IV.
IV.
EZ A HELYZET a legegyenesebb útját zárta el a jövő biztosításának. Ez út a királyválasztás lett volna, mely Mátyás életében megejtve, lehetővé tette volna, hogy halála után fia minden akadály nélkül léphessen a trón örökébe. De a fölkent és megkoronázott királyné mégis csak nagyobb tényező volt az ország állami életében, hogysem hozzájárulása nélkül lehetett volna e fontos közjogi cselekvényt végbe vinni. Mátyás halogató eljárása nem volt gyöngeség, hanem inkább kissé talán túlhajtott, de semmikép sem indokolatlan politikai óvatosság. A pártküzdelmekre kellett gondolnia, mik halála esetén beállhatnak, ha a királyné és a kiskorú király nyílt ellenségekként állanak ravatala mellett. Vagy a mi még érthetőbb, botránytól tartott szenvedélyes hitvese részéről; hiszen a fékezhetetlen aszszony igazi nápolyi hevességével utóbb annyira ment, hogy Corvin Jánosnak magányba vonult édes anyját, a már életében elfeledett Borbálát boszorkánysággal vádolta s az ő bűbájos mesterségeit tette nyilvánosan felelőssé saját magtalanságáért*
Orsini teanoi püspöknek, VI. Sándor pápa követének beszélte II. Ulászló király 1494 nyarán, hogy Beatrix királyné Borbála varázslatainak tulajdonította gyermektelenségét, «et processus desuper habitas extare, et hoc universo regno Hungarie et doctoribus universitatis Viennensis constare». A követ jelentése, 1494 augusztus 2-áról, a velenczei Szent-Márk-könyvtárban. Hivatkozik reá FRAKNÓI, i. m. 354. I.
Ily helyzetben természetesen a menyegző ügyének is haladékot kellett szenvedni. A menyasszony átköltözése Magyarországba s az ifjú házaspár egybekelése a házassági szerződésben 1488 november havára lőn kitűzve. Milanoban azonban kezdettől jól voltak értesülve a magyar udvarban uralkodó állapotok felől; ismerték Beatrix királyné nyilatkozatát, « hogy a míg él, nem fog belenyugodni e házasság végrehajtásába »,* s épen nem tarthatták megnyugtatónak a helyzetet, mely ily viszonyok között ott Blanka herczegnőre várakozik. Az üdvözlő küldöttség, melyet Lodovico herczeg az esküvő után kívánt Mátyáshoz küldeni, épen e körűlmények folytán halasztotta el útrakelését az újév tavaszára; s az első kérés, mit Lodovico a követség útján a királyhoz intézett, az volt, hogy a menyaszszony fiatalságára való tekintettel tegyék az egybekelést 1489 tavaszára.
Trotti jelentése, 1488 január 16.
A milanói követ, Guidantonio Arcimboldo, 1488. évi február hó végén kelt útra nyolczvan főből álló fényes kísérettel, s Lodovico herczeg udvari kanczellárját, Gian-Francesco Olivát rendelte mellé, hogy a nászút részletei, az útirány, a herczegnő elé küldendő kíséret, a tiszteletére rendezendő ünnepélyek ezernyi apró részleteinek megbeszélése mellett beható tájékozást szerezzen a királyi család belső viszonyairól, s ha valami fontos eredményre jut, Arcimboldo megelőzésével siessen vissza Milanoba.* A követeknek adott titkos utasítás, a gyanakvó és kétkedő olasz diplomatia mesterműve, bizonyságot tesz az aggodalmakról, mik a milanoi udvarban a házassági kérdéssel szemközt gyökeret vertek, a bizalmatlanságról, melylyel Corvinnak a királyi udvarban elfoglalt helyzetét és jövendőjét tekintették.
Az Olivánnak adott utasítás 1488 február 27-ről, Dipl. Emlékek. III. k. 382. l.
A külvilág előtt azonban nem árulták el ez aggodalmakat, s midőn Lodovico herczeg ez év elején a nápolyi királynak szemrehányást tett Beatrix magatartásáért, egyúttal ama reményének adott kifejezést, hogy Ferdinánd közbelépése véget fog vetni a királyné cselszövényeinek.*
Trotti idézett jelentése 1488 január 16.
