I.
I.
Az első fejezet kezdőbetűje a Bakócz-féle graduale kezdőbetűje, az esztergomi főegyház kincstárából. A második fejezeté egy múzeumi Corvin-codexből vétetett.
Származása. Testvérbátyja, Bálint, titeli prépost. Mátyás nemességet adományoz a családnak. Tamás születése. Iskolázása. Rangoni Gábor, erdélyi püspök és cancellár udvarába kerűl.
AZON államférfiak között, kik Magyarország sorsát a múlt századok folyamán intézték, alig van egy is, ki a hatalmat oly teljes mértékben és egyúttal oly hosszú ideig bírta, mint ERDŐDI BAKÓCZ TAMÁS. Velencze követei jelentéseikben «az ország második királyának» nevezik; sőt azt mondják, hogy «nagyobb a tekintélye mint a királyé»; és azon hírt, hogy pápává akarja magát választatni, alaptalannak tartják: «mert hiszen saját hazájában pápa is, király is, egyszóval minden a mi lenni akar».*
Giustiniani 1500 ápril 7., Pasqualigo 1511 augusztus 7-iki jelentéseik, és Bon 1519-i zárjelentése.
Egy századnegyeden át nemcsak Magyarország kormányzása vett tőle irányt; több ízben világrészünk nagy eseményeire is befolyást gyakorolt. Hatalmas uralkodók vetélkedve igyekeztek jóakaratát megnyerni; hízelgő leveleket intéztek hozzá; méltóságokat, javadalmakat ajánlottak neki; s mikor arról győződtek meg, hogy az emberi ambitió legmagasabb czélpontjai lebegnek előtte, nem haboztak szent Péter székének elfoglalására közreműködésöket megígérni.
És helyzetének ezen magaslatára alacsony sorsból küzdötte föl magát.
Később találkoztak, kik őt az Erdődiek nemes családjából, mely állítólag már az Árpádok alatt virágzott volna, származtatták.* De ő maga nem hogy szégyellte és tagadta eredetét, sőt inkább, ünnepélyes alkalmakkor, mintegy kérkedve vallotta, hogy «nem-nemes szülők gyermeke, és szegény házból magasztalta föl a Gondviselés kegye».*
Az oklevél, melyre hivatkoznak, álmű. V. ö. BOTTKA TIVADAR értekezését: «Adalékok az Erdődi Bakócz-család elsőkori elágazásához». (Századok. 1875, 547.)
Az egri káptalan javára 1501-ben kiállított alapító oklevelében. (Közli KANDRA KABOS. Századok. 1875, 146.)
Atyja Bakócz Ferencz,* a szatmármegyei Erdődön, a Drágfi-nemzetség birtokán, jobbágy állapotban élt. Úgy látszik a kerékgyártó mesterséget űzte.* Öt figyermeke volt: Bálint, Tamás, Ferencz, Miklós és János.
A legrégibb oklevél, melyben említtetik (Mátyás 1459-iki czímer-adománylevelében), Bakolcz nevet visel. Ezen formában a név másutt nem jön elő. Tamás prímás kápolnájának föliratában és minden oklevélben Bakocz áll. (Erdődön egy Bakocz nevezetű szőllő is létezett. Gróf Károlyi-család Oklevéltára III. 501.) A magyar nyelv sajátsága, hogy az l hangot, mikor mássalhangzó előtt áll, pótló nyújtással elenyészteti. (Volt, nyolcz, megholt, Miskolczból lesz Vót, nyócz, meghót, Miskócz.) És épen ebből az következik, hogy Bakócz hosszú ó-val irandó.
Ezt következtetjük a czímerben előforduló kerékből.
Az elsőszülött, ki sok esztendővel megelőzte testvéreit, gyermekkorában magára vonta jeles tehetségeivel földesura vagy lelkésze figyelmét. Iskolába küldetett és pappá lett. A szerencse további kedvezése Ország Mihály királyi főudvarmesterhez vezette, kinél mint udvari káplán talált alkalmazást.
