III.
III.
Werbőczi második konstantinápolyi követsége. Sikere. Laszki műveleteinek meghiusulása. Buda ostroma. Werbőczi mint Budavár főparancsnoka. János Zsigmondot a szultán pártfogásába fogadja.
AZ ELFOGADOTT politikai programm szempontjából a konstantinápolyi követség most még nagyobb fontosságot nyert. Werbőczi nem vette vissza János királynak adott igéretét. Frater György és társai sem vonták meg tőle bizodalmukat; csakhogy társúl rendelték melléje Eszéki János pécsi püspököt.*
Frater György és Petrovics Péter már julius 23-ikán értesítik a lengyel királyt arról, hogy Werbőczi és Eszéki Konstantinápolyba küldetnek, János fia részére a királyság birtokában való megerősítés kieszközlése végett.
Arról, hogy kik és hányan képezték kíséretüket, nincs tudomásunk. Verancsics Antal királyi titkár és erdélyi prépost azzal a kéréssel fordult Werbőczihez, hogy fogadja útitársúl öccsét, Mihályt.* Kérése azonban nem teljesült.*
Julius 6-ikán. Munkái, VI. 110.
Ezt Verancsics Antalnak öcscséhez írt leveleiből tudjuk.
Nagy pénzösszeget vittek magukkal, (melyet egykorú jelentések ötvenezer és százezer arany forintra tesznek) továbbá tíz arany és száz ezüst serleget, úgyszintén drága szöveteket ajándékúl a szultán és a befolyásos basák számára.*
BUCHHOLTZ, V. 126. és Rorario 1540 szeptember 20-iki jelentése. ÓVÁRI. 113.
Még mielőtt János király tetemét a székesfehérvári sírboltba elhelyezték, ők azonnal útra keltek. De Lippán megállapodtak. Nem lévén biztosak affelől, vajjon Konstantinápolyban barátságos fogadtatásra számíthatnak-e, futárt küldöttek előre, ki nekik menedéklevelet hozzon. Frater György erről értesülvén, felszólította őket, hogy ne késsenek. Ennek következtében a menedéklevelet be nem várva folytatták útjokat.*
Ezt Rorario idézett jelentéséből tudjuk.
Szeptember vége felé érkeztek a török fővárosba. Itt úgy léptek föl, mint János király küldöttei. Fogadtatásuk alkalmával az erdélyi lázadással és uralkodójuk betegségével mentegetvén a követség késő megjelenését, az elhunyt király következő üzenetét adták elő: «Miután a szultánnak köszönheti Magyarország trónját, most sírja szélén háláját tolmácsolja a pártfogásért, a melyben őt részesítette és mivel országát azon módon, a mint ő birtokolta, fiára kívánja hagyni, kéri a szultánt, adja ehhez beleegyezését és vegye a gyermeket az ő hatalmas pártfogása alá.»*
Verancsics 1540 julius 26-ikán kelt levelében írja, hogy ilyen utasítással voltak ellátva. Munkái, VI. 115.
107. GYÖRGY BARÁT PECSÉTJE.*
György barát pecsétje Morelli Gusztáv fametszete az Országos Levéltár eredetijéről. A czímerpaizs felett levő betük: F.(rater) G.(eorgius).
A jelentékeny pénzösszeg és az értékes ajándékok hatását jelentékenyen előmozdította a franczia követ, a ki a császárral háborút viselő uralkodójának megbízásából buzgó tevékenységet fejtett ki, hogy János király fiának elismerését kieszközölve a Habsburg-dinasztiára csapást mérjen.
Ekkor október elején tudósítás jött, hogy Ferdinánd királynak a portára küldött követe útban van; a szultán be akarta megérkezését várni, hogy ajánlatait fontolóra vegye.*
Ezt Laszki Jeromosnak, Ferdinánd portai követének naplójából tudjuk. Kiadta GÉVAY, Urkunden, IX. 102.
Azonban csakhamar fordulatot idézett elő az a hír, hogy Ferdinánd sereget indított Buda elfoglalására. Ezt a tényt kizsákmányolták a Habsburgház ellenségei.
Október 17-ikén a szultán kimondotta a döntő szót. Werbőczi és Eszéki a következő rövid jelentéssel értesítik az elért eredmény felől a tanácsosokat: «Tudják meg uraságtok, hogy ellenfeleink érvéinek megczáfolása után, a jóságos Isten segítségével, összes előterjesztéseinkre a leghatalmasabb császártól megkaptuk az óhajtott választ. Boldog emlékezetű legkegyelmesebb urunk fiát a felséges császár az atyai trón birtokában, a teljes joghatósággal, Magyarország és Erdély egész területén meghagyta.* Hisszük, hogy holnap bucsúfogadtatásra fogunk előtte megjelenni és holnapután, Isten nevében innen elútazhatunk. Minden egyebet visszaérkezésünk után fognak tőlünk megérteni uraságtok.»*
«Natum felicis memorie domini nostri clementissimi in solio paterno, cum tota jurisdictione, in omnibus terminis Ungarie et Transilvanie per eius maiestatem relictum esse.»
Eredetije az Országos Levéltárban. Kiadta HORVÁT, 288.
Néhány nappal ezen levél megírása után elútaztak. Török és franczia jóakaróik siettették távozásukat, hogy Ferdinánd követe, mikor megérkezik, visszavonhatatlanúl bevégzett tény előtt álljon.*
Ezt Laszki említi, i. h. 102.
Ez a követ Laszki Jeromos volt, ki a pózeni béketárgyalások idején árulóvá lett és Ferdinánd szolgálatába lépett. Most egyebek között Werbőczihez és Eszékihez intézett királyi megbízó leveleket is hozott magával; valószínűleg a végből, hogy az ő megnyerésükre kísérletet tehessen.*
Az 1540 augusztus 23-ikán kelt iratokat kiadta GÉVAY, IX. 83.
