MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
Béldi Pál arczképére vonatkozólag ki kell emelnünk, hogy Béldi elődei Oláhországban is birtokot szereztek volt, melyet ő maga még bírt; s itt közölt olajban festett képét Béldi Venczel úr, ki e XIX. század elején a régi birtokok keresése végett Oláhországba utazott, ott találta meg egy előkelő boernál ily felirattal: Paulus Béldi de Uzon 1678. A képen a mai Béldiekéhez sok hasonló vonás van (szája mint a Béldi Gergelyé, szemöldei mint a néhai Béldi Dénesé stb.), de ha meggondoljuk, hogy Béldi Pál a jelzett évben már mintegy 58–59-ik évében járó ember lehetett, a képet felette ifjúnak találjuk. Az öltözet olyan, mint azt Kemény János egyik képén – mely valaha báró Kemény Zsigmond birtokában volt – mint Apafinak szintén ismerős egyik képén s mint az utolsó Rákóczi (József) képén találjuk. És én hiszem, hogy mindeniket ott Oláhországban Jászvásárott, vagy Bukurestben festették holmi vándorló olasz művészek s mind a négy kép ugyanazon iskolából került ki (s még ki tudja hány?). Igen valószinűnek tartom, hogy Béldi képét nem 1678-ban festették – mert hisz akkor kevés időt töltött Bukarestben, nem is volt ilyen művészi élvezetekre hangolva, hogy magát lefestesse, hanem Keményt, Apafit, Béldit mindeniket mikor a tatár rabságból kiszabadultak, akkor pingálták le s ezért rajtok még az ifjuság tükre (1659–61.) s az a török-tatáros főúri ruházat; és a Béldi képre az 1678-ik évszámot s a többiekre is az illető felirásokat csak később irták. A színnyomatu képet az eredetiről Nagy Lázár másolta le, s a sikerült színnyomatot Deutsch M. műintézete sokszorosította.
II. Rákóczy György arczképének metszőjét nem ismerjük, de az 1656–58 közt készült. A közlött másolat Lanfranconi Enea tulajdonában levő példányról vétetett.
Barcsai Ákos Gualdo Priorato II. k. II. l. vétetett. Mint metsző Cesare Laurentio van a képen megnevezve.
Kemény János Gualdo Priorato II. k. 99. 1. vétetett. Metszette Meysens Bécsben.
Apafi Mihály arczképét Sandrart Jakab nürnbergi rézmetsző és műárus metszette. A háttérben Kolosvár látképe látható. A kép alatt következő aláirás olvasható: Michael Abaffi D. G. Princeps Transylvaniae, Part. Reg. Hung: Dominus et Siculorum Comes. Az aláirást s az alább következő verseket Erdély czimere osztja kétfelé, még pedig úgy, hogy magába a czímerbe az Apafi és Bornemisza czímerek is be vannak foglalva. A versek így következnek:
Jobb oldalon.
Kluger Siebenbürger Fürst wanckest du in Zweiffel dencken,
Ob du zu der Sonne dich oder Monden sollest lencken?
Bey der Sonn’ ist Liecht und Leben bey dem Monden finstre Nacht:
Schaue wie der Mond erbleichet wann de Sonnen Krafft erwacht.
Ob du zu der Sonne dich oder Monden sollest lencken?
Bey der Sonn’ ist Liecht und Leben bey dem Monden finstre Nacht:
Schaue wie der Mond erbleichet wann de Sonnen Krafft erwacht.
Bal oldalon.
Lass nicht Beyr’ an Adlers Stell in die güldne Berge nisten;
noch dein Segenfettes Land werden eine Tartarwüsten
Trau Gott; wend dich zu der Rechten; bleib bey deinen Christen fest,
Lass im Fluch die Türkenböcke, Linkshin mit dem Teüffel gehn.
noch dein Segenfettes Land werden eine Tartarwüsten
Trau Gott; wend dich zu der Rechten; bleib bey deinen Christen fest,
Lass im Fluch die Türkenböcke, Linkshin mit dem Teüffel gehn.
Haller János és neje Kornis Kata «A Haller Grófok Nemzetség könyve» czímü codexnek egyik legszebb lapját képezi. A codexet Boncz Ödön és Szádeczky L. ismertették a Turul 1886-ik évi folyamában.
Ali pasa arczképe Toorenvliet metszvénye s Boussato bécsi egyetemi rézmetsző metszvénye után, mely Gualdo Priorato I. k. 740. l. közöltetett. Toorenvliet Leidában született 1641-ben s eleinte mint arczkép-, utóbb mint történeti festő jó névre tett szert.
Kucsuk pasának, ugyan annak, ki Kemény ellen a török sereget vezette, arczképe Bloemart Adnan rajza és Meysens metszvénye után készült. Bloemart mint festő és rézmetsző jó névre tett szert. Sokat dolgozott Párisban, Rómában is.
A tatár khán arczképe Wagner Delineatio Provinciarum Pannoniae et im perii Turcici in Oriente. Augsburg 1684 czímű munkából vétetett. Sem a metsző, sem a rajzoló nevét nem ismerjük, pedig láthatólag jó mester vésőjére vall. Alatta következő vers:
Das ist der Oberste der ungemenschten Tartarn
Die Christen schleppen weg, erwürgen, quälen, martern
Wo dise Teufels-brut nur in der Welt komtan
Brent, sengt und wütet sie, das niemand sage kan.
