk, 1376 január 19-én a pécsi egyházban egy javadalmat rezervál, a szabad művészetek mesterének fokozatát birta s a pápai oklevél bizonyos hangsulylyal emeli ki, hogy Bálint bíbornok kedvelt tanácsosa, s mint mondják, a kánonjogban is jártassággal bír.
A pécsi egyetem fönnmaradásáról és további sorsáról csak gyér tudósításaink vannak. Régebben az a nézet volt elterjedve, hogy az egyetem a XV. század elejét aligha érte meg s hogy helyébe az 1389–90-ben alapított budai egyetem lépett. Mátyás királynak egy 1465-ben II. Pál pápához írt levele arra enged következtetni, hogy az egyetem, ha ekkor ugyan még létezett, jóformán csak tengődhetett.* Istvánffy Miklós szerint az egyetem 1543 előtt 2000-nél több hallgatóval birt, a mi nyilvánvaló túlzásnak tekinthető.* Hogy az egyetem a XVI. század első felében még létezett, erre újabban egy komolyabb bizonyítékot hoztak fel. Ugyanis 1540-ban, midőn VIII. Henrik angol király híres válópöre folyt, szó volt arról, hogy az angol király külföldi egyetemeket s ezek között a magyart is, szólítsa fel véleményadásra.* Nyilván a pécsi egyetemre lehet ezt érteni, mert a többiekről biztosan tudjuk, hogy ekkor már nem léteztek.*
Békefi Remig: Közoktatás 16. l. Különlenyomat Matlekovics: Az ezredéves kiállítás eredménye czímű kiállítási főjelentés V. kötetéből.
U. o.
Szilágyi: A magyar nemzet története V. kötet. Acsády: Magyarország három részre osztásának története 200. l. jegyzet.
V. ö. a pécsi egyetemről még Szilvek Lajos dr. munkáját: A pécsi egyetem története. Budapest, 1900. A pécsi egyetem tanulóiról szintén csak gyér adataink vannak. Tanulói közül ismerjük Szőllősi Fábián fiát Györgyöt és Cancellarius Jánost, pécsi egyházmegyei klerikusokat, továbbá Csót Benedek fiát, György zágrábegyházmegyei klerikust, kik 1400-ban voltak az egyetem tagjai. Neveik IX. Bonifácz bulláiban maradtak reánk. Cancellarius János ugyanis, ki Csót Györgynek már régóta ellensége volt és őt több ízben meg is fenyegette, fölfegyverkezve Csót Györgyre tört, kinek társa, Szőllősi György, a rektorhoz sietett, segélyül híván őt. A rektor félbeszakítva előadását, az iskolából a felek közé siet és Cancellarius Jánosnak szemrehányásokat tesz, ki erre botját a rektorra emeli. A rektor és vele együtt Szőllősi György önvédelmükre a többi tanulókat is segélylyel hívják, Csót György pedig íjjához kapva, kilövi Concellarius János balszemét, ki sebébe harmadnapra belehalt. Ismerjük továbbá az egyetem hallgatói közül László fiát Lukács, pécsegyházmegyei papot és egy névleg meg nem nevezett acolytust. V. ö. Monumenta Vaticana. Series I. tom. IV. Bullae Bonifiati IX. tom. II. 219. és 281. l. és Békefi id. m. 16. l.
