Tervezetek. – A Halász emlék. – Nagy Pál, Wesselényi Ferencz és Széchy Mária mellszobrai. – A Haldokló Eurydice.
Tervezetek. – A Halász emlék. – Nagy Pál, Wesselényi Ferencz és Széchy Mária mellszobrai. – A Haldokló Eurydice.
Ez években a Mátyás emlék lekötötte a szobrász egész erejét, s egyéb munkán alig dolgozott. Régebben mintázott néhány szoborművét, mint a Brunszvik és a Kisfaludy emléket most fejezte ugyan be, de ezeken legalább a durvább munkát bizonyára embereire bízta. Csak a Kölcsey emlék elkészítése osztotta meg némileg tevékenységét.
Néhány tervről volt ugyan szó, de ezekből, úgy látszik, semmi sem lett. «Még septemberbe 1840 – írja öcscsének – a Palatinus a budai Baudirectióhoz írt ilyforma tartalmú levelet: Ő Felségének Ferdinánd királynak az a kivánsága, hogy Mária Anna herczegasszonynak, II. Leopold leányának, egy egyszerű emléket márványból emeltessen Neudorfba, Temes vármegyébe, Lippa mellett. Szerezzenek azért Pest Buda közt rajzokat, hogy ő Felségének felküldhessem József Palatinus s a t. és én felszólíttattam, de csak januariusba, hanem én négy nap alatt bé is adtam. Ezelőtt ötöd nappal (azaz 1841 január 24-én) a Palatinusnál voltam, és a gips skiczet bemutattam és ajánlottam, hogy ha majd felküldi, ajánlaná. Ő megelégedettnek látszatott jobban mint valaha erántam, de ezen két szót mondott még is: először, hogy a választást ő Felsége maga akarja tenni; másodszor, hogy a kivánsága ő Felségének, hogy belföldi művész által készüljön …
«Selmeczről is kaptam egy 4-ik január datált levelet Visner Antal királyi bányásztanácsostúl, a mely felette finumul volt írva és ebbe megkér, hogy csináljak öt rajzot bizonyos bányaajtónyílás (Erbstollen) decoratiókról, a hol mindenütt valami allegoriai figurát vagy barilievot tegyek össze. Ez persze igen szép feladat, annyival is inkább, hogy ez többnyire szabadra szántás-vetések közé tevődik, azért igen kolossalisnak kell lenni és ha kész, úgy jelenik meg, mint a Tebe vagy persepolisi emlékek és a magyar tájfestésnek igen gyönyörű tárgya lehet. Ezt lehet igazán az ország szépítésnek nevezni, melyet az utas oly gyönyörrel éldelhet. Egyike ennek a Garam vizénél kezdődik és megy Selmecz alá és ha jól tartom, mire elkészül 60 millióba kerülend. Van egy másik, a mely egy 2000 láb magas hegyet fúr keresztül és Zólyom vármegyét Liptóval a föld alatt öszveköti. »*
1841 január 28-ikán.
A két terv további sorsáról nincsen tudomásunk. Ugyancsak 1841 -ben Herbinger nevű legényét leküldte Ruszkabányára, többek között egy oroszlánnak való márványért.* Hova került, vagy egyáltalán elkészült-e ez az oroszlán, ép oly kevéssé tudjuk.
József öcscséhez intézett levél, 1841 július 18-ikán.
A mohácsi gyásztéren emelendő emléket 1842-ben Baranya megye rendei országos ügyként ajánltatták a közelgő országgyűlésre.* 1844 szeptember 6-ikán írja Ferenczy öcscsének: «A mohácsiak és a vele egyesült Tolna vármegye felszólítottak, hogy már ezelőtt vagy két esztendőbe szóba volt a mohácsi gyásznapnak egy emléket emelni, melyre ők megjegyzék, hogy sokba nem kellene kerülnie és a helyét sem tudják meghatározni, ha a városba-e valamely piaczon a vagy mezőbe, egyszóval ők semmit sem tudnak, hanem én fejezném ki magam, hogy én mit gondolnék. Most gondolhadd, hogy kevés hazafiság kelletett, hogy engem arra buzdítson, hogy számokra egy tervet készítsek, még pedig olyat, hogyha ez ország nem ponyvahadból állana, emelni kellene. Itt tehát küldött te neked egy könnyű rajzot, ez áll egy 8 vagy 9 öles obeliskből a püspöki piaczon felállítandó, a házak alacsonyak lévén Mohácsott, jóval torony formára felette volnának azoknak és a lovagos II. Lajos a Dunáról is meglátszana. Belől üres és egy grádicson a teteire lehetne menni. Az obelisk északi oldalán a magyar anyaföld egy matrona alakba töredelmes szívvel kezét öszvekócsolva fiai végpusztulásán; a két oldalt két Génius, kik az ország clenodiumait viszik, a távolba mellettek apróbb Géniusok, kik a vallás emblémáit (a törvény s igazság emblémáit) viszik. Hátul irtóztató nagy betűkkel: Mohács Vésznapja Emlékül. A figurák az oldalon négy ölesek lennének, alul pedig a piedestálon azoknak nevei kik ezen csatába elvesztek. Most már kérdelek, hol és hogy lehetne sok neveket szerezni, a kik azon csatába részt vettek, sőt el is estek és több effélékről való nézetidet.»*
Hasznos Mulatságok 1842. I. 44. sz.