A portán tett előterjesztésére azt a választ kapta, hogy a szultán adott szava által már le van kötve. Azonban ennek daczára nem csüggedett. Azzal állott elő, hogy a magyar követek János király tanácsosaitól kiállított megbízólevelet mutattak be; már pedig ő biztos tudomással bír affelől, hogy többen a tanácsosok közül ellenezték a követek küldetését a portára; így tehát a szultán «fel van – úgymond – jogosítva arra, hogy a követeket letartóztassa és az országot Ferdinándnak engedje át». Hogy szavainak súlyt kölcsönözzön, uralkodója nevében egy millió forintot ajánlott föl az ország átengedéseért.
Azonban kifogásaira semmit sem adtak, ajánlatát elutasították, sőt őt tartóztatták le és csak a következő év nyarán bocsátották szabadon.*
Laszki naplója, 105. és kk. ll.
Werbőczi és Eszéki az 1514-ik év január havában érkeztek meg Magyarországba.*
Verancsics feljegyzése szerint «farsangban» jöttek meg. Munkái, II. 45.
Távollétük alatt Frater György és Petrovics Péter átvették a csecsemő János Zsigmond fölött a gyámságot és János király országának kormányát. Ferdinánd felhívását, hogy a váradi békekötés hajtassék végre, határozottan elutasították. Erre Fels Lénárd vezérlete alatt álló német sereg vette ostrom alá Budavárát, hol a királyné, fiával és a kormányzókkal tartózkodott; azonban felmentő török had közeledésére az ostrommal fölhagyott és visszavonult. Ferdinánd csakhamar február közepe táján, Roggendorf Vilmos vezérlete alatt, még jelentékenyebb haderőt küldött Magyarországba.
Ekkor a portán kiküzdött siker daczára, a magyar tanácsosok körében újból felmerült a Ferdinánddal való kibékülés óhajtása. Ezt hathatósan élesztette Izabella királyné, ki Frater György önkényes, erőszakos eljárásától sértve érezvén magát, zsarnokságától szabadulni vágyott.
Werbőczi, valószínűleg ugyanezen ok befolyása alatt, szintén a belső béke helyreállításának megkisérlése érdekében szólalt föl, sőt erre vállalkozott.
A Roggendorf táborában levő Réwai Ferencz, nádori helytartó, Ferdinánd egyik legbefolyásosabb tanácsosa közbenjárását kívánta igénybe venni. A tábornoktól menedéklevelet eszközölt ki a maga és Sulyok Balázs részére a végből, hogy Réwait felkereshessék *
Az 1541 február 24-ikén, a nagymegyeri táborban kiállított menedéklevél HORVÁTnál. 289.
Azonban ez a találkozás vagy nem jött létre, vagy eredménytelen maradt.
Roggendorf folytatta előnyomulását és miután egy török hadat szétvert, május 1-én Budát vívni kezdette.
108. JÁNOS ZSIGMOND ÉRME.*
János Zsigmond érme egyoldalú bronzérem a Magyar Nemzeti Múzeum nummismatikai gyűjteményében. Körírata: IOHANNES × SIGISMVNDVS × D(ei) × G(ratia) × REX × VNG(arie) ×.
Werbőczi ekkor a békés remények meghiúsulása után, a fegyvert vette kezébe. Ő és Pöstyéni Gergely országbíró bízattak meg Budavára főparancsnokságával* és nagy erélylyel intézték a védelmet, míg fölmentésükre maga a szultán nagy sereg élén érkezvén, közeledésének hírére Roggendorf augusztus 21-ikén fölhagyott az ostrommal és hadait a Dunán vert hídon a túlsó partra indította; azonban a budai őrség rájuk ütött és a véres küzdelemben mintegy hétezer németet konczolt föl. Öt nappal utóbb Szolimán Budavára alatt állott és azt az óhajtását fejezte ki, hogy színe elé hozassék a csecsemő királyfi.
Verancsics feljegyzése. Munkái, I. 107.
Izabella félt, hogy gyermekét Konstantinápolyba viszik; azonban Werbőczi őt és a tanácsosokat meggyőzte arról, hogy a szultán kívánságát teljesíteni kell. Azt hirdette, hogy bízni kell Szolimánban, kinek – úgymond – őszinte jóindulatát a magyarok és a királyfi iránt jól ismeri.*
Verancsics Munkái, I. 186.
Augusztus 29-ikén (1541) – a mohácsi csata tizenötödik évfordulóján – mutatták be a tanácsosok hódolatukat és egy esztendős fejedelmüket a szultánnak, a ki őket kegyelméről biztosítva rövid kihallgatás után elbocsátotta.*
Török Bálint kivételével, a kit fogságba tartott.
Azonban ugyanekkor török katonák vonultak Budavárába, melyet a szultán részére foglaltak el; majd a következő napokban a templomokat mecsetekké alakították át, a lakosság nagy részét kiűzték. Szeptember 2-ikán a szultán a királyi palotában szállott meg; Izabellát pedig utasította, hogy fiával és tanácsosaival Erdélybe tegye át székhelyét; egyúttal akképen rendelkezett, hogy Magyarországnak a Tiszán túl fekvő része és Erdély, négy vár kivételével, János Zsigmondé legyen, ki évi tízezer arany hűbéradót fizessen. A János királyt uraló területnek többi részét saját közvetlen kormánya alatt tartotta meg.
109. IZABELLA KIRÁLYNÉ.*
Izabella királyné arczképe Kranach Lukács egykorú festménye a herczeg Czartoryski-múzeumban, Krakóban. Fénykép után.
