III.
III.
A házassági alkudozások folytatása. Erdődi Tamás egri püspökké neveztetik. Vetélytársa Borgia Rodrigo bíbornok. A pápai megerősítés kieszközlésére tett lépések. Borgia pápává választatik és az egri püspökséget Sforza Ascanio herczegre ruházza. Erdődi Tamás alkudozásai Ascanioval.
Ezalatt a helyzet, melyet az october 4-iki színlelt házasságkötés teremtett, Ulászlóra nagy nehézségek forrásával lett.
Beatrix folytonosan sürgette az egybekelést, és mivel ezt Ulászló különféle ürügyek alatt halogatta, a pressio legvégső eszközéhez folyamodott. Az 1491-ik év tavaszán esztergomi palotájában vendégűl fogadta a királyt. Ő ki békóiba tudta bilincselni Mátyást, könnyen körűlhálózhatta utódját. És néhány nappal ennek távozása után, diadalérzettel írja meg atyjának az örömhírt, hogy a házasság «conssummáltatott.»
Mindazáltal számításaiban csalódott. Ulászló oly magatartást követett irányában, mely meggyőzheté, hogy semmivel sem áll közelebb czéljához. Gyöngéd leveleire, melyeket «szeretett férjének» czímezett, hideg válaszokat kapott.
A hosszú bizonytalanság ezen állapota Nápolyban is nyugtalanságot keltett; mivel valamint a házasság létrejötte az aragóniai ház hatalmi állásának szempontjából előnyöket ígért; úgy meghiúsulása súlyosan compromittálta volna. Ferdinánd király ezért, hogy Ulászlót kötelezettsége teljesítésére kényszerítse, merész lépésre határozta el magát. A házasság létrejöttét és consummáltatását is hivatalosan bejelentette az olaszországi udvaroknak, melyek siettek az örvendetes esemény fölött szerencsekívánataikat tolmácsolni.*
A milánói udvar velenczei és florenczi követeinek 1491 september 6- és 9-iki jelentéseik.
A milánói udvar a nápolyi közleményben foglalt állításnak nem adott hitelt, és fölszólította a magyarországi cancellárt, hogy az olaszországi fejedelmekhez hivatalos czáfolatok küldését eszközölje.*
Maffeo levele a győri püspökhöz 1491 december 25-ikén.
)
Az 1491. pozsonyi békekötés okiratának eredetije a bécsi titkos ltárban őriztetik.
Erdődi Tamás nem habozott megígérni, hogy a kívánat teljesíttetni fog. Egyúttal ezen kritikus helyzetet kizsákmányolván, szolgálataiért most már nemcsak a bíbor kieszközlését kötötte ki jutalmúl; de ezenfelűl még pénzajándékra is igényt tartott, melynek értékét jónak látta öt-hatezer forintban megállapítani. És hogy személyének jelentőségét még emelje, közlé, hogy Miksa római király, ki Magyarországot a Milánó ellen készülő szövetségbe be akarná vonni, fényes ígéretekkel, egyebek közt a bíbor kieszközlésének ajánlatával is, törekszik őt a maga részére vonni.*
Maffeo Sforza Lajoshoz 1492 január 1-én, Sforza Lajos Ascanio bíbornokhoz 1492 február 28- és martius 31-diki levelei.
Ez időben csakugyan tárgyalások folytak Miksa és Ulászló között. Erdődi Tamás állott a magyarországi biztosok élén, kíket, bizonyosan czélzatosan, a magasabb műveltséget nélkülöző, írni nem tudó főurak sorából szemelt ki.* Az 1491 november 7-ikén létrejött az egyezség; leglényegesebb pontja megállapította, hogy ha Ulászló fiörökös nélkül hal meg, a magyar korona Miksára és utódaira száll.*
Ulászló nyolcz biztost küldött. Ezek közől három (a győri püspök, Schellenberg cancellár és Pamkircher András) részére külön megbízó levelet is állított ki, hogy Miksa biztosaival titkos egyességre léphessenek. (Az 1491 aug. 23-iki megbízólevél a bécsi titkos levéltárban.)
A békekötés oklevelének eredeti példánya a bécsi titkos levéltárban.
Ezen engedmény az 1492 február 2-ikára összehívott magyar országgyűlésen nagy felháborodást keltett a rendek körében. A biztosok, névszerint a győri püspök, ellen a hazaárulás vádját hangoztatták; halált kiáltottak fejökre. Csak Ulászló azon ígérete, hogy a föltételek módosítását eszközli ki, csendesítette le a zivatart.*
Ezen országgyűlésről Costabili Bernárd 1492 martius 22-dikén kimerítő jelentést küld Esztergomból Ferrárába.
