II.
II.
Eszerint Pázmány a nagy érdekekért, melyeknek fölkarolását életczéljáúl tekinté, nem csak lelkesűlni, de áldozatokat is tudott hozni. Az egyház és haza, a tudomány és nevelés, az emberi nyomor és szenvedés kimeríthetlennek találta bőkezűségét.
Jól tudta, hogy a tőpapok gazdag jövedelmeiknek kezelői, nem birtokosai; hogy az alapítók szándéka, az egyház szelleme, a lelkiismeret sugallata szerint mindazt, mi jövedelmeikből, állásukkal öszhangzó ellátásuk után, fönmarad, Isten dicsőségére, embertársaik javára tartoznak fordítani. « Magamról állíthatom, – irja érseki kormányzásának harmadik évében – hogy két éven át jövedelmeimnek egy harmadát sem fordítottam saját személyemre; két harmadánál sokkal többet szenteltem templomok építésére és ékesítésére; papnöveldék, collegiumok és szegényápoló házak alapítására; tanulók, koldusok, utazók és háznépem segélyezésére; ezt bevételeim és kiadásaim följegyzéseiből bárki előtt kimutathatom».*
«Vindicić» czímű 1620-iki röpiratában.
Sajnos, a könyvek, melyek ezen nagybecsű följegyzéseket tartalmazták, elvesztek; így bevételei és kiadásai felől nincsenek pontos adataink. Mindazáltal a hiányos részletek összeállítása is érdekes képet tár elénk.
1619. Nagyszombatban alapítandó két finövelde részére két házat vásárol, és hogy azokat a városi terhektől fölmentse, 600 forintot fizet.
Bécsben az alapítandó papnövelde részére házat vásárol 6000 forint árán.
1622. Körmöczön kolostort épít.
1623. 115,400 forintnyi alapítványt tett le a bécsi papnövelde részére.
1624. 4000 forinton új házat vásárol a bécsi papnöveldének.
A nagyszombati nemesi convictus épületét berendezi, föntartására évenkint (1630-ig) 5000 forintot fizet.
1625. Az oltári szentség tiszteletének emelésére 6000 forintnyi alapítványt tesz le.
1626. A pozsonyi collegium házát berendezi. A városi terhektől való fölmentése végett 500 forintot tesz le. A collegium alaptőkéje 50,000 ft. Ehez
1627. Újabban 50,000 frtot csatol. A római collegium növendékeinek útiköltségére 1333 aranyat küld alapítványúl Rómába.
Építi s berendezi az érsekújvári sz. Ferencz rend zárdáját és templomát.
Pozsonyban apáczákat telepít meg, házukat berendezi és őket segélyezi.
1629. Egyházmegyei czélokra 30,000 forintnyi alapítványokat tesz.
Az esztergomi káptalan által minden hónap első szombatján végzendő misére 3000 forintnyi alapítványt tett. 1630. A római Propaganda czéljaira 500 aranyat küld. A nagyszombati székesegyház restauratiójára 14,000 forintot költ.
Papnöveldei czélokra egy bécsi és egy nagyszombati házát ajánl föl.
1631. Berendezi a nagyszombati papnöveldét. Föntartására évenkint haláláig 2000 forintot fizet.
Alamizsnás sz. János mausoleumát 2000 ftnyi költséggel emeli.
Az örök lámpa föntartására a pozsonyi káptalani egyházban 1000 forintot alapít.
Pozsonyban létező nyomdáját a jezsuitáknak ajándékozza.
1632. A pozsonyi jezsuitáknak 1000 forintot ajándékoz.
1634. A nagyszombati sz. Ferenczrend kolostorának és templomának építésére 30,000 forintot fordít.
1635. Befejezi a pozsonyi collegium építését, melynek költségeihez 7500 forinttal és 1000 akó bor árával járúl. Ugyanekkor nagy költséggel építi a pozsonyi klarissa zárdát.
A nagyszombati főiskola alaptőkéjéhez 60,000 forintot készpénzben letesz, és átengedi a 40,000 forintról szóló császári kötelezvényt, melyet római útjának költségei fejében, II. Ferdinánd kiállított.
1636. A turóczi residentiában öt jezsuita ellátását vállalja magára.
A bécsi jezsuitáknak 100 tallért, a rómaiaknak 200 aranyat küld.
A nagyszombati collegium építkezéseire a 400 forintot jövedelmező liptói tizedeket adományozza.
A győri collegiumnak a lébényi apátság birtokai kiváltására 8000 forintot ajánl.
A bécsi papnöveldének 45,000 forintot ajándékoz.
1637. A nagyszombati nemesi convictus részére 10,000 forint értékű házat, kerttel, földekkel és 100 forintot készpénzben ajándékoz.