Reménye nem valósúlt. A királynénak szervezett ügynöksége volt Milanóban, mely tervszerűleg táplálta a kedvezőtlen hangulatot Corvin ügye iránt. Beatrix terveit testvére, Eleonora ferrarai herczegné, teljes erővel támogatta, s az Esték udvara egyik fő színhelye lőn a fondorlatoknak, melyek a legvégső eszközöktől sem riadtak vissza, hogy az ifjú menyasszonyt elidegenítsék soha sem látott vőlegényétől. A gyermekkori balesetből visszamaradt sántaság erős fegyvert adott a cselszövők kezébe, s a hírek hallatára, mik Corvin Jánost rútnak, természeti hibák áldozatának festették le, Blanka kétségbeesve riadt vissza a gondolattól, hogy ily férj oldalán töltse el életét. A rágalmak mély hatását mutatja, hogy az ifjú herczegnő, más módját nem látva a szabadulásnak, a kolostorban is kész volt menedéket keresni a házasság elől. 1488 augusztus havában a Sant-Angelo ferenczrendi kolostor két szerzetese kereste föl Fontanát és közölte vele Blanka herczeg kisasszony szándékát, hogy a clarissák fátylával cseréli fel menyasszonyi koszorúját. A herczegi család a legnagyobb zavarba jutott. Lodovico már pénzügyileg is érdekelve volt a házasságban, melyet most a herczegnő terve meghiusítással fenyegetett;* de Beatrix cselszövényei csökkentették ellenállását huga szándékával szemben. A bonyolúlt helyzetnek Fontana vetett véget, kinek egész erélyére és ügyességére volt szükség, hogy a herczegnőt kétségbeesett lépésétől visszatartsa.*
A váradi püspök még milanói időzése alatt 6000 arany frt előleget vett fel a menyasszony hozományára. Mátyás ez összeget 1488 február 13-án nyugtatványozta. Dipl. Eml. III. 381. 1.
Trotti jelentései, 1488 ápril 28, november 4, 1489 márczius 2.
31. ELEONORA FERRARAI HERCZEGNÉ ARCZKÉPE.
Mátyás nem látszott tudomást venni a milanoi események felől. Lodovico követeit gazdagon megajándékozva bocsátotta vissza, s a menyasszonynak küldött ajándékai meghaladták a 7000 aranyat.* S a hírek, miket a követek Corvin testi és lelki tulajdonságairól magukkal vittek, minden tekintetben kielégítették a milanoi udvar várakozását. A kételyeket és aggodalmakat kölcsönös bizalom váltotta fel, s Gian-Galeazzo herczeg, a király kitüntető figyelmét megköszönve s a menyasszonynak szépségben s erkölcsökben való gyarapodásáról jelentést téve, meleg szavakkal újította meg a létrejött rokonság felett örömnyilatkozatait.*
U. o., 1488 január 22.
Dipl. Emlékek, III. k. 245. 404 és 406. ll.
A Milanoból kért haladék következtében úgy volt, hogy a menyegző félévvel később, 1489 tavaszán lesz megtartva. A király azonban már ez évi bécsi tartózkodása alatt serényen készült a családi örömünnep megülésére. Szeptember végén Mátyás nevű ötvösével marhákat küldött Velenczébe, hogy azok árán ékszereket vásároljon fia lakadalmára. Starhemberg Kocsárdnak, a felső-ausztriai kapitánynak is jó előre írt pisztrángokért, s Székely Jakabot figyelmeztette, hogy a regedei várbeli lakásokat hozza rendbe, mert a lakadalmas menet Bécsbe menet ott fogja az utolsó éjjeli szállást tartani.*
Starhemberghez 1488 szeptember 29-én írt levelét lásd TELEKInél, Hunyadiak kora. XI. k. 415. l. A Székely Jakabhoz írt levél, 1488 szeptember 28-áról keltezve, az Orsz. ltárban, Dipl. 19436, sz. a.
Derült hangulatát fokozta az érdeklődés, melyet a kereszténység feje tanusított fia jövendője iránt. VIII. Incze pápa Mátyás egyik olasz humanistájától, Francesco Bandinitől a legkedvezőbb értesítést vette János herczeg fejlődése felől; s midőn ez év őszén Angelo Pecchinolli ortei püspököt Mátyás udvarába küldte, utasította, hogy a királyfinak külön adja át üdvözletét s esküvőjéhez szerencsekívánatait. A pápai követ a fogadtatás alkalmával a herczeget királyi atyja dicsőségének méltó örököse, a szentszék és a kereszténység kedves fia gyanánt üdvözölte, s a reá várakozó fényes jövő hajnalán melegen buzdította atyja nyomdokainak követésére. Mátyást pedig a pápa nevében egyenesen felszólította, hogy törvényes örökösök hiányában igyekezzék János herczeget nevelni méltó utódává.*
VIII. Inczének a követ részére adott utasítását közli gróf TELEKI JÓZSEF, i. m. XI. k. 430. 1. Pecchinolli jelentése a kihallgatásról, 1489 január 30-iki kelettel, velenczei Szt. Márk-könyvtárban.
