III.
III.
A pályaválasztás. Nagybátyja befolyása. Az udvarnál kap hivatalt. Hivatali működésének legrégibb nyomai. Iktatói jegye a királyi könyvekbe bevezetett okleveleken. A levéltárőri állás e korban. Werbőczi mint levéltárőr. A királyi törvényszék jegyzője (curiae regiae notarius) lesz. Állásának fontossága. Résztvesz az 1486-iki országgyűlési végzemény szerkesztésében. Mátyás király törvényhozói tervei. A «Constitutio regni Hung.» bevezetése.
HÁROM út közül választhatott Werbőczi, mikor 1480-ban főiskolai tanulmányait befejezte: a megyei hivatal, az ügyvédkedés és a királyi szolgálat között. Az utóbbira esett választása. Kétségkivül nagybátyjának volt erre döntő befolyása. János deák ugyanis ekkor az ország egyik leghatalmasabb zászlósura, Báthori István országbíró és erdélyi vajda szolgálatában állott.* Az ő pártfogása könnyen szerezhetett unokaöccsének az udvarnál hivatalt. Egyébiránt lehetséges az is, hogy a fiatal Werbőczi Pozsonyban magára vonta az egyetem kanczellárjának, Schönberg György prépostnak, Mátyás egyik kiváló diplomatájának figyelmét és ez nyitotta meg előtte a hivatali pálya sorompóit.
Ezt tudjuk Werbőczi Jánosnak 1483 augusztus 19-ikén Báthori István nevében kiadott rendeletéből. Történelmi Tár. 1897-ik évfolyam. 507. l.
Mikor 1817-ben, Werbőczi jogkönyve kinyomatásának háromszázados évfordulóján, Horvát István okmánytárt bocsátott közre, mely Werbőczi életére vonatkozó emlékeket tartalmaz, 1498-ból közölte a legrégibbet.*
E sorok irója is 1876-ban, a «Századok» hasábjain megjelent tanulmányában. (Werbőczi István a mohácsi vész előtt.)
A magyar országos levéltár mohácsi vész előtti gazdag oklevélkészletének chronologiai rendben történt elhelyezése, – mely a történetbúvár munkáját tetemesen megkönnyíti – lehetővé tette, hogy tizenöt évvel korábban – akadhattunk Werbőczi nyomára. Az 1483-ik év január 8-áról kiállított négy királyi oklevél áll rendelkezésünkre,* melyeknek hátsó oldalán ugyanazon kéztől eredő majdnem egészen azonos feljegyzés látható:
18522., 18671., 334222., 33435. számok alatt őriztetnek az Országos Levéltár diplomatikai osztályában.
Rta folio 527 p. M. Sth. de W. cons.
Rta folio 527 p. M. Sth, de W. consrem.
Rta folio 528 p. M. Sthn. de W. consrem.
Rta folio 533 P. M. Sth. de W. cons.
5. WERBÖCZI IKTATÓI JEGYE EGY 1483-BAN KELT OKLEVÉL HÁTLAPJÁN.*
Werbőczi iktatói jegye két 1483-ban kelt oklevél hátlapján az Országos Levéltár diplomatikai osztályában 33432 és 33435 sz. a. van
6. WERBŐCZI IKTATÓI JEGYE EGY 1483-BAN KELT OKLEVÉL HÁTLAPJÁN.
Értelme a következő: «Registrata folio… per magistrum Stephanum de Werbőcz conservatorem.» «Beiktattatott a… lapra, Werbőczi István mester levéltárőr által» (a királyi könyvbe.)
A pápai kanczellária példájára meghonosított gyakorlat szerint, miként más fejedelmi udvaroknál, úgy Magyarországban is a királyi adomány- és kiváltságleveleket az úgynevezett királyi könyvekbe (liber regius) iktatták be. Ezek a királyi kanczelláriában őriztettek, és egy levéltárőr felügyeletére voltak bízva, a ki a beiktatás foganatosítása után az illető oklevélre rájegyezte, hogy a királyi könyv melyik lapjára van beiktatva, a mi az oklevél hitelességének egyik biztosítéka volt.