Váradi Péter kalocsai érsek, megfeledkezvén arról, hogy szerencsétlenségének Beatrix volt okozója, megszánta őt, és az országgyűlésen felszólalt érdekében, a király által elvállalt házassági kötelezettség teljesítését sürgetvén. De szava nem talált viszhangra. A rendek épen ellenkezőleg, attól tartván, hogy a magtalan özvegygyel kötendő házasság az ausztriai ház örökösödési igényeinek érvényesítését elő fogja segíteni, azt kívánták, hogy a király mielőbb olyan fejedelmi hölgyet válaszszon hitvestársul, kitől örököst várhat az ország.
Ezen tárgyalásokból a milánói udvar meggyőződött a felől, hogy Ulászló és Beatrix között érvényes házasság nem létesűlhetett és nem is fog létesűlni. A tárgyalások elejtett fonalát ismét fel akarta venni.* De ekkor, a láthatár egy másik pontján jelentkeztek aggasztó fellegek.
Maffeo levele a győri püspökhöz. 1492 május 13-ikán.
Az 1492-ik év kora tavaszán Rómából azon értesítés ment Milánóba, hogy a magyar király régibb idő óta «egy német fejedelmi hölgy irányában házasság ígérettel van lekötve». A herczeg megbízta magyarországi ügyviselőjét, hogy tegyen kérdést Ulászlónál. Ez a hazugságok ösvényén bátran tovább haladt. Határozottan kijelentette, hogy házassági ígérettel nincs lekötve, csak «általánosságban tartott ígéretekről» volt szó. Sőt a becsületében megsértett ember szerepét játszva, feljajdúlt, hogy «jó keresztény létére» ilyféle gyanusításoknak van kitéve.* De ugyanakkor mindent megtett, hogy Borbála őrgrófnő beleegyezését a vele kötött házassági szerződés felbontásához kieszközölje, a mi sikerűlt is.*
A győri püspök levele Maffeohoz 1492 május 18-ikan.
HÖFLER i. m. 17.
Ez alatt a tárgyalások Bianca jegyajándéka ügyében szintén eredményre vezettek. A milánói herczegi ház régibb ajánlatát akképen módosította, hogy a kétszázezer aranyat készpénzben fizeti ki, és azonfölűl a herczegnő huszonötezer arany értékű kelengyét visz magával.*
Sforza Lajos levele Ascanio bíbornokhoz, 1492 oct. 13-ikán.
Ebben Ulászló király megnyugodott. Erdődi Tamásnak ugyanis a Sforzák jóakaratára nagy szüksége volt.
Az 1491-ik év őszén, Dóczi Orbán kincstárnok halálával, megüresedett az egri püspökség, az ország egyik leggazdagabb javadalma, mely mintegy húszezer arany forintot jövedelmezett.* Erdődi Tamás természetesen igényt tartott rá. És a király kész volt teljesíteni kívánatát. De a szent-szék részéről merűltek föl nehézségek, melyeknek korábbi eredetök vala.
Erdődi Tamásnak az első két esztendőből fönnmaradt számadási könyvei 19098 és 18240 forint jövedelmet mutatnak ki. (Ezen kézirat eredeti példánya a bécsi állami levéltárban. Közzé van téve az Egri Egyháztörténelmi Adatok 1888-dik évfolyamában.) A későbbi években Erdődi Tamás leveleiben az egri püspökség jövedelméről szólván, azt 20.000-re teszi.
Öt évvel azelőtt Rangoni Gábor egri püspököt Rómában érte el a halál. VIII. Incze érvényesítette a régi egyházi törvényeken alapuló azon jogot, mely szerint a római curiánál elhunyt főpapok javadalmainak adományozása a pápát illeti; és Borgia Rodrigo bíbornokot nevezte ki egri püspökké. De Mátyás király, kegyúri jogaira támaszkodva, a római kinevezést nem vette tekintetbe, és az egri püspökséget Dóczi Orbánnak adományozta, ki nem sokára a pápai megerősítést is kieszközölte, mert Borgia, a péterváradi apátságot nyervén a királytól kárpótlásul, lemondott.*
Ezen ügyre vonatkozó számos érdekes részletet tartalmaznak a Mátyás-kori Diplomatiai Emlékek III. kötetében közzétett diplomatiai levelezések.
21. VIII. INCZE PÁPA ÉRME.*
A 47. lapon előforduló VIII. Innocentius pápa érmének körirata: INNOCENTII · JANV ENSIS · VIII. · PONT(ificis) · MAXI(imi). (Lásd bővebb leírását u. o. 176. lapon, az érmet 33. tábl. Ezen érmet Francesco Franciának tulajdonítják.)