Végrendeletében kolostoroknak 1000 aranyat, 4000 forintot, 600 akó bort, 40 köböl buzát; – szegényeknek 1000 frtot hagyott.
A fönmaradó összeget pozsonyi papnövelde alapítására szentelte.
Ezen tételek összefoglalása mintegy hétszázezer forintnyi összeget tesz ki, melybe nem számítjuk a körmöczi, újvári sz.-ferenczrendű, a pozsonyi klarissa zárda építésre; ezek, úgy szintén a pozsonyi collegium, a nagyszombati papnövelde és nemesi convictus berendezésére, továbbá a királyi zászlók alá ismételve kiállított csapatok föntartására fordított költséget; végre a papnöveldei czélokra fölajánlott négy ház és a jezsuiták részére adományozott nyomda értékét. Ezen költségek és értékek meghatározására nincs alap. Mindamellett túlzás nélkűl fölvehetjük, hogy e költségek és értékek; a fönnebb említett összeget egy millió forintig egészítik ki.
A nagyobb alapítványok mellett, kisebb adakozásai szintén tekintélyes összegekre rúgnak. Az intézeteket, melyeket alapított, folytonosan segélyezte pénzzel és termesztményekkel. Bécsbe és a külföldre küldött papnövendékekért külön is fizetett.
És ki mondhatná meg, mennyit költött, a szerénység és szeretet leple alá rejtőzve, szegény papjainak és híveinek segélyezésére, a szenvedések és nélkülözések enyhítésére?
Azonban az egyházi czélok, a tudomány és jótékonyság nem merítették ki áldozatkészségét. Midőn a töröknek, vagy az erdélyi fejedelemnek támadásai veszélylvel fenyegették a hazát és trónt: jelentékeny csapatokat küldött a királyi zászlók alá. Gyakran tetemes áldozatokat hozott, hogy a királyi kincstár zavarán segítsen; csekély áron adta bérbe érseki tizedeit, árusította el gabonáját és borát; nem egyszer hitelt nyitott a kamarának.
A jótékonyság fejedelmi nyilatkozatai mellett, Pázmány képes volt családja hajdani fényének helyreállítása érdekében is nagy áldozatokat hozni. Azon meggyőződés vezethette, hogy ezzel hazájának is tesz szolgálatot. És az egyháznak sem törvényei, sem hagyományai nem tartották őt vissza attól, hogy a családi érzés sugallatait meghallgatva, érseki jövedelmeinek némi részét azok javára fordítsa, kiket a természet legszorosabb kötelékei csatolnak hozzá.
Egyetlen testvére GYÖRGY irányában mindig gyengéd szeretetet tanúsított. Mikor esztergomi érsekké lett és az ország főrendei élén foglalt helyet, öcscsét is föl akarta emelni; biharmegyei ősi birtokáról udvarába hívta meg, előkelő hölgyet szerezett néki nőűl,* és többször fontos megbízásokkal Bécsbe küldötte. Birtokot is készűlt számára vásárolni;* de előbb az egyházi élet sürgető igényeinek kívánt eleget tenni.
PÁZMÁMY György neje közel rokonságban állott a Balassák- és Kornisokhoz.
Ezt említi 1628-ik évi végrendeletében.
Pázmány György 1627 márczius első napján elhalálozott, és egyetlen fiút hagyott hátra. A prímás ekkor atyai gondossággal karolta föl a négy éves MIKLÓS érdekeit. Már néhány hónappal utóbb megvásárolta részére 38,000 forint árán a Kremsier közelében fekvő, hatezer hold kiterjedésű littenschitzi uradalmat, majd 1634-ben 56,000 tallér árán, szintén Morvában, a hét négyszög mérföldre kiterjedő wsetini uradalmat.*
A szerződések a prímási levéltárban és a brünni országos törvényszék levéltárában.
Azon föltünő tény, hogy morvaországi birtokokra esett választása, magyarázatát azon körülményben találja, hogy magyarországi uradalmak örök áron vásárlását, az ősiség lehetetlenné tette; a zálog- és beirvány jogczímekben pedig talán nem látott elég biztosságot. Emellett előnyösnek tarthatta, hogy családja a szomszéd tartományban menedéket bírjon, ha a Habsburg dynasztiához és a kath. egyházhoz ragaszkodó főurakat netalán a diadalmaskodó fölkelés vagy kültámadás újolag az országból távozásra kényszerítené.
A prímás megszerzé öccsének, a vagyon mellett, az előkelő rang kedvezéseit is. Kieszközölte II. Ferdinándnál, hogy ez Pázmány Miklóst úgy a « magyarországi mágnások vagy bárók » sorába, mint egyszersmind a cseh királyság «úri rendjébe» fölvette; minélfogva a grófi czímet viselhette.*
A magyar királyi adománylevél kelet nélküli fogalmazata az Országos Levéltárban, az 1636 ápril 23-ikán kelt cseh királyi adománylevél a prímási levéltárban.