Die Christen schleppen weg, erwürgen, quälen, martern
Wo dise Teufels-brut nur in der Welt komtan
Brent, sengt und wütet sie, das niemand sage kan.
Szamosujvár, a Martinuzzi-ház Dörre eredeti felvétele után készült.
A fogarasi vár belseje azt a helyet mutatja, hol Béldi és Haller fogva voltak. Dörre eredeti felvétele után készült.
Konstantinápoly látképe Wagner «Delineatio Provinciarum» Nürnberg 1685 vétetett.
A Jedikula látképe: «Voyage pittoresque de Coustantinople et des rives du Bospore. D’aprés les dessins de M. Melling, publié par M. M. Treuttel et Würtz, Paris 1819» czímű nagy díszmunka után készült. A Márvány-tenger felől mutatja.
Béldi Pál és Vitéz Zsuzsánna leveleinek eredetije Béldi István családi levéltárában őriztetik.
A czímképet Dörre tervezte és rajzolta. A felső szalag a Jedikulát ábrázolja Konstantinápolyban, hol Béldi fogva volt; az alsó szalag Brassó látképe, honnan vezetett a rendes közlekedési út Stambulba. Oldalt a Béldi-czímer van.
A Béldi és a Vitéz-család czímerei a Béldi-család birtokában levő példányokról vétettek.
Bethlen és a Bethlenek czímere (mely az ottani templomban van); – Bodola: a Béldiek udvarháza; – ugyanott a népiskola, az a hely, hol Béldi Pál kastélya állott; – Szamosujvár s a Martinuzzi-kápolna; – továbbá ugyanott a Rákóczy-ház, melyben Vitéz Zs. fogva volt; – Fogaras és a Betlen ajtó: mindezek Dörre eredeti felvételei után készültek.
Maros-Vásárhely és a marosvásárhelyi templom Nemes Ödön ottani rajztanár rajza után készült.
Segesvár, Kolosvár, Nagy-Szeben látképei Tröster: Das Alte und Neue Teutsche Dacia Nürnberg 1666 czímű munkában levő eredeti rézmetszetek után készültek.
A főúri viselet a XVII. században Töppeltinus «Origines et occasus Transsylvanorum» Lugduni 1667 czímü munkából vétetett.
Kővárt és Keresdet Keleti fölvételei nyomán Dörre rajzolta.
A Hármas Historia czímlapját az Egyetemi könyvtár birtokában levő példányról adtuk.
Béldi Pál harczra készülését Vastag György festette, mintáúl Béldinek a családnál őrzött képét vevén. A képről Dörre rajzolta le az itt közlött képet.
Béldi Pál láncza ugyanaz, melyet ő Fogarasban viselt. E láncz ma az erdélyi Muzeumegylet birtokában van, melynek Béldi István és Tivadar urak ajándékozták oda.
Az aláirások kelte: Gyulai Ferenczé 1657. jun. 6. Várad. (Orsz. Lvt.). Mikes Kelemené Garfalva 1645. okt. 13. (Erd. Muz.), Barcsai Ákosé 1657. szept. 1. Szamosujvár. (Orsz. Levéltár.) Lázár Györgyé 1658. jan. 25. (Gyulafehérvári levlt.). Apafz Mihályé 1662. szept. 7. (Gyfehérvár). Kucsuk Memhet basáé k. n. (Gyfhvár). Kemény Simoné 1658. január 25. (Gyfehérvár). Ébeni Istváné 1658. május 28. Karánsebes. (Orsz. Lvtár). Bánfy Dénesé 1668. máj. 4. Fejérvár. (Orsz. Lvtár). Haller Gáboré 1657. jun. 5. Borosjenő. (Orsz. Lt.). Rhédey Ferenczé 1658. jan. 29. Meggyes. (O. L.). Bethlen Miklósé 1668. szept. 9. Radnót.
(Orsz. Lt.). Petki Istváné 1658. jan. 25. (Gyfhvár). Rhédey Ferenczé 1657. nov. 22. Gyulafehérvár. (O. L.). Kapi Györgyé 1658. jan. 25. (Gyulafehérvár). Bethlen Farkasé 1661. jul. 22. Huszt. (O. L.). Wesselényi Pálé Dengeleg 1677. szeptember 29. (Erd. muzeumegylet). Barcsai Mihályé 1678. szept. 9. Fogaras. (Gyfhv.). Haller Jánosé 1658. jan. 25. (Gyfhv.) Teleki Mihályé 1678. ápr. 13. (Orsz. Lltár). Bornemisza Annáé 1670. márcz. 8. (Gyfhvár). Betlen János aláirása: 1659. jul. 16. Az Országos Levéltár (gyulafehérvári osztály) birtokában levő eredetiről.
Kucsuk Memhet basa 42-ik lapon levő aláirása: Ezek után isten Kegyelmeddel. | Én az Gőzhetetlen Török Csaszarnak Dunan innet Valo Várainak | Fő gondviselője és Hatalmas Basája Kucsuk Memhet Basa | Tömös Várnak és Jenőnek Fő Basája Kegyelmednek barattja | szolgalok |
Gróf Csáky László 200-ik lapon levő aláirása így olvasandó: Az In elettbe egessegbe tarcsann meg | edes felessegem. Jetti Kula 3 Aug. 1680 | szegenyi Rabb Vradd | Csaki Laszlo k.
A színnyomatokat Deutsch M., a cincographiákat Weinwurm műintézetei készítették: kettő kivételével, melyeket Bécsben Angerer és Göschel műintézete készített.