A levéltárőr állása e szerint a megbízhatóság kiváló mértékét követelte. Rendesen lépcsőül szolgált magasabb hivatalokra. Kemedi Péterből (1462–68) királyi titkár, Szegedi Lukácsból egri prépost (1480), királyi személynök, majd zágrábi püspök, Horváth Ádámból (1482) itélőmester lett.*
HAJNIK IMRE: «A királyi könyvek»-ről becses tanulmányt bocsátott közre az Akadémia értekezései során.
7. HORVÁTH ÁDÁM IKTATÓI JEGYE EGY 1482-BEN KELT OKLEVÉL HÁTLAPJÁN.*
Horváth Ádám iktatói jegye ugyanott a 26,435. számú oklevélen. Olvasása: R(egistra)ta folio cccccj-o p(er) M(a)g(ist)rum Adam cons(ervatorem).
Az utóbbi, Werbőczi közvetlen előde, 1482 október 4-én fordúl elő utolszor mint levéltárőr.* Így tehát megállapíthatjuk, hogy ezen nap és 1483 január 8-ika között vette át Werbőczi a királyi könyv gondozását.
Az Országos Levéltár 26435. számú oklevelén.
Hogy ezen feladaton kivül a levéltárőrre még milyen más teendők voltak bizva, nem határozhatjuk meg.*
HAJNIK, II. l.
)
AZ 1505-IKI RÁKOSI VÉGZÉS KEZDŐ SORAI.
Az 1505 október 14-én kelt rákosi végzés eredeti okirata a bécsi állami levéltárban őriztetik.*
Nos Thomas tituli Sancti Martini in…| presbiter cardinalis Strigoniensis et Gregorius de Frangapanibus, Colocensis et Bachiensis ecclesiarum canonice unitarum archiepi…| Stephanus Nittriensis episcopi et Johannes Orzag electus Sirmiensis ecclesiarum prelati ac Bartholomeus prior Aurane, comes Dubicen…| de Bozyn, iudex curie regie ac waywoda Transsilvanus, Johannes de Zapolya comes perpetuus terre Scepusiensis, dux Laurentin…| Georgius de Bathor agazonum, Michael de Palocz pincernarum et Johannes Podmanyczky de Podmanyn cubiculariorum regal…| Rascie despotus, Stephanus de Thelegd thezaurarius regius, Johannes Bebek de Pelsewcz, Georgius Dragfy de Belthewk, Thomas…| comes de Merzyn, Andreas Both de Bayna et Franciscus Balassa de Gyarmat regnorum Dalmatie, Croacie et Sclavonie ba…| de Chaak. Johannes Banffy de Lossoncz barones, necnon Barnabas Belay Zewriniensis, Georgius More de Chwla Nandoralbensis…| Pakos, Martinus Czobor de Czoborzenthmihal, Michael de Zob, Paulus de Magh vicepalatinus, Lodouicus Zerechen de…| Matheus de Mezewgyam et Franciscus de Marocha personalis presentie regie maiestatis prothonotarii, necnon Michael, Em…| de Albes, Nicolaus Zekel de Kewend, Ladislaus de Kiswarda, Nicolaus Haghmasy de Beregzo, Albertus de Pakos, item Stephan…| Georgius Orbonaz de Krassofew, Leonardus Dacho de Ewr, de Baranya, Stephanus de Korothna, Johannes Fanchy de Gordwa…| Nicolaus de Morga Tholnensis, Thomas de Arthand, Nicolaus de Thorda, Michael de Thold, Johannes de Bayon, Nicolaus d…| Franciscus de Essegwar, Georgius de Hossywthoth, Lazarus de Hathhalom, Johannes de Ayka Wesprimiensis, Stephanus Chaky…| Johannes Meghy sedis Solth, Johannes Balogy de Fywr, Johannes Was de Wasdynnye Komaromiensis, Clemens Rosen Th.…| de Markosfalwa, Georgius Therney Scepusiensis, Gregorius Forgach de Gymes, Benedictus de Thapolchan, Michael de Salgo, Nic…| Newgradiensis, Paulus de Kowar, Georgius Moczkos de Nyenye, Ladislaus de Chehy, Johannes Bakos de Osgyan Honthensis, Nicol…| Bazthe Strigoniensis, Johannes et Dominicus de Pazthoh, Gallus de Bellyen Hewesiensis, Johannes de Chytnek, Nicolaus Lo…| Bethlenfalwa, Ladislaus de Fanchal Abawywariensis, Christoforus de Pan, Georgius de Chap Zempliniensis, Matheus de Zwy…| de Darocz de Bereg, Georgius de Wyhel, Nicolaus de Bewken de Wgocha, Johannes Gethees, Johannes Berthway Maromo…| de Iloswa de Krazna, Melchior de Parlag, Clemens Dersy de Pethry de Zabolch, Sebastianus et Petrus Abranffy de G…| Andreas Horwath de Zarand, Anthonius Dersy de Pethry de Zarand, Bartholomeus Pathochy de Kechkemeth, Petrus de…|