Szellemi kiképeztetéséről akként gondoskodott, hogy tíz éves korában a gráczi gymnásiumba küldötte, majd a nagyszombati jezsuiták gondjaira bízta, és 1636 őszén, a német nyelv elsajátítása végett, Bécsbe bocsátotta.
Miklós gróf tizennégy esztendős volt, mikor bíboros nagybátyját a halál elragadta. Iskolai tanúlmányait, Püspöki János püspök felügyelete alatt, Olmüczben fejezte be. Mire nagyobb utazásokat tett külföldön. De életpályája nem igazolta a nevéhez fűződő reményeket. Nem tűnt ki semmiféle téren. Sőt nagybátyja emléke és szándékai iránt is kegyeletlenséget bizonyított.
A prímás végrendeletében úgy intézkedett, hogy a morvaországi birtokok mindig osztatlanúl és megterheltetés nélkűl, szálljanak az elsőszülöttre, és Miklós magtalan halála esetén rokonára Naményi Jánosra, ki a Pázmány nevét tartozzék fölvenni; ha pedig a család kihal, vagy a kath. egyháztól elpártol, a birtokok magvar papnövelde czéljaira szolgáljanak alapúl.*
A végrendelet PODHARICZKYnál
PÁZMÁNY PÉTER MELL-KERESZTJE.
Az esztergomi főegyházi kincstárban.
Pázmány Miklósnak nem volt figyermeke. De ő a birtokokat egymásután áruba bocsátotta, és végrendeletileg is akként intézkedett, hogy az ő hagyatékából magyarországi egyházi czélokra semmi sem szállott.
***
Pázmány miként a családjáról való gondoskodásban aristokratikus érzületeit érvényesítette, úgy ezeket udvartartása fényes berendezésében is kifejezésre juttatta.
Pozsonyi és nagyszombati palotái, sellyei és bars-szentkereszti nyárilakai a magvar főpapok és főurak kedvelt gyűlhelyei voltak. Pázmány, megfelelő díszszel tudta fogadni vendégeit. Asztaláról semmi sem hiányzott, mit a magyar főuri vendégszeretet nyújtani képes volt. Az ételeket ezüst tálakban hordották föl; híres borait, sopronyi ürmösét és tokaji aszuját ezüst serlegekből itták. Nemes gyümölcsöket, zamatos dinnyéket, koránérő törökországi őszibaraczkokat kertjei adtak, vadakat és az ínyenczek által keresett szarvasgombákat erdei, halakat tavai szolgáltattak.
Egyébként is gondoskodott vendégeinek szórakoztatásáról. Az ifjabbaknak megnyitotta vadakban gazdag erdőségeit, rendelkezésükre bocsátotta jó fajú lovait, melyeket saját méneseiben nevelt, agarait és sólymait, melyeknek beszerzésére gondot fordított. « Szerezz két agarat, jót»; parancsolja egyik udvarbírájának. És egy másiknak meghagyja: «Szerezz nekem sólymokat; kérd föl nevemben Majthényi Kristóf urat, fogasson részemre néhány sólymot».
Az öregebb és komolyabb urak bizonyára szívesen mulattak gazdag nagyszombati könyvtárában, mely az irodalom minden nevezetes termékével dicsekedett. Bécsből a papnövelde kormányzójának közvetítése által, időközönként nagy könyvszállítmányok érkeztek hozzá. Bécsből és Olaszországból rendesen megküldötték neki az írott hírlapokat. De könyvtárának legnagyobb díszt és megbecsűlhetlen értéket kölcsönöztek volna, ha terve sikerül, Mátyás király könyvtárának maradványai, melyeket Budavárában az enyészet fenyegetett. Harminczezer forintot ajánlott a budai basának; de a török szűkkeblüség megfosztotta a prímást és hazánkat is ama drága kincsektől.* Papi ékszerek és egyházi öltönyök szerzésében sem kímélte a pénzt, amiről mai napig fönmaradt drága mellkeresztjei és miseruhája tanúskodnak.*
TIMON, Purpura Pann. 264. l.
Egyik mellkereszt és egyik miseruha színes rajza a mellékelt ábrán látható.
Pázmány nagyszámú szolgaszemélyzetet kényszerűlt tartani. Mikor káptalani statutumok a pozsonyi és szepesi kanonokoknak kötelességökké tették, hogy mindegyik legalább két-három férficselédet tartson, kik az oltárnál és asztalnál szolgálják, utazásaikban kisérjék: következtetni lehet, mennyivel követelőbb volt ama kor az ország legelső főpapja irányában?
