17. sz., április 24. POLITIKAI SZEMLE
17. sz., április 24.
POLITIKAI SZEMLE
POLITIKAI SZEMLE
A lefolyt hét politikai medrében legtöbb vizet zavart a lapunk múlt számában is említett azon rendetlenség, melyet Kerkápolyi miniszter után találtak. Ez volt a hírlapok vezércikkeinek és a politizálási pletyka kedvenc, de szomorú tárgya. Már azon aggályos hír is keringett, hogy Ghyczy maga is lemondott a reményről, az ország pénzviszonyait jobb karba helyezni. S ezt leginkább konzervatív sennyeysták hirdették gúnyos és öntelt arccal. Ez azonban szerencsére nem igaz. Ghyczy nem vesztette el reményét a jövőre nézve, s nekünk sincs okunk elveszteni reményeinket Ghiczyre nézve. Mindenesetre nagy érdekeltséggel nézünk eléje működésének, s sokat helyezünk annak sikerüléséhez azon körülményre, milyen állást fog elfoglalni egy önálló magyar nemzeti bank létesítésének közóhajával szemben, mert csakugyan minden azt igazolta eddig, hogy önálló bank nélkül sohasem mehetünk semmire.
Az, hogy Ghyczy mindjárt kölcsönnel kezdi sivár pályáját, nem ok aggodalomra, mert hisz semmiből csak az isten volt képes teremteni a világot – s embertől emberfölöttit várni nem lehet.
Az országgyűlés a lefolyt napokban elfogadta a közjegyzőségről szóló javaslatot, melynek főbb pontjait már régebben ismertettük. Ennek letárgyalása után az ügyvédséget fogják szabályozni, amire szintén nagy a szükség, mivel e kaszt egy idő óta annyira elszaporodott, s annyit és sok olyat enged meg magának (tisztelet a kivételnek), ami éppen nem hivatásuk. A mai állapotában az ügyvédség úgy tűnik fel, mint a perlekedő felek lenyúzásának furfangos mestersége, s aki ügyvéd kezére kerül, már előre keresztet vet magára. A tárgyalásra kerülő javaslat fő irányelvei mindenekelőtt még jobban megnehezíteni az ügyvédek szaporodását azáltal, hogy több tanulmányt s kétévi gyakorlat helyett négy évit követel. Eszerint húsz teljes évig fog kelleni tanulni annak, ki ügyvédi pályára vetemedik. Másodszor meg lesz határozva, hogy egy törvényszék területén hány ügyvéd működhet, azon túl nem szabad többnek, mi által elérhető lesz, hogy amennyiben kevesebb lesz az ügyvéd, több lesz a pörük, minélfogva becsületes, egyenes úton is megélhetnek valamennyien, nem levén kénytelenek a szükség nyomása alatt szép hivatásukat ahelyett, hogy az emberek hasznára fordítanák, azok megkárosítására s kijátszására alkalmazni. Továbbá behozatik a törvényszéknél is a szóbeliség, mi által nemcsak sok időt gazdálkodik meg az igazságszolgáltatás, hanem a pör is gyorsabban dől el, és végül, ami szinte fontos és felette kívánatos, az ügyvédi díjakra tarifa állíttatik fel, nehogy a felek tájékozatlansága ki legyen téve, amint az napirenden van, lelkiismeretlen zsarolásoknak.
A delegáció is e héten jött össze, hogy a jövő évi költségvetést megbírálja; őfelsége, ki már azóta vissza is utazott Bécsbe, kifejezte abbeli reményét, hogy az állam érdekében mindent megtesznek, amit a hazafiság és ésszerűség megkíván.
Az állam legnagyobb érdeke most a takarékosság. Ezt hangoztatjuk mi is és az egész ország.
De ez alatt sem mi, sem az ország nem értheti azt, hogy fösvénykedjünk a közügy és jövendőnk rovására, de értjük alatta azt az ésszerű takarékosságot, mely meg tudja különböztetni, mi szükséges és mi fölösleges, mely ott nem kíméli a nagy összeget, hol az válik hasznára, ha nem kíméli, de ahol kára nélkül nélkülözhet, ott még a garast is óvakodva adja ki.