Kétségkivül nemcsak a királyi könyvek, hanem a királyi kanczelláriának egész levéltára állottak felügyelete alatt. Így azután szükségkép jelentékeny tényezővé lett Werbőczi szellemi fejlődésében a levéltárőri állás, mely bő alkalmat nyujtott neki, hogy a köz- és magánjogi intézmények alakulásával megismerkedjék és elsajátítsa a magyarországi jog elvei- és szellemének alapos ismeretét, a melyhez hasonlóval kevesen dicsekedhettek. Nem lehet meglepő, ha később olyan okiratokra hivatkozik, a melyeknek emlékezetét csak ő tartotta fenn.*
Ilyen példáúl a constanzi zsinatnak a magyar király kegyúri jogai tárgyában kibocsátott bullája, melyről más történeti emlékek hallgatnak.
Hogy mennyi ideig őrködött Werbőczi a királyi levéltár fölött, nem tudjuk. 1483 május 5-én és 1484 junius 29-én még ő, ellenben 1486 január 28-án már utódja, Márton prépost fordúl elő mint levéltárőr.*
Az első oklevél az Országos Levéltárban 18804. szám alatt, a második a M. N. Múzeumban, a harmadik az Országos levéltárban 1911. szám alatt őriztetik.
Hasonlóképen nem határozhatjuk meg, hogy a levéltárból közvetlenül milyen hivatalra lépett át. 1484 junius 29-ike után több mint nyolcz esztendőn át nem akadunk nyomára. 1492 november 1-én Báthori István országbíró a váczi káptalant felszólítja, hogy kiküldendő embere által a Szentgyörgyi grófok ellen Pozsonymegyében bizonyos vizsgálatot végezzen és a következő évben a királyi törvényszék tavaszi ülésszakában jelentését mutassa be. Az oklevél alján Werbőczi sajátkezűleg feljegyzé, hogy ő az ügyet a felperesek (Nagylucsei Balázs és János) megkeresésére a királyi személynök törvényszékéhez tette át.*
«Transmissa in personalem presenciam regie maiestatis ad peticionem a(ctoris) per Werbeczy.» Az Országos Levéltárban 19910. szám alatt.
Ez a jegyzet arra utal, hogy Werbőczi ekkor a királyi törvényszék jegyzője (curiae regiae notarius) volt, a minek legelőször egy 1498-ik évi oklevélben találjuk czímezve.
És valószínű, hogy ebben a minőségben működött azóta, hogy 1484-ben vagy a következő évben a levéltárőri hivataltól búcsút vett.
A királyi törvényszéknél több jegyző volt alkalmazva, kik nemcsak az irodai munkát végezték, hanem különféle királyi megbizásokat nyertek és küldetésekben jártak el.*
Tanuskodik erről egy 1492 novemher 6-ikán kelt királyi rendelet a M. Nemzeti Múzeum levéltárában.
Közvetlen főnökük a királyi személynök volt. Werbőczi hivatalba lépése idején Karai László budai prépost, az első magyarországi nyomda létesítője, majd kevéssel utóbb Drági Tamás, Mátyás egyik bizalmas tanácsosa, viselték a személynöki tisztet. Mindketten bizonyára kellően méltányolták azon kiváló tehetségeket és azt a kivételes jogtudományi képzettséget, a mikkel Werbőczi dicsekedhetett és azokhoz mérték a feladatokat is, a melyeknek megoldásában közreműködését igénybe vették.
