MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL
Forgách Zsuzsánna levele nevelő anyjához, teljesen hű hasonmása a csávnicskai levéltárban levő eredetinek, mely a «Magyar Hölgyek Levelei»-ben 144. lapon van közölve.
Thurzó György nádor arczképe még a nádorrá választatása előtti időből származik, Készítette Meissner Dániel rézmetsző, ki a XVII-ik század elején Csehországban élt s számos rajza által ismertté tette nevét. (L. Nagler 11. 485.) Az eredeti példány az országos arczképcsarnok tulajdona. Fára metszette Morelli.
Rudolfnak több képe maradt fenn: s van az itt közlött Ortelius-félénél szebb is. De ez abban az időben készült, melyben ő is befolyt Forgách Zsuzsánna sorsára s azért legczélszerűbbnek látszott ezt adni.
Pozsonynak látképe Merian «Newe Antololegia Cosmica»-jából, egy nagyon ritka és kiváló becsű munkájából vétetett, mely LANFRANCONI Enea úr tulajdonát képezi. A képek ezen idők legszebb metszetei közé tartoznak.
Forgách Zsigmond nádor arczképe hasonlag ezen idő legszebb és legjobb metszetei közé tartozik. Ritka csínnal és finomsággal van készítve s keretdiszítése is ritka műízlésre mutat. Rajzolta Sadeler Egid «a rézmetszés művészetének phönixe», mint átalán nevezik. Prágában, m. Rudolf udvarában élt, s kitünö munkákkal tette nevét halhatatlanná. (L. Müller III. 387.) E kép azon példányról vétetett, mely az orsz. képcsarnok tulajdonát képezi.
A szövegbe nyomott képek közűl a Mátyás főherczegé ugyanazon okból, mint a Rudolfé Orteliusból vétetett.
Verebély eredetije Birken «Erzherzoglicher Handgriff»-jában van. Az alakok, melyek oldalt láthatók, a XVI-dik század elején divatozó magyar főuri s nemesi viseletet tüntetik fel – ezek a Braun közelkori képein látható alakokról vétettek. Rajzolta Dörre Tivadar.
Minden többi vár, épület és rom rajza Dörre munkája s egynek, a Bakics czímernek, kivételével, mindeniket Dörre Tivadar a helyszínén vette fel.
Szklabinya vára, az életrajz első fele nagy részének színhelye, három rajz által van képviselve. Az első a csávnicskai parkból mutatja, honnan úgy látszik, mintha még a parkban volna. Ez a tulajdonképeni alsóvár, az egyetlen ép rész, mert a közép- és felső vár egészen rom. Magát ez alsó várt nagyobban a 8-dik számú képen lehet látni. Ezen várban van báró Révay Ferencz nagybecsű és gazdag muzeuma számos ritkasággal, fegyverrel s egy Mátyás király korabeli kályharészlettel. A várat északkeleti oldaláról a 14. sz. rajz tünteti fel.
Detrekőt, melyben az életrajz második fele játszik, szintén három rajz mutatja be: a 9-ik sz. romjait úgy mint ma fennállanak, a 10-ik számú északkeleti oldalát s a 11-ik számú az udvar belsejét.
Csávnicska – Kis-Selmecz, mint a régi okiratok nevezik – a Révayak ősi fészke s kastélya részben még XVI. századi épület. Még egyes szobák is megvannak, melyekben e főurak laktak – épen azok, melyek képünk jobbfelőli oldalán láthatók.
Az eresz alatt, bár homályosan, láthatók a frescok nyomai. Innen van a regényes kilátás Szklabinyára.
Bitse vára, a Thurzók fészke, ma is jó karban van.
Komjáti romjaira van építve a képünkön látható magtár. De Szent-Jánosból s Holicsból ennyi sem maradt fen, s ezért ezek nem is voltak adhatók.
Malaczkán Bakics Margit lakott. Ott van a sz. ferencziek zárdája, mely XVI. századi épület. A pozsonyi székesegyház s nagyszombati zárda hasonlag ezen idők maradványai közé tartoznak, bár többféle átalakuláson mentek át.
A Bakics czímer a pozsonyi gymnasiumi templom falában van; e templom hajdan a clarissáké volt.