1844 szeptember 6-ikán.
90. HALÁSZ JÓZSEF SIREMLÉKE. MÁRVÁNY. NAGY-KŐRÖS.*
Halász József síremléke. (323. l.) Szmrecsányi Miklós nagykőrösi fényképész fölvétele.
Azonban ez is csak terv maradt.
1845-ben a Mátyás emlék ügye bukófélben volt már, a művész kénytelen volt abbanhagyni a munkát, s fölszabadult erejét más föladatokra fordíthatta. Ekkor készítette a Halász József emléket (90-ik ábra), melyet az özvegy 1845 elején rendelt nála. Ez év nyarán a szobrász maga utazott le Ruszkabányára, hozzávaló kőért s a kész emléket 1846 szeptember 24-ikétől október 22-kéig állította föl a nagykőrösi temetőben, a dabasi Halász család sírboltjában, melynek építését – «a kőműves hanyag vagy talán nem értelmes ember lévén a kriptaépítésbe» – úgyszólván magának kellett általvennie.* A kevéssé sikerült dombormű Thorwaldsen «A halál géniusa» cz. reliefjének motivumát ismétli. Ügyesek a keret decorativ domborművei.
Jánosdeák Andráshoz, 1846 október 27-ikén. Másolata a Szépművészeti Múzeumban.
91. FELSŐBÜKI NAGY PÁL MELLSZOBRA. MÁRVÁNY. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM.*
Felsőbüki Nagy Pál mellszobra. (345. l.) Weinwurm A. fölvétele.
Szabad idejében visszatért kedves foglalkozásához, mellszobrok faragásához. Régebben elkezdett műveit, mint a Pannoniát s Balogh János képmását, ujra elővette s folytatta. E mellett ujakat is kezdett, mint Felsőbüki Nagy Pál képmását (91-ik ábra), mely befejezetlen maradt. Murányi Wesselényi Ferencz mellképe (92-ik ábra) érdekes történeti stilisatio, mely a szobrász közeledését mutatja a romantikus iskolához; míg párja, Széchy Mária képe (93-ik ábra) teljesen megóvta a classicistikus külsőt.
92. WESSELÉNYI FERENCZ MELLSZOBRA. MÁRVÁNY. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM.
Végül egy eszményi szoborba fogott, mintegy önnön bukásának allegoriájába. «Egy Eurydice státuán dolgozom – úgymond – magam számára, a mint egy kigyóharapásba a földre bukik s meghal. A talapzatjára azon megyék nevei vannak írva, kik az 1844-iki országgyülés október 18-ik napján a Mátyás emlék emelése ellen szavaztak. Egy igen kellemetes, természetnagyságú asszonyi alak. Tudod, hogy még nem volt alkalmam magyarországi létem alatt valamit önválasztásból készíteni, hanem mindenkor egy ilyen s ilyen nagyságú emlék s a t.; mostan tehát, ha úgy tetszik, valamint művészetemet a Pásztorleánynyal megnyitám, úgy ezen haldokló Eurydice legyen életem bezárója.»*
Öcscsének, 1845 szeptember 6-ikán. A levél csak Ferenczy J. másolatában maradt meg.
93 SZÉCHY MÁRIA MELLSZOBRA. MÁRVÁNY. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM.
Ez év október 22-ikén érkezett meg a hozzávaló márványdarab, s a következő évben Ferenczy befejezte e művét. Szíve sugallata szerint alkotta azt, s maga s kortársai legszebb művének tartották. Mint látni fogjuk, a szobor egy tűzvész alkalmával megpattogzott, s töredékeit a művész kivánságára sírjába temették. A Haldokló Eurydice így lőn élete bezárója.