8. WERBŐCZI JEGYZETE AZ ORSZ. LEVÉLTÁR EGY OKLEVELÉN.*
Werbőczi jegyzete az Országos Levéltár 19910. számú oklevelén. Olvasása a 17. lap 3-ik jegyzetében.
Ezek között a legfontosabb volt az 1486-ik évi országgyűlési végzemény, melynek szerkesztésében munkatársúl hivták meg.
Mátyás király az 1485-ik év őszén, Bécs megvívása után, a magyarországi jogélet, különösen a perjog terén elharapózott visszaélések megszüntetése végett, nagyobb jelentőségű törvényhozói alkotást tervezett. Udvari történetirója, Bonfin, érdemesnek találta följegyezni róla, hogy ez ügyben beható tanácskozásokat folytatott legbizalmasabb embereivel: a váradi és győri püspökökkel, Zápolyai Imrével és Drági Tamással.
Az a mű, a mit az 1486 első napjaiban tartott országgyűlés elé terjesztett, lényegesen elüt a megelőző országgyűlések végzeményeitől, melyek a pillanatnyi szükségletek kielégítésére szorítkoztak. Amaz a szokás és gyakorlat által régtől fogva szentesített intézkedéseket először foglal irásba; másokat, melyek károsaknak bizonyúltak, megszüntet. Valóságos codificationalis kisérlet, melynél a bizanczi nagy jogászok példája lebegett a szerzők szemei előtt: mind abban az óhajtásban, hogy a rendelkezések «örök időkre» érvényeseknek tekintendők; mind pedig az ünnepélyes hangban, melyen a bevezetés megszólal.
«Illő – így beszél Mátyás – hogy a királyok és fejedelmek, kik felsőbb rendelésből a legmagasabb méltóság őrhelyét foglalják el, nemcsak a hadviselésben, hanem a törvényalkotás terén is kitüntessék magokat; illő, hogy alattvalóik kormányzásában inkább a helyes és állandó intézmények erejét, minta korlátlan hatalom vagy a kárhozatos visszaélések keménységét érvényesítsék. Ezért, a mióta Isten nagy és váratlan kegyelméből, gondviselése kimagyarázhatatlan rendeléséből, a királyi méltóság magaslatára érdemtelenül fölemeltettünk: szüntelenül főképen azzal a gondolattal foglalkoztunk, hogy a rendetlenségeket és visszaéléseket, a mik az igazság kiszolgáltatásában elődeink és a mi uralkodásunk alatt elhatalmasodtak, megszüntessük, kiírtsuk; továbbá, hogy üdvös és állandó intézkedéseink az Üdvözítő dicsőségére, a mi személyünk és országunk díszének, javának, nyugalmának biztosítására szolgáljanak, örök időkön át irott törvények gyanánt alkalmaztassanak úgy, hogy azokat ezentúl idők multával megváltoztatni, a mint ekkorig az új király trónralépténél történt, ne lehessen.»
Ez a bevezetés és a végzemény számos czikke szembetünően magukon viselik Werbőczi elméjének és tollának sajátságait, a melyekkel jogkönyvében és egyéb irataiban találkozunk, a melyek között legjellemzőbb: a római jog és a magyarországi intézmények szellemének teljes harmoniája.*
DELL’ ADAMI REZSŐ: «Az anyagi magyar magánjog codificatiója» czímű munkájában (121) figyelmeztetett arra, hogy az 1486-ik évi végzemény «a legisták befolyásának» nyomait viseli magán és a bevezetés nem más, mint másolata egy justinianusi constitutiónak, mely 533-ban hirdettetett ki. – Hogy Werbőczinek az 1486-iki végzemény szerkesztésében része volt, arra utal Hármaskönyve I. részének XXX. czíme, melyben ezen végzemény mellett lándzsát tör az 1492-ik évi végzeménynyel szemben.