A szent-szék kedvező magatartása épen jókor jött a nápolyi udvar fondorkodásainak ellensúlyozására. Ferdinánd király már ekkor nyíltan bevallotta a Sforzáknak, hogy Beatrix részére akarja megszerezni a magyar koronát; közölte velük azt a hamis közjogi elméletet is, a mivel a királyné igényeit a törvényesség színébe akarták burkolni. De Milanoban jobban voltak tájékozva a magyar államjog felől, s felismerték Ferdinánd király politikájának rugóit. A várt hatás nem következett be, s épen ily sikertelen maradt a nápolyi király az az ajánlata, hogy Blanka a nápolyi trónörökös fiához, a capuai herczeghez menjen nőűl.*
Trotti idézett jelentései, 1489 márczius 11. és ápril 9.
1489 elején Nagylucsei István boszniai püspök, a kincstartó rokona vitte meg Milanoba a Sziléziában aratott újabb diadalok hírét, melyek a sagani, münsterbergi és ölsi herczegségekkel gyarapították a Corvinra váró örökséget.
A tartomány meghódításában Mátyás lassú, de biztos eszközökkel haladt előre. Terjeszkedése s a tekintetet nem ismerő szigor, melylyel az egyes hűbéres fejedelmekkel elbánt, visszahatást szűlt s már 1487 nyarán szövetségbe egyesíté maga ellen az uralmukat féltő apró herczegeket. A mozgalom élén épen Mátyás egyik dédelgetett embere, János sagani herczeg állott, ki, miután a testvéréről reászállott sagani herczegséget jó pénzért a szász herczegeknek engedte át, Mátyás segítségével érvényesíté igényeit az utolsó glogaui herczeg örökségére. E segítség árát, mint fentebb láttuk, a király örökségi jogának szerződéses elismerése képezte. A herczeg most a szerződés kijátszásával három leányának akarta biztosítani tartományait, férjhez adva őket a münsterbergi herczeg, Podiebrad Henrik három fiához. S midőn alattvalói a hódolati esküt vejeitől megtagadták, a glogaui tanácsurakat elfogatta s börtönbe záratta. Ez 1488 elején történt. Mátyás az esetet nyilt támadásnak tekintve, még azon év tavaszán haddal támadta meg a sagani herczeget s Glogau vára két havi kitartó ostrom után november 18-án kaput nyitott a magyar sereg előtt. Deczember 26-án tették le a glogaui rendek a hódolati esküt Mátyásnak s Corvin Jánosnak; két nap múlva a sagani herczeg 20,000 forint végkielégítés fejében összes tartományairól lemondott. Hasonló sors érte szövetségesét, Podiebrad Henriket, és az agg ölsi herczeget, ki egy kisebb földterület jogtalan elfoglalásával vonta magára a király haragját. A sziléziai kisebb herczegek száma ötre olvadt le s a tartomány nagy része nemcsak névleg, de tényleg is a magyar királyt s fiát uralta. Ugyanekkor veszítették el Podiebrad Viktorin s a zagorjei grófok, a sziléziai mozgalom részesei, szlavóniai birtokaikat, melyeket Mátyás szintén Corvinnak adományozott.*
Mátyás 1488-iki sziléziai hadjáratáról lásd bővebben GRÜNHAGEN, i. m. 346. s köv. ll. A meghódított herczegségeket a magyar seregek Mátyás és Corvin János nevében vették birtokba. Annales Glogovienses (Script. Rerum Siles. X. k.) 58. 1.
A boszniai püspököt szívesen látták Milanoban s Lodovico herczeg megragadta az alkalmat, hogy bemutassa a Sforza-ház gazdagságát Mátyás követének.* Februárban új hírnök ismételte Lodovico előtt Mátyás ígéretét, hogy rövid idő múlva elküldi követeit a menyasszonyért. E hó elején úgy tudták Sforzáék, hogy Blanka tavaszszal, ápril végén indúl útnak új hazájába. Márczius utolsó napjaiban már biztos értesítést kaptak a felől, hogy a király egyik rokona – hihetőleg valamelyik Geréb – és a váradi püspök vezérlete alatt főpapokból és főurakból álló fényes követséget küld a szent atyához, mely Rómából visszatérve, 1000 lovas fedezete alatt fogja a menyasszonyt Friaulon keresztül Bécsbe kísérni.*
BONFINI, i. m. 509. l.