Most azonban, mikor a püspöki szék újból megüresedett, Borgia bíbornok, arra utalván, hogy csak Dóczi javára mondott le, a püspökség törvényes birtokosának tekintette magát, és a mint néhány hónappal utóbb (1492. augustus 12-dikén) VI. Sándor névvel szent Péter székét elfoglalta, a «fölmagasztaltatása által megüresedett egri püspökséget» Sforza Ascanio bíbornoknak adományozta, ki mint Bianca nagybátyja, azon reménynyel kecsegtetheté magát, hogy javadalom birtokába is léphet.
Csalódott. Erdődi Tamás sem a magyar király kegyúri jogait, sem a maga érdekeit föláldozni nem volt hajlandó. Abban bízva, hogy Sforza bíbornok, valamint előde, némi kárpótlás fejében, visszalépésre lesz bírható, a király által kineveztette magát, és a javadalom élvezetébe lépett. Egyszersmind, azon ürügy alatt, hogy a pápai megerősítés elnyerése bizonytalan, a győri püspökséget is megtartotta.*
Három esztendeig bírta, 1495-ben öccse, Ferencz részére eszközölte ki adományozását.
Mindazáltal további terveire, névszerint a bíbor elnyerésére gondolván, a római bonyodalom barátságos elintézését kívánatosnak tartotta. Ezért Sforza Lajos herczeg közbenjárását kérte ki, a Budavárában tartózkodó milánói ügyviselő útján. «A győri püspök úr – írja ez – talán nem érdemli meg ama kedvezést; de hatalma az országban oly nagy, hogy szolgálatára kell állanunk, ha azt akarjuk, hogy viszont ő is tegyen nekünk szolgálatokat.»*
Lantero jelentése 1492 october 10.
Sforza Lajos, hogy a házassági ügy kedvező elintézését biztosítsa, készséggel fölajánlotta közbenjárását, és áldozatokra is kész volt, mert ő Ascanio bíbornoknak, lemondása esetén, kárpótlást biztosított.*
Sforza Lajos levele Lanteróhoz 1492 october 23-ikán, Ulászlóhoz és Erdődi Tamáshoz 1493 mart. 22-ikén.
Azonban más felől a nápolyi udvar oly irányban használta föl befolyását a pápánál, hogy Erdődi Tamásnak az egri püspökségben való megerősítést csak azon föltétel alatt helyezze kilátásba, ha az Ulászló és Beatrix között fennálló házasság végrehajtását kieszközli.*
A nápolyi király utasítása Rómába küldött fia, az altamurai herczeg részére, 1492 november 30-dikán. (Trinchera. Codice Aragonese. Tom. II. Volume I. 205.)
Ugyanekkor (1492 november havában) Ulászló király Sankfalvi Antal nyitrai püspököt Rómába küldötte, hogy ott kettős házassági kötelezettségétől való feloldozását kieszközölje, és azután Bianca herczegnővel a házassági szerződést megkösse.
A római curiánál ez időben a nápolyi és milánói udvarok ügyviselői között elkeseredett küzdelem indúlt meg, melynek kimenetele sokáig kétes volt.*
Ezen küzdelem minden mozzanatát földerítik a nápolyi és milánói diplomatiai iratok. De előadása ezen munka keretén kívül esik.
Az érdekek ezen összeütközését és a helyzet bizonytalanságát ügyesen ki tudta zsákmányolni Miksa római király. Az 1493-dik év őszén megkérte Bianca kezét, és el is nyerte. Már előbb saját leányát Margit főherczegnőt ajánlotta nőül Ulászló királynak, és ezzel kapcsolatban azon meglepő tervvel állott elő, hogy Ulászló vegye át a német birodalom kormányát, néki pedig adja át Magyarországot, melynek a török ellen való megoltalmazását kezeibe óhajtotta venni. Ajánlataival 1493 nyarán bizalmas titkárát küldötte Erdődi Tamáshoz, kinek, közreműködését kérvén ki, «a két uralkodó, országaik, s az egész kereszténység javára czélzó» terv valósulása esetén, jutalmúl «gazdag és hatalmas püspökséget» igért a német birodalom vagy az osztrák örökös tartományok területén, és azon felül húszezer rajnai forintot, mely összeg felét maga tarthatja meg, másik felét pedig barátai között, kik segítségére lesznek, oszthatja föl.*
Miksa utasítására 1493 julius 25-ikén Magyarországba küldött követe Waldauf Flórián részére. Egykorú irat a bécsi titkos levéltárban.
A magyar cancellár bizonyára a legelső pillanatban fölismerheté a terv kivihetetlenségét; mert ahhoz a magyarországi rendek hozzájárulását kieszközölni nem volt lehetséges. Igy tehát tárgyalás alá sem vétetett.
