IV.
IV.
Esztei Hippolyt esztergomi érsek. Erdődi Tamás terve az esztergomi érsekségnek csere útján elnyerésére. A tárgyalások ez iránt. Eredményök.
Esztei Hippolyt herczeg, kit Mátyás király, egyik szerencsétlen órájában, mint öt esztendős gyermeket, az ország első főpapi székére emelt, hatalmas pártfogójának halála után, nehéz helyzetbe jutott. Egyháziak és világiak egyaránt megaláztatást láttak abban, hogy idegen és gyermek bírja a prímási méltóságot, mely egyúttal a közélet nagyfontosságú tényezője vala.
A köz elégületlenséget táplálta azon körűlmény, hogy a gyűlölt Beatrix Esztergomban vonta meg magát; és az érseki jövedelmeket saját politikai czéljaira használta; valamint azon helytelen intézkedés, hogy a köz tiszteletben álló Ibafalvi Tamás, az érseki helynök tisztétől fölmentetvén, helyére olasz főpap neveztetett ki.
23. ESZTEI HIPPOLYT ÉRME.*
Az 53. lapon előforduló Kinizsi pecsétjének irata: P(aulus) · K(inizsi). (Lásd bővebben Nyáry: Heraldika 58. l. és VI. tábla, 49. ábra.)
Mikor 1494 tavaszán Hippolyt, királyi engedélylyel, nyolcz hónapra atyja udvarához ment, távolléte alatt ellenségei megindították az actiót, mely az érsekségtől való megfosztását vette czélba. Miksa király közbenjárása hárította el tőle e veszélyt.*
Ascanio bíbornok levele Sforza Lajoshoz, 1494 mart. 13- és 18-ikán. Arezzoi Donát érseki helynök levele Hippolythoz Esztergamból 1494 sept. 30-ikán. Sforza Lajos jegyzéke Miksa udvaránál levő követéhez 1494 november 21-ikén.
De a következő év (1495) tavaszán tartott országgyűlésen kitört ellene a zivatar. A Verbőczi István vezérlete alatt mind erőteljesebben fellépő nemzeti párt a magyarországi egyház köréből az idegen befolyás kiküszöbölésére irányzott intézkedések egész sorozatát vitte keresztűl.
Megállapíttatott egyebek között, hogy külföldiek egyházi javadalmakat ezentúl el nem nyerhetnek, azok pedig kik már bírnak, állandóan székhelyükön tartózkodni kötelesek; a mennyiben pedig a király által kitűzendő határidőig meg nem jelennek, javadalmuktól megfosztatnak. Egy másik határozat olasz papoknak egyházmegyei, névszerint helynöki hivatalokra alkalmazását tiltja, és az általok hozandó bírói itéleteket érvényteleneknek nyilvánítja.*
XXX. és XXXII. czikk.
Ezen két végzés egyenesen Hippolyt személye ellen fordúlt, és megértethette vele, hogy ha Magyarországba visszatér, sokféle kellemetlenségeknek lesz kitéve.
A rá nézve kedvezőtlen viszonyokat Erdődi Tamás nem késett a maga javára értékesíteni. Megpendítette azt a gondolatot, hogy Hippolyt engedje át néki az esztergomi érsekséget, és cserében az egri püspökséget fogadja el, kilátást nyitván arra, hogy azután Olaszországban való maradását lehetővé fogja tenni. A király hozzájárulását nem volt nehéz kieszközölnie. A ferrárai udvar is készséggel fölkarolta a tervet, és mivel valósítása Ascanio bíbornok lemondását tette szükségessé, ennek a lodi apátságot ajánlotta föl kárpótlásul. De ez visszautasította az ajánlatot, és oly igényekkel állott elő, melyeket teljesíteni nem lehetett. Ekkor Hippolyt közölte Erdődi Tamással, hogy az egri püspökség helyett bármily más javadalommal, mely tízezer arany forintot jövedelmez, megelégszik.
