I.
I.
7. RADOSNYAI KASTÉLY.
Pázmány a gráczi egyetem philosophiai tanára. Tankönyve. Magyarországba küldetése. A kath. egyház állása Magyarországban. Pázmány hittérítői működése Kassán. Forgách Ferencz. Pázmány első irodalmi munkája. Pázmány a gráczi egyetem theologiai tanára. Tankönyve.
Két polemikus munkája. Pázmány Forgách prímás udvarában. Föllépése az 1608-ik évi országgyűlésen. Polemikus munkái 1609–1616. A Kalauz. Balásfy Tamás mint Pázmány munkatársa. Pázmány mint egyházi szónok.
Két polemikus munkája. Pázmány Forgách prímás udvarában. Föllépése az 1608-ik évi országgyűlésen. Polemikus munkái 1609–1616. A Kalauz. Balásfy Tamás mint Pázmány munkatársa. Pázmány mint egyházi szónok.
PÁZMÁNY Péter életének huszonhetedik évét érte el, mikor a hittudományi tanfolyam végeztével, a tudori fokozatot elnyerve és áldozó pappá szentelve, előtte a nyilvános tevékenység pályatere mégnyílt. Előjárói Gráczba rendelték. Itt Károly főherczeg a jezsuitáknak collegiumot, egyetemet, nevelő-intézetet és nyomdát állított föl, hogy közreműködésökkel, az ausztriai örökös tartományokban is már elhatalmasodott protestantismussal szemben, az ellenreformátiót meginditsa, melynek az ő saját fiában, Ferdinand főherezegben, a császári és a magyar korona örökösében, hitbuzgó vezért nevelt.
Pázmány kezdetben (1597) a nevelő-intézet tanulmányi felügyelőjének (studiorum praefectus) tisztét viselte. Teendői abban állottak, hogy az iskola falain – kívül, a növendékek erkölcseire, magaviseletére és tanulmányaira felügyelt, köztök a fegyelmet fönntartotta.* Már egy esztendő eltelte után, fontosabb állást foglalt el. Az egyetemen a bölcsészettudomány tanszéke bízatott rá.*
A jezsuiták központi levéltárában örzött iratokból, melyeket 1881-ben Rómában használtam.
Dr. PEINLICH Richard. Geschichte der Universität in Graz. A gráczi gymnasium 1870–2-ik évi programmjaiban.
A bölcsészet tanításában a jezsuiták nem hoztak be lényeges újítást. Átvették a középkori scholastika örökségét: Aquinói szent Tamásnak Aristoteles írataira támaszkodó rendszerét. Mindamellett a tanár előtt széles tér nyílt a tudomány fejlesztésére. A nagy görög bölcselőt méltán a világirodalom azon kitűnőségeihez számítják, kiknek munkái századok folyamán, mindig új meg új eredményekre vezethetik magyarázóikat.
8. GRÁCZ A XVII. SZÁZADBAN.
Pázmánynak sokkal önállóbb volt szelleme, hogysem valamelyik elődjének tankönyvét vette volna magyarázatai alapjáúl. A tananyagot maga dolgozta föl, saját tanulmányai nyomán írta meg az előadásaiban használt és tanítványainak kezeibe adott vezér-könyveket.
Három éven keresztűl a gondolkodástan, a természettan és az erkölcstan képezte előadásai tárgyát. Két rész fönmaradt munkáiból, melyekben a scholasztika fényoldalait: a szabatos definitiókat, éles megkülönböztetéseket, alapos érveléseket föltűntetve, árnyoldalait: a meddő vitatkozást és gyermekes szőrszálhasogatást kerülni tudta.
)
PÁZMÁNY PÉTER PHSYSICÁJÁNAK ELSŐ LAPJA.
(Pázmány saját kézirásáról, mely az egyetemi könyvtár tulajdona.)
9. A GRÁCZI EGYETEM A XVII. SZÁZADBAN.
És ezen dolgozatok önálló értékét az is bizonyítja, hogy szerzőjök négy évtized multával, fényes irodalmi pályája alkonyán, sajtó utján készült azokat közzétenni; kétségkívül oly czélból, hogy az általa alapított egyetemen tankönyvek gyanánt használtassanak.*
A budapesti egyetemi könyvtárban őriztetik PÁZMÁNY dialektikai és physikai tankönyveinek kézirata: Az előbbin föl van jegyezve, hogy PÁZMÁNY sajtó alá akarta adni és szándéka valósításában csak a halál akadályozta meg.
Előjáróinak hivatalos jelentései szerint, Pázmányban megvoltak mindazon tulajdonságok, melyek a tanári hivatás sikeres betöltésének föltételei.* De benső hajlamai és a viszonyok igényei más munkakörbe hívták: azon küzdtérre, melyen hazájában, szerencse által kisért zászlók alatt, hódításokhoz szokva, tömör sorokban állottak egyházának ellenségei.
A Gráczból Rómába küldött informáczió így hangzik: «Est ingenii boni et judicii, nec minoris sapientić, bene doctus, natura cholerica, ad docendum Philos, et Theol. aptus». (A jezsuiták központi levéltárának iratai.)
A Jézus-társaság körében kezdettől fogva azt a bölcs gyakorlatot követték, hogy a rendtagok képességeit és hajlamait megfigyelve, azokkal öszhangzó föladatokat tűztek ki részökre. Így történt Pázmánynyal is. Ha egész életét a tanszéken tölti, jelentékeny helyet biztosított volna magának a tudomány történetében, Ha pogány népek között kell vala hirdetnie a keresztény vallást, lelkesedéssel áldozta volna föl életét. De olyan korszakot-alkotó szolgálatokra, milyeneket szülőföldjén tett egyházának, sehol másutt nem lett volna képesitve. Itt az apostoli szellem buzgósága a hazafiúi érzés melegségében új és folytonos táplálékot talált.
