Népies viselet. Kun női viselet.
Népies viselet. Kun női viselet.
A népies és kun női viseletre a Képes Krónika szolgáltat egy példát. A hunok bejövetelét ábrázoló képen két szolganőt látunk, egyik zöld, másik vörös szinű köntöst visel, melynél (a vörös ruhásnál) jellemző a jobb kézfőn túl terjedő hosszú ruhaújj; fejükön fehér vászonkendő van, mely majdnem sarkig ér. A magyarok bejövetelének képén több női alak fordul elő, köztük gyermekeiket hátukon vivő anyák, kiknek feje szintén fehér vászonkendővel van bekötve s vállukon sárga vagy szürke szinü nagy kendőt viselnek. Ugyanitt látunk egy leányt is hajadon fővel, piros ruháját a mell közepén boglár fogja össze, felső köntösének újja a könyökig fel van hasítva s lelóg, a könyöktől fogva az alsó köntös kézfejig érő szűk újja is látszik. Ugyanilyen annak a nőnek a ruhaújja, a ki az idegen népek bejövetelének csoportozatánál a kun viseletü férfi mögött ül a nyeregben; lábát is eltakaró formátlan hosszú fehér köntöse ugyanolyan vágású, minő a kun felöltői, a jobb válltól rézsut megy balfelé s már a hónalj alatt érinti a baloldalt. Fején mindkét oldalt kicsúcsosodó sapkaszerű lapos főkötőt visel, mely két vagy három zsinórral van az álla alatt megkötve. Egészben véve hasonló ehhez annak a nőnek a viselete, a kit a Kun László korabeli tatár betörés képén tüntet föl, csakhogy itt fátyolféle kendő is látható a nyak köré csavarva, melynek régi bessenyő-kun neve a hétfalusi csángó barancsik szóban maradt fenn; a felső ruha szine sárga, a szúk újju alsó ruháé zöld. A Képes Krónika szerint ez tatár nő s igy a kun és tatár női viselet egyforma volna. De Rubruquis szerint a tatár nők főkötője egészen más volt. «Az asszonyok – mondja – fakéregből vagy más igen könnyű anyagból készült fejdíszt hordanak, mely hengeralakú s két kézzel átfogható; magassága azonban van egy röfnyi, tetején négyszögletes, mint valami oszlopfej. E fejdísz, mely belül üres, selyemmel vagy más értékes kelmével vonják be, fönt pedig fénylő tollakkal és ékkövekkel díszítik s tetejébe pávatollakat szúrnak.»*
Az itt említett, de tábláinkon nem közölt képeket l. Millen magy. tört. I. 103. II. 570. Arch. Ért. VII. 1887. 201. Boncz Ö. Vázl. a magy. visel. tört. 40. – Rubruquist l. Bróziknál: Középkori ázsiai utazók. 22. l. – A hétfalusi «baráncsik.» (selyem fátyol kendő) a. m. ozmanli: borundsuk, csagataj: böründsük. Patrubány L. M. Nyelvőr. 1882. 17–18. l.