Ura, a Hunyadi-ház buzgó híve, Mátyás trónralépte után nádorrá lett. Ekkor az udvari papnak életpályájára is fényt árasztott a királyi kegyelem napsugára. 1459-ben, Csezmiczei János, a Janus Pannonius név alatt ismert koszorús költő, pécsi püspökké kineveztetése alkalmával, az általa bírt titeli prépostságról lemondván, ezt Bakócz Bálint nyerte adományul.*
1459 martius 16-dikán még Csezmiczei János, ugyanazon év szeptember 3-ikán már Bakócz Bálint, a titeli prépost. (Az országos levéltárban 1461, 1469, 1478, 1479, 1480-ból vannak oklevelek, melyekben Bakócz Bálint, titeli prépost előfordúl.)
ERDŐD VÁRA.*
Egy mult századbeli kép után.
Erdőd várát a gróf Károlyiak birtokában levő múlt századi pastell-képről Cserna rajzolta.
A titeli prépostság, az ország déli részében, közel azon helyhez, hol a Tisza a Dunába ömlik, néhány köznemes vallásos áldozatkészségéből, Szent Imre királyfi tiszteletére, a XII. században létesült. Nagy kiterjedésű, jól benépesített földbirtoka a jelentékenyebb javadalmak közé sorozta. Magas állású egyházi férfiak szokták volt elnyerni. A XIII. és XIV. század folyamán egy bíbornok, egy királyi cancellár és három alcancallár bírta. Jövedelmét a XV. században négy ezer arany forintra becsülték. Az 1498-ik évi országgyűlés a prépostot ötven lovas tartására kötelezte.*
RUPP: Magyarország helyrajzi története. (1876.) III. 40.
A nádort arra, hogy udvari papjának ilyen fényes javadalmat eszközöljön ki, a jóindulat s nagyrabecsülés késztetheté; de e mellett, uradalmai határosak lévén a prépostság birtokaival, előnyösnek látszott a jó szomszédság fönntartására a prépost személyében biztosítékot szerezni.
4. BAKÓCZ BÁLINT CZÍMERE.*
Bakócz Bálint és Erdődi Tamás czímerei az Erdődy grófok birtokában levő czímerlevelekről vétettek, a Gersei-családnak adományozott czímer pedig a Sztáray grófok levéltárában őrzött eredetiről vett másolat után készíttetett, mely az Akademia birtokában van.
Bálint prépost, pártfogója irányában, háláját és hódolatát azzal tüntette ki, hogy az udvari káplán tisztétől ezután sem vált meg. Külőnben azon volt, hogy új rangját megfelelő díszszel viselje. Legelső gondjaihoz tartozott: nemesi czímerre tenni szert, hogy azzal kastélyát, bútorait és lobogóit ékesíthesse.
Mátyás király készséggel teljesítette óhajtását. A czímer, melyet neki adományozott, vörösre festett félkeréken ágaskodó szarvast tüntet föl; agancsai mellé aranyos kereszt van helyezve; a kék alapú pajzsot angyal tartja, kinek fejét aranyozott napsugarak övezik.*
Az 1459 september 3-án kelt czímeradományozó oklevél élén a czímer lefestve látható. Eredetije az Erdődy grófok galgóczi levéltárában. Szövegét közölte BOTKA TIVADAR id. h.
A prépost, testvéri érzelmeinek sugallatát követve, kieszközölte, hogy a nemesi rang előnyei öccseire és maradékaikra is kiterjesztettek.* De gondoskodása nem szorítkozott erre. Tudományos kiképeztetésök által igyekezett jövőjüket biztosítani. Legnagyobb gyengédséggel Tamáson csüggött, kiben bizonyára korán fölismerte a fényes pálya föltételeit.
Feltünő, hogy az oklevélben csak Miklós, Tamás és János neveztetnek meg; Ferencz mellőztetik.