Azonban Erdődi Tamás súlyt helyezett arra, hogy az egri püspökség kérdése végleges megoldást nyerjen, és Ascanio bíbornokot szintén kielégítve óhajtotta látni. Ezért arra kérte a ferrarai herczeget, hogy újítsa meg ajánlatát a bíbornoknál, és csak ha ez ismét visszautasítaná a lodi apátságot, volt hajlandó a cserét más alapon létesíteni; ez esetben a győri püspökséget és a szentmártoni apátságot szánta Hippolytnak.
Ascanio bíbornok háta mögött Beatrix állott, ki a cserét, mely a biztos menedékhelytől és jelentékeny segélyforrásról fosztotta volna meg, egész erővel ellenezte. Testvérét, a ferrarai herczegnőt kéréseivel ostromolta, hogy Hippolytot a lemondástól tartsa vissza, és őt mielőbb Magyarországba érseki székének elfoglalására küldje.*
Arezzoi Donát levele Hippolythoz, 1496 augustus 2-án Esztergomból. Sforza Lajos levelei a ferrarai herczeghez 1496 julius 23- és october 10-, Ascanio bíbornokhoz september 29- és october 10-ikén. A ferrarai herczeg levele Sforza Lajoshoz, 1496 october 17-ikén. Rómából a milánói követ jelentése 1496 september 5-én, a ferraraié september 23-ikán.
Kívánságát teljesítették. A fiatal bíbornok 1496 november 11-dikén útnak indúlt Magyarországba. De nehány nap múlva, amint Trevisióba ért, itt egy magyar követtel találkozott, ki Ulászló király levelét hozta, melyben azon óhajtást közli vele, hogy maradjon Olaszországban, és a cserét Erdődi Tamással mielőbb foganatosítsa.*
A ferrarai herczeg levelei Beatrixhoz és Sforza Lajoshoz, 1496 november 9- és 17-ikén. Hippolyt levele Sforza Lajoshoz 1496 november 18-ikán.
Hippolyt visszatért Ferrarába, és újból megindúltak Ascanio bíbornokkal a tárgyalások. Ezek vezetését most Erdődi Tamásnak Rómába küldött megbizottai vették át, kik, habár Miksa római király is a csere meghiúsítására érvényesítette befolyását,* elhárítottak minden nehézséget. Az egyesség létrejött. Ascanio bíbornok lemondott az egri püspökségről, melyért kárpotlásúl Hippolyt érsektől a lodi apátságot és a magyar királytól a szekszárdit kapta.*
Miksa király utasítása a római curiánál tartózkodó követe részére 1496 ápril 6-ikán.
Ascanio levele Sforza Lajoshoz 1496 december 21-ikén.
Ekkor azután (1497 elején) Hippolyt és Erdődi Tamás között is, az esztergomi érsekségnek az egri püspökséggel való elcserélése tárgyában, megállapíttattak a föltételek.*
Erdődi Tamásnak 1497 február 2-án Pozsonyból Hippolythoz írt levele.
Hátra volt a szent-szék megerősítése, melynek kieszközléseért Ulászló király ismételten tett lépéseket.*
Erre utal 1497 september 20-ikán a pápához írt levelében.
Az 1497 június 9-dikén tartott consistoriumban, a pápa Ascanio bíbornok lemondását az egri püspökségről és Erdődi Tamás áthelyezését Győrből Egerbe megerősítette.* De az esztergomi érsekség ügyét elintézetlenűl hagyta.
A jegyzőkönyv Rómában.
Erdődi Tamás ezt az özvegy királyné meg nem szűnő fondorlatainak tulajdonította, és ezért a király által kíméletlen hangon szerkesztett levelet íratott a pápának. «Ne kényszerítsék – úgy mond – arra, hogy Beatrixot nőűl vegye. Életének koczkáztatásával is elhárítja orsszágától ezt a fenyegető pestist!»*
Az 1497 september 20-ikán kelt királyi levél eredetije Velenczében.
Három hónappal ezen levél elküldése után (1497 deczember 20-án) VI. Sándor pápa ismét tartott consistoriumot, melyben Hippolyt lemondását elfogadta, Erdődi Tamás áthelyezését az esztergomi érsekségre, Hippolytét az egri püspökségre, helybenhagyta.*
A jegyzőkönyv Rómában.