Trotti jelentései, 1489 február 28.
Az úti készületek, a menyasszonyi kelengye előállítása márczius és ápril hónapokban serényen foglalkoztatták a herczegi udvart. Gian-Galeazzo herczegnek Izabella nápolyi herczegnővel imént megtartott menyegzője kissé kiürítvén a kincstárt, Lodovico magas százalékra keresett 15,000 aranyat a milanoi bankházakban a hozomány kiegészítésére, melyből e kölcsön után már csak 40,000 arany hiányzott.* A magyar vendégek elfogadásának és elszállásolásának részletei, a kísérő küldöttség és a menyasszony udvari személyzetének megállapítása gondos megbeszélés tárgyát képezték; a rendezés Bartolomeo Chalco udvari titkár, messer Pietro da Gallarate és don Pietro Landriano tanácsosok kezébe volt letéve, kiket maga Bona herczegné és a milanói érsek támogattak tanácsaikkal. Lodovico herczeg Vigevanoból a legapróbb részletekig figyelemmel kísérte az előkészületeket, s ápril 3-án rendeletet adott ki, hogy a magyar követség tagjait nagyobb kitüntetés okáért ne a város polgárainál, hanem a herczegi udvarban szállásolják el s ellátásuk felől maguk az udvari asztalnokok gondoskodjanak.*
A kelengye kiállítása nagy gondot okozott, mert az ezüstneműk és ruhák készletét Gian-Galeazzo herczeg lakadalmánál használták fel. A hiány sürgős pótlására jó pénzért Godardo Panigardo vállalkozott Diplom. Emlékek, IV. k. 28. 1. A hozomány fejében Mátyás már 1488 elején 80,000 frtot várt Milanóból. CSÁNKI DEZSŐ, Mátyás udvara. Századok, 1883. 632. l.
Chalco február 28-án tudatta urával, hogy a kiséretül kiszemelt főurakat április elejére hívta Milanoba. Négy előkelő hölgy is ki lett jelölve a herczegnő elkisérésére: Madame Chriseida, s Filippo Visconti s Borella grófok és Pier-Giorgio Caimo nejei. A kiséret száma 600 főben állapíttatott meg. Az érsek figyelmeztette őket, hogy hosszú ruhákkal lássák el magukat, mert az itt divatos rövid ruhákat a magyar udvarnál nem szeretik. Arra is kell ügyelniök, hogy a nápolyi udvartól független embert állítsanak a herczegnő udvartartásának élére. Dipl. Eml. IV. k. 14., 27., 30, és 32. ll. Trotti jelentései, 1489 február 18. és 22.
A törekvést, hogy minden tekintetben méltókúl lépjenek föl úgy a herczegi család, mint Mátyás hatalmához, fokozták a Magyarországból érkezett tudósítások a fényről és pompáról, mit a magyar királyi udvar készül a menyegzői ünnepélyeken kifejteni.*
Dipl. Eml. IV. k. 30. 1.
Annál váratlanabbúl jött a hír, hogy Mátyás a menyegzőt szeptemberre halasztotta. Ez újabb késedelmet a magyar udvar az útazás nehézségeivel okolta meg. Az út Milanóból két ellenséges hatalom: Velencze és Frigyes császár területén vezetett keresztül. Mátyás a császár tengermelléki tartományainak elfoglalásával akarta előbb az útat szabaddá tenni a menyasszony előtt.* De egyéb okokból is szüksége volt a haladékra. Súlyosbodó betegsége a trónöröklés kérdésének mielőbbi megoldására ösztönzé, s e mellett a menyegző megtartása másodrendű jelentőséggel bírt. Mialatt a magyar seregek Friaul megszállására készültek, a köszvény által meggyötört király 1489 márczius 16-án elhagyta Bécset, s a királynéval és Jánossal Budára ment, hogy magyar nemzete körében láthasson nagy feladatához.
Trotti jelentései, 1489 ápril 22., május 11, és 16.
32.CORVIN JÁNOS GYŰRŰS PECSÉTJE.