Tamás 1442 táján született* Erdődön. Ezen helytől kölcsönözte, korának általánosan elfogadott szokása szerint, vezetéknevét. Atyja nevét mellőzve, ERDŐDI TAMÁSnak (Thomas de Erdőd) jegyezte magát mint tanuló a főiskolák anyakönyvébe, majd mint királyi titkár a fejedelmi oklevelek alá.
Fontana, ki Mátyás udvarában sokszor találkozott Bakóczczal, 1490-ben azt írja felőle, hogy «körülbelől 40 esztendős». (Diplom. Emlékek. IV. 210.) De a kölszín tévedésbe vezethette. Mint látni fogjuk, 1464-ben Bakócz a krakói egyetemen baccalaureus lett; ekkor tehát 14 évesnél jóval idősebbnek kellett lennie. Bon, velenczei követ ellenben, ki 1519-ben 84 esztendősnek mondja, szintén téved. Leghitelesebbnek látszik azon római tudósítás, mely 1513-ban 72 esztendősnek állítja. (Marino Sanudo. XV. 572.)
Tanulmányait kétség kivűl megyéje egyetlen városában, Szatmár-Németiben kezdette meg, hol a dominikánusoknak kolostoruk, és természetesen iskolájuk is volt.* Majd bátyjának áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a külföld főiskoláit látogassa. A krakói egyetemen – melyet ez időben sűrűn látogatták magyar ifjak – a bölcsészeti tanfolyamot végezte, és 1464-ben a babérosok sorába vétetett föl.*
RUPP i. m. II.
MUCZKOWSKI: Statua necnon Liber Promotionis Philosophorum Ordinis in Universitate Jagellonica. (1849.) 61.
Innen öccsével, Ferenczczel, Olaszországba ment, a ferrarai főiskolára,* hol a classicai irodalom több kitünősége tanított, és egy évtized előtt Janus Pannonius a latin és görög nyelvet fölülmúlhatatlan tökélyben sajátította el.* Erdődi Tamás nem dicsekedhetett ily sikerrel. A humanismus szelleme, mesterkélt idealismusával és játszi derültségével, nem ragadta meg az ő komoly és praktikus irányú lelkét. Levelei és beszédei nélkülözik az irály csiszoltságát, és kerülik a mythologia ködös birodalmát; világosság és erő jellemvonásuk.
Ferrarai iskolázásukról említést tesz Valentini, ferrarai követ, 1486 augustus 17-ikán Budáról írt levelében. (Diplom. Emlékek. III. 174.)
HORÁNYI: Memoria Hungarorum, X. 93.
Nagyobb hatást gyakorolhatott rá a paduai egyetemen, hol az élet gyakorlati föladataira, a jogi tudományokban képezte ki magát.*
Mesternek, magisternek jegyzi magát a királyi oklevelek alá.
1470 táján, tudori rangfokozattal, tért vissza hazájába.* A nyilvános élet terére lépvén, a szerencse karjaira emelte őt. Bátyjának, vagy talán egyik ferrárai mestere, a veronai származású Gvarino Baptistának ajánlására, a legnemesebb férfiak egyikének, Rangoni Gábor erdélyi püspöknek, körébe jutott. A Veronából származó főpap ifjúsága és férfikora éveit a Szent-Ferencz-rend kolostoraiban töltötte. Utóbb Capistranói János társáúl rendeltetvén, Nándorfehérvár fölszabadításának dicső tényében néki is része volt. Ezután Csehországba küldetett, hogy a husszita eretnekség kiírtásán működjék. Ott megismerkedett vele Mátyás király, ki az ép oly művelt mint buzgó barátot 1472-ben Erdély püspöki székére emelte, majd cancellárjává nevezte ki.
Fontana idézett levelében és Bonfin is könyvében említi, hogy Bakócz Rangoni Gábor püspök udvaránál kezdette meg pályáját.
Erdődi Tamás tehát, amint előtte a nyilvános élet kapui feltárultak, alkalmat talált arra, hogy a közügyek titkaiba beavassa magát, és az ország vezérférfiaival megismerkedjék; sőt csakhamar a király figyelmét is magára vonhatta.