Miksa is csakhamar elejtette azon óhajtását, hogy leányát a magyar király nőül vegye. Családi érdekeinek szempontjából előnyösebbnek ismerte föl azt, hogy Ulászló Beatrixxal, kitől örököst nem várhat, lépjen házasságra. Mikor tehát néhány hónappal utóbb, Frigyes császár halála után (1493 végén), Erdődi Tamás, mint a magyar király részvétének tolmácsa, Bécsben megjelent, Miksa az özvegy királyné érdekében emelte fel a szavát. Azonban a magyar cancellár fölvilágosította az iránt, hogy a házasság Ulászló és Beatrix között, a magyar nemzet ellenszegülése miatt, nem jöhet létre.*
Milánó követének jelentése Bécsből 1493 december 12-ikén.
Ugyanily nyilatkozatot tett Sankfalvi Antal nyitrai püspök Rómában. Mindamellett VI. Sándor pápa, hosszú ingadozás után, Beatrix részére állott. És 1494 elején Magyarországba küldött legátusa által, Erdődi Tamásnak a bíbort biztosította, ha kieszközli a házasság végrehajtását.* De, a legátussal szemben is, a cancellár leplezetlenül kijelentette, hogy Beatrix érdekében semmit sem tehet, mert előre látja, hogy igyekezetei a király szilárd elhatározásán hajótörést szenvednének. És a legátus eredmény nélkül kényszerűlt visszatérni.*
Ezt tudjuk a nápolyi királynak 1493 november 7- és 22-ikén magyarországi, illetőleg római követeihez intézett leveleiből. Trinchera 300, 314.
A pápai legátus 1494 augustus 2-diki jelentése.
Ezalatt az egri püspökség ügye függőben maradt. Ascanio bíbornok, a mint Magyarország és Milánó között a házassági tárgyalások megszakadtak, nem gondolt többé arra, hogy igényeiről Erdődi Tamás javára lemond. Ellenkezőleg, a rokoni viszonyt, melybe Miksa királyhoz lépett, arra használta föl, hogy a püspöki javadalom elnyerésére kísérletet tegyen, a mi természetesen meghiúsult.*
Sforza Lajos jegyzéke Miksa király udvaránál tartózkodó követéhez, 1494 február 1-én ezen követ jelentése 1494 május 4-én.
22. BORGIA RODRIGO.
VI. SÁNDOR PÁPA.*
Borgia Sándor pápa arczképe egykorú olajfestmény után készült.
Az 1495-dik év tavaszán tartott magyar országgyűlés végső reménységéről megfosztotta őt. A törvénykönyvbe ugyanis azon kemény végzés iktattatott, hogy mindazok, kik egyházi javadalmat mástól mint a királytól vagy az illetékes kegyúrtól fogadnak el, és birtokbavételére kísérletet tesznek, mint az ország szabadságának megzavarói, a vízbefulasztás büntetésével fognak sújtatni.*
Ezen (XXXI) czikk az egyházi rend ellenmondása daczára jött a törvénykönyvbe, a mi ott ki van emelve.
Ugyanakkor Erdődi Tamás azon ajánlattal fordúlt Ascanio bíbornokhoz, hogy ha az egri püspökségről lemond, megfelelő értékű más javadalmakat fog részére kieszközölni.* De a megindított tárgyalások folyama alatt, Beatrix udvarmestere azon meglepő előterjesztéssel jött Rómába, hogy Erdődi Tamás késznek nyilatkozott Ulászló királyt a házasság végrehajtására rábírni, ha a királyné közbenjárása által a bíbort és az egri püspökségre a pápai megerősítést elnyerni; ezért Ascanio bíbornokhoz azon kérelmet intézte, hogy az egri püspökséget a királyné rendelkezésére bocsássa, ki mihelyt a magyar trónt elfoglalja, őt még dúsabb javadalom birtokába fogja juttatni. A bíbornok hitelt adott ezen, kétségkivűl mystificatión alapuló előadásnak, kész volt teljesíteni a királyné óhajtását és megszakította alkudozásait a püspökkel.*
A bíbornok levele Sforza Lajoshoz, 1495 julius 2-ikán.
Sforza Lajos levele Beatrixhoz, 1496 január 8-ikán Milánó római követének jelentése 1496 ápril 6-ikán. Sforza Lajos levele Ascanio bíbornokhoz 1496 julius 23- és december 11-ikén.
Mindazáltal időközben Erdődi Tamás terveiben is lényeges fordulat állott be. Mielőtt még az egri püspöki széken egészen szilárdúl helyet foglalhatott, már is magasabb czélra: az esztergomi érsekségre vetette szemeit.
